Övék lett a tér

Honnan kapta a marosvásárhelyi Szentgyörgy és Szentkirály utca a nevét, ki az a két híres zeneszerző, akiknek főtérről nyíló utcák őrzik az emlékét...

Honnan kapta a marosvásárhelyi Szentgyörgy és Szentkirály utca a nevét, ki az a két híres zeneszerző, akiknek főtérről nyíló utcák őrzik az emlékét, ki volt az a híres ember, akit 1915-ben fogadott Marosvásárhelyen Bernády György polgármester, hogy lett az Álmos fejedelemről elnevezett utcából Harcsa utca, és hogyan keresztelték át 1920-ban a Csaba királyfi nevét viselő utcát? – ezekre a kérdésekre kellett többek között megfelelniük a Bernády-napok alkalmából tizenötödik alkalommal megszervezett diákvetélkedő résztvevőinek. A középiskolások tudáspróbájának második fordulójára – melyet egy megadott városrészhez kapcsolódó anyaggyűjtés és dolgozatírás előzött meg – négy csapat – a bolyaisokból álló Sárarany és Táltosok, a Református Kollégiumból érkezett Várkisasszonyok, illetve az Egyesülés líceumot képviselő Anonymus – jutott tovább. A versenyzőket a zsűri nevében Simon György magyar szakos tanár üdvözölte, majd játékvezetői minőségében Dénes Katinka tiszteletes asszony vette át a szót.

– Bernády György emlékének aligha lehet méltóbb emléket állítani, mint azzal, hogy tanultok róla – mondta a tiszteletes asszony, aztán kezdetét is vette a 20 feladatból álló ismeretmérés, melyből az épületfelismerős, utcakeresős kérdések és a kreativitásra épülő próbák – fogalmazásírás és rövid jelenet rögtönzése – sem hiányoztak. A zsűri – a hajdani városgazda szerepében a versenynek igazán gyerekbaráti hangulatot adó –, Spielmann Mihály és „tanácsosai”, Simon György, Soós Zoltán múzeumigazgató és Balás Árpád történelem és földrajz szakos tanár a szépszámú – csendben szurkoló – diákpublikumról sem feledkezett meg, mindegyre intéztek hozzájuk is izgalmas kérdéseket, amelyeknek megválaszolásáért könyvjutalom járt. Így egy pillanatig sem uralkodhatott el a Bernády Ház egybegyűltjein a versenyekre jellemző feszült csend, sokkal inkább kedélyes beszélgetéssé, izgalmas ismeretvadászattá kerekedett ez a másfél, két óra. A legutolsó feladatnál pedig, amikor az utcák aszfaltozására készülő Bernády bőrébe bújhattak, vagy 1902-t idézve az újdonsült városgazdáról társalgó polgárokat alakíthattak a diákok, még több derű töltötte be a helyiséget. A díjazás előtti percekben Spielmann Mihály arra hívta fel a versenyzők figyelmét, hogy a városépítő polgármester helyes megszólítása a „kegyelmes uram, kérlek” volt, Bernádyt ugyanis mindenki tegezhette, illetve az aszfaltozásra nemcsak a vásárba induló szekerek zökkenőmentesebb közlekedése miatt volt szükség, hanem számos egyéb ok mellett a – már létező – gépkocsiforgalom szempontjából is nagy haszna volt. Ezt követően Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke köszöntötte a diákokat, akik közül egyesek meg sem voltak születve, amikor tizenöt évvel ezelőtt ez a vetélkedő elindult, majd Nagy Miklós Kund a gimnazisták fogalmazásversenyéről szólt. Az V–VIII. osztályosok megmérettetésére 27 dolgozat érkezett, ebből 19-et részvételi oklevéllel és könyvcsomaggal, hármat a Maros Megyei Tanács díjával, kettőt Bernády-díjjal jutalmazott a zsűri – mondta a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány alelnöke, aki külön dicséretben részesítette a 2-es számú – jövendő Bernády György – általános iskolát, 27-ből 25 fogalmazást ugyanis innen küldtek be a diákok. A megyei tanács által felajánlott díjat Kluzsán Kriszta, illetve Kis Áron és Magyari Mátyás, a Bernády-díjat Bartos Elekes Imre és Bakó Loránd kapta (valamennyien a 2-es iskola diákjai), a fogalmazásverseny harmadik díját Wagner Thomas (Európa Gimnázium) érdemelte ki, második helyezett Kupán Mátyás (Nicolae Bălcescu Gimnázium), első díjas pedig Kecskés Csaba (2-es iskola) lett. A középiskolások versenyén a Sárarany csapat – Kovács Attila, Kincses Elemér, Csíki Tamás – vitte el a pálmát, az Anonymus – Péter István, Balogh Kinga, László Frida – második, a Várkisasszonyok – Barabási Zsófia, Nagy Beatrix, Kósa Anita – harmadik lett, a Táltosok csapata – Éltető Kamilla és Vizeli Ibolya – pedig a megyei tanács díjával távozhatott.