Óvatos gazdák?

A tavalyi adatok szerint Nyárádremetén mintegy 240, Hodoson 280, Csíkfalván 260, Nyárádszeredában 480, Nyárádgálfalván 280, Backamadarason 180, Székelyberében 210, Nyárádmagyaróson 230 gazda igényelt valamilyen formában állami támogatást.

Fotó: Vajda György

A tavalyi adatok szerint Nyárádremetén mintegy 240, Hodoson 280, Csíkfalván 260, Nyárádszeredában 480, Nyárádgálfalván 280, Backamadarason 180, Székelyberében 210, Nyárádmagyaróson 230 gazda igényelt valamilyen formában állami támogatást. Olyan vegyes gazdálkodással – földművelés és állattenyésztés – foglalkozó mezőgazdászokról van szó, akik egy hektárnál nagyobb területtel rendelkeznek – tájékoztatott Fábián Attila, a megyei mezőgazdasági kamara kirendeltségének vezetője.

A szakember azt is kifejtette, jóval többen igényelhetnék a támogatást, ehhez azonban családi vállalkozást kell indítsanak a gazdák, ami bizonyos kötelezettségekkel jár, s emiatt óvakodnak a „hivatalos” ügyintézéstől. Az említettek közül a térségben 32 gazda nyújtott be és nyert pályázatot az önfenntartó gazdaság támogatására és hatan fiatal gazdaként kapnak uniós finanszírozást. Ez viszont távolról sem olyan pozitív, hiszen az igénylők 70 százaléka nem mezőgazdász, hanem méhész, akiknek nagy része inoxpergetőre, kaptárakra, méhcsaládok vásárlására kért és kapott támogatást. Fábián Attila szerint ez azt is jelzi, hogy ez a gazdasági ág kifizetődőbbnek tűnik, mint a növénytermesztés vagy az állattenyésztés.

A nyárádszentlászlói Szőcs Károly és Hajnal fiatal méhészek, közel 100 kaptárral rendelkeznek. Ők is igényeltek támogatást. A tavalyi év közepén fogadták el a pályázatukat, és az országos vidékfejlesztési terv 112-es kiírása alapján 25.000 eurós támogatásban részesültek. Ennek nyilvánvaló feltétele volt, hogy a gazdák végezzenek el egy méhésztanfolyamot.

– A pénzt beruháztuk, a napokban kell elszámolnunk vele. Akkor ért a meglepetés – mondta el lapunknak Szőcs Hajnal –, amikor kiderült, hogy a korábbi kiírási feltétellel ellentétben a támogatás összegét megadózták. Mi úgy tudtuk, hogy ezt adómentes beruházásként kezelik, hiszen azért támogatás, segítség abban, hogy fejlesszük a gazdaságunkat, erre kiderült, hogy héafizetőként nekünk is adózni kell.

A pénzügyi szakemberek szerint valószínűleg az történt, hogy a magánvállalkozás áruforgalma meghaladta azt a határértéket, amelynek alapján héakötelessé vált a cég. A pályázatok esetén pedig tanácsos konzultálni pénzügyi szakemberekkel is, hogy ne legyen meglepetés – ez azonban nem kell elbátortalanítsa a pályázókat. Sajnos, a tapasztalat azt igazolja, hogy információhiány miatt a gazdák továbbra sem merik igényelni a támogatásokat.