Óvatosan a napozással!

Nyakunkon a nyár: a tikkasztó hőség, a nyaralások ideje, amikor a strandon vagy a tengerparton gyakran órákig tartózkodunk a tűző napon. Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a magas UV-sugárzás leégést, hosszabb távon pedig bőrrákot okozhat, ám jóval kevesebben vannak, akik tudatosan próbálnak védekezni. Dr. Gáspár Réka bőrgyógyász szakorvos azt tanácsolja, amennyiben lehet, kerüljük a napozást.

– Nyáron zsúfolásig telnek a strandok, sokan órákig napoznak, hogy szép barna bőrrel  büszkélkedhessenek… Lehet-e úgy napozni, hogy ezzel ne ártsunk a bőrünknek? 

– Annak ellenére, hogy a napsütésnek vannak pozitív hatásai is, mint például a hangulatjavító élmény és a D-vitamin-termelődés, a hangsúly a negatív, káros hatásokra helyeződik, ha napozásról van szó. Ugyanis a napsugárzás részét képező UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású, sőt, ez fokozódik, összeadódik az évek, évtizedek folyamán. A tények alapján azt kell mondanom, hogy a fényvédelem és korlát nélküli napozás, illetve a hosszú távon szép és egészséges bőr nem összeegyeztethető. Röviden: a tűző napot el kell kerülni 11–16 óra közt, és ha napon vagyunk, védjük a bőrt fényvédő hatású termékkel.

– Napozáskor mire figyeljünk oda, hogy megelőzzük a melanóma kialakulását?

– Nem mindegy, mikor, milyen órában, napszakban tesszük ki a bőrünket a napsugárzásnak, illetve sok múlik a bőr úgynevezett fototípusán is (ez határozza meg, hogy a bőr hogyan reagál a napsugárzásra). 

Vagyis a világos, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló bőrűek akár 5–10 perc alatt is leéghetnek a napon, különösen a kritikus órákban, amikor az UV-sugárzás a leg-intenzívebb. Náluk a melanóma (festéksejtes bőrrák) kockázata is nagyobb. Nem vagy nehezen barnuló bőrűek (akik rendszerint világos bőr-, haj- és szemszínűek) ezért ne napozzanak és ne akarjanak mindenáron barnulni, figyeljenek a bőrük jelzéseire. Továbbá magasabb a melanóma kialakulási kockázata azoknál is, akiknek sok pigmentált anyajegyük van, illetve akiknél elsőfokú rokonnál (szülő, testvér) előfordult melanóma. Nekik szintén kerülniük kell a napozást és a szoláriumozást is.

Alaptanács, hogy mindenki kerülje a direkt, tűző napsütést a 11–16 óra közötti intervallumban, ezekben az órákban ne tartózkodjunk szándékosan a napon. Óvakodjunk a napégésektől, ezek különösen ártalmasak, és nagyban növelik a melanóma kialakulásának a kockázatát. 

– Milyen naptejet használjunk, hogy az hatékony védelmet nyújtson, és milyen mennyiségben vigyük fel a bőrre?

– A napnak kitett bőrfelületet mindig kenjük be legalább SPF 30 jelzésű fényvédő termékkel (naptej, napkrém, -spray, stb), ami mintegy pajzsként védi a bőrt az UV-sugarakkal szemben. Ha rendszeresen és az előírásoknak megfelelően használjuk a fényvédőket, valóban hatékonyak. Figyelembe kell venni, hogy a fényvédőket 20 perccel a napon való tartózkodás elkezdése előtt szükséges felvinni a bőrre. Fontos a megfelelő mennyiség is, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) fényvédő szükséges az alapos védettséghez. Napon tartózkodás alatt kétóránként be kell kenni a bőrt, erős izzadás esetén még gyakrabban, illetve közvetlenül úszás, fürdőzés, törülközés után. A jó fényvédő véd mind az UVB- (SPF-faktor jelöli), mint az UVA-sugárzástól (PPD-faktor jelöli), és vízálló. Az alapos védelemért ajánlott legalább SPF 30 jelzésű terméket venni. Arcra érdemes speciálisan arcbőrre valót használni, figyelembe véve a bőrtípust vagy az esetleges bőrproblémákat (akné, rozacea, melasma, napallergiás, intoleráns bőr). 

