Óvodai beiratkozások hava

Hétfőn kezdődik az óvodás – őszire még nem iskoláskorú – gyermekek visszaíratása tanintézeteikbe az új tanévre, május 22-étől pedig a legkisebbeket írathatják be szüleik a választott óvodába. A részletekről Haller Katalin magyar óvodai oktatásért felelős Maros megyei szaktanfelügyelőt kérdeztük.

– Megyeszinten hány magyar óvodásra számítanak a 2017–2018-as tanévben?

– Ez csak akkor körvonalazódik, ha lezárul a már óvodába járó gyermekek visszaíratása. A homogén korcsoportok esetében, ahol a legnagyobbak elbúcsúznak az óvodától, új kiscsoportok indulnak, viszont bizonyos tanintézetekben vegyes csoportok működnek. Az óvodáknak, illetve azoknak az iskoláknak, amelyekhez egyes óvodák tartoznak, kötelező módon naponta kell frissíteniük és kifüggeszteniük az adatokat.

– Mit kell tudniuk az óvodába készülő gyerekek szüleinek az iratkozással kapcsolatban?

– A legfontosabb az, hogy nem lehet egyszerre több helyre beiratkozni. Az óvodák számítógépes adatbázisba vezetik be az év végéig harmadik életévüket betöltő gyermekek adatait, és a program kiszűri, ha egy másik tanintézetben már nyilvántartásba vették a gyereket. 

Az adatbázisba annyi gyermek adatait lehet felvenni, ahány helyet számukra a beiskolázási tervben jóváhagytak. A helyek függvényében a harmadik életévüket még be nem töltött gyermekeket is fel lehet venni az óvodába.

– Milyen szempontokat részesítenek előnyben a szülők óvodaválasztáskor?

– A legtöbben a munkahelyhez legközelebb eső óvodát választják. Túljelentkezés esetén a tanintézmény vezetősége sajátos kritériumokat vesz figyelembe, például azt, hogy árva gyerekről van-e szó, van-e testvére már az adott intézményben, illetve szenved-e valamilyen krónikus betegségben. Az óvodák, napközik az enyhén sérült gyerekeket is beveszik, kizárólag a súlyos, szakember által igazolt fogyaték esetén irányítják speciális oktatási intézményekbe.

Egyes településeken a napközihiány a gond

– Mi a helyzet a vidéki óvodai csoportokkal? 

– Azokon a településeken, ahol nincsenek napközis csoportok, a városban dolgozó szülők inkább beviszik magukkal, és – mint említettem – a munkahelyükhöz közel eső tanintézménybe íratják a gyereket. Így bizonyos falvakban, például Maroskeresztúron és Jedden veszélybe kerül az óvodai oktatás. Hasonló a helyzet Fehéregyházán és Héjjasfalván, a szülők inkább Segesváron járatják óvodába gyermeküket. Ha pedig nincs meg a tízes létszám, a törvény szerint nem működhet teljes normával az óvoda. Azokban a falvakban, községekben viszont, ahol sikerült napközis csoportot működtetni, nincsenek ilyen gondok. Rengeteg gyermek jár például a koronkai, marosszentgyörgyi óvodába. Napközis csoport működik továbbá Marosszentkirályon, Marossárpatakon, Mezőpanitban, Kibéden, Gernyeszegen. Ugyanakkor a Gernyeszeghez tartozó Körtvélyfáján is megoldották a gyermekek délutáni felügyeletét. 

– Számos településen évtizedek óta a gyermeklétszám folyamatos csökkenéséről hallani. Önnek mi a tapasztalata?

– Az öt év alatt, amióta tanfelügyelő vagyok, rohamosan, 1600-zal csökkent a magyar óvodások száma Maros megyében. Ez egyrészt annak a következménye, hogy 2012-ben bevezették az előkészítő osztályt, és azóta hatévesen már kikerülnek az óvodából a gyermekek. De sajnos nem ez az egyetlen ok, a megyeszintű óvodai létszámcsökkenés nagymértékben annak tulajdonítható, hogy – főleg vidéken – egyre kevesebb gyermek születik.