Óvintézkedések sertéstenyésztőknek

Megjelent az afrikai sertéspestis Romániában, a fertőző gócot a magyar–román határ  közelében levő Szatmárnémeti környékén fedezték fel a hatóságok egy háztáji gazdaságban.  A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság közleménye szerint óvintézkedésekkel megelőzhető a háztáji gazdaságokban tartott sertések megbetegedése.

Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a vírussal összesen hét állat fertőzödött meg két háztáji gazdaságban, a beteg állatokat elégették. Az első vizsgálatok alapján feltételezik, hogy a kórokozó Ukrajnából került Romániába, fertőzött állati eredetű termékek révén. Az afrikai sertéspestis vírus által okozott fertőző betegség, amelyre a házisertés és a vaddisznó fogékony. A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre – tájékoztatott közleményében az országos állategészségügyi hatóság. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állattetemeket a fertőzés terjedését kizáró módon el kell égetni, a felszámolt sertésállományok tartási helyét pedig ismételten fertőtleníteni kell. 

 A Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság közleménye szerint az alábbi óvintézkedésekkel előzhető meg a háztáji gazdasá-gokban tartott sertések megbetegedése:

– Az állatok óljába, istállójába nem ajánlott utcai öltözékben és lábbeliben belépni, ugyanakkor tanácsos az állatok szálláshelye elé fertőtlenítő tálcát elhelyezni, amelybe hígított marószódaoldattal átitatott szalmát helyeznek.

–  Bekerített helyiségekben kell nevelni az állatokat, annak elkerülése érdekében, hogy más sertésekkel, vadisznókkal ne érint- kezhessenek, illetve vírushordozóként más sertésállományok  gazdái meg ne fertőzhessék az állatokat. 

–Tilos az állati eredetű mellékterméknek számító sertéshúsból származó élelmiszerhulladék (konyha- moslék) adása, mivel ez is a fertőző betegség terjesztője lehet. Amennyiben a családban olyan vadász van, aki vaddisznót ejt el és a gazdaságában feldolgozza, a vaddisznó húsának a megmosásához használt vizet vagy nyesedéket semmiképp sem szabad a sertésnek szánt  táplálékba vegyíteni.

– Ne utaztassák más gazdaságokba fedeztetés céljából a kocákat.

– Ne vásároljanak ismeretlen helyről olyan malacokat, amelyeknek nincs azonosítójuk és nem rendelkeznek érvényes egészségügyi igazolással.

– Az állatok táplálásához nem ajánlott mezőről gyűjtött füvet használni, mert a betegséghordozó vaddisznók azt is megfertőzhették. 

 

A betegség fontosabb tünetei:

Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott betegség az állat rendkívül rövid idő alatt bekövetkező elhullását okozza. Az állattartó azt észleli, hogy sertései bágyadtak és étvágytalanok, a mozgásuk bizonytalan, velejárója a magas láz (40,5–42 °C), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, véraláfutások megjelenése, különösen a fülek szélén, a lábujjak hegyén,  az alhasi és a mellrészen,  ugyanakkor kísérőjelenség a hányás és a véres hasmenés. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul jelenteni a körzeti  állatorvosnak, vagy a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság 0265/314-975 vagy 0731-026-269-es telefonszámán. A betegséggyanús állatokat leölik és megsemmisítik, az állattartók állami  kártérítésre számíthatnak, amit az állatok piaci értéke alapján számolnak ki. Bármilyen gyanú merülne fel, azonnal jelenteni kell, még abban az esetben is, ha utólag vaklármának bizonyul a riasztás. A nem nyilvántartott sertéseket  az állattartók kérésére  a körzeti állatorvos fülszámozza és sürgősségi eljárással az országos adatbázis nyilvántartásába kerülnek – áll a dr. Kincses Sándor igazgató kézjegyével ellátott közleményben.