– Gyerekek esetében magasabb faktorú naptej ajánlott? 

– Ajánlott kimondottan gyerekek számára kifejlesztett termékeket választani, ezek megbízhatóbban védik a kicsik érzékenyebb, vékonyabb bőrét. A speciálisan gyerekek számára készült termékek egyébként mindig SPF 50/50+ jelzésűek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy gyerekeknél 6 hónapos korig nem ajánlott a fényvédők használata; ugyanakkor féléves kor után fényvédő használata mellett is ajánlott kerülni a tűző napot.

– A tavaly megbontott naptej idén még használható-e? 

– A tavaly felbontott naptej már nem tekinthető megbízhatónak. Arra kell törekedni, hogy a felbontott fényvédőt használjuk el az adott szezonban, így következő nyáron nem lesz nagy a kísértés, hogy hozzányúljunk. Ne ezen múljon bőrünk biztonsága és egészsége!

– Akinek sok az anyajegye, annak veszélyesebb-e a napon tartózkodni? Például, ha nem is napozunk, de rövid ujjúban járunk, és az alkarunk tele van anyajeggyel, az is kockázatot jelent? 

– Nagyszámú pigmentált anyajegy valóban nagyobb melanómakockázatot jelent. 20 pigmentált anyajegy egyébként teljesen átlagosnak számít, 50 fölötti számú anyajegynél mondhatjuk, hogy sok. A karokon, illetve a napnak nyaranta rendszeresen, rutinszerűen kitett testrészeken (az arc, kézfej, lábfej, dekoltázs) idővel azért jelenik meg egyre több aprócska barna foltocska, kis anyajegy, mert az UV-sugárzás nyáron szinte folyamatosan serkenti a pigmentképző sejteket. Ezeket az aprócska anyajegyeket, illetve a többi anyajegyet is érdemes évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni, valamint figyelni az esetlegesen bekövetkező változásokra: aszimmetria, több szín, elmosódó szélek, 6 mm-nél nagyobb átmérő vagy a növekedés, változás jelezhet rosszindulatú átalakulást. 

– Ha már leégett a bőrünk, hogyan kezeljük, mire figyeljünk?

– Elsősorban ne tegyük ki közvetlen napsütésnek a leégett, piros bőrfelszínt, de ha mégis napra kell mennünk, akkor viseljünk megfelelő ruházatot, ami sűrű szövésű anyagból készült, és minél nagyobb bőrfelületet fed. Hűtsük a megpirult bőrt gyakori zuhannyal, használjunk hidratáló hatású test-ápolót. A hideg borogatás is jótékony hatású lehet. Mindemellett ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás. Fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére jól jöhetnek a gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen, aszpirin. Ha hólyagok képződnek a bőrön, ezeket ne szúrjuk ki, ne szedjük le a tetejüket! 

– Milyen következményekkel járhat, akár hosszú távon, a leégés? 

– A leégés, de egyébként maga a napozás és a szoláriumozás is, mivel UV-terhelést jelent, első helyen áll a bőrrákkeltő tényezők listáján. Az UV-sugárzás bőrkárosító hatása idővel összeadódik és fokozódik, vagyis a korábbi leégések, szoláriumozások akár évekkel, évtizedekkel később bosszulhatják meg magukat. Gyerekkori hólyagos leégések megduplázzák a későbbi melanóma kockázatát. A gyakori UV-expozíció nemcsak a melanóma, hanem más bőrráktípusok, a bazalióma és a laphámrák kockázatát is bizonyítottan növeli. A leégések emellett nagyban felgyorsítják a bőröregedést, amely megnyilvánul a bőr gyorsabb ráncosodásában, megereszkedésében (károsodnak a rugalmas és kollagén rostok), érdes foltok, bőrpigmentáció, májfoltok, kitágult hajszálerek megjelenésében.

– Mely tünetek jelentkezésekor gyanakodhatunk napszúrásra?

– Rossz általános állapot, rosszullét, láz, hidegrázás, szédülés, hányinger, hányás esetén lehet napszúrásra gondolni, ilyen tünetek mellett ajánlott orvoshoz fordulni.