Ötödik a magyar férfiválogatott

Ötödikként végzett a londoni olimpiára címvédőként érkezett magyar férfi vízilabda-válogatott, miután a vasárnapi helyosztón legyőzte a spanyolok nemzeti csapatát.

Ötödikként végzett a londoni olimpiára címvédőként érkezett magyar férfi vízilabda-válogatott, miután a vasárnapi helyosztón legyőzte a spanyolok nemzeti csapatát.

A csapatok bemutatásánál, bár a szokásoshoz képest ezúttal jóval kevesebben ültek a nézőtéren, a „hagyományos” hangerővel harsant fel a buzdítás: „Magyarok! Magyarok!”, majd a „Ria, ria, Hungária!” is. A szurkolók zöme azzal együtt kitartott a Kemény Dénes irányította, s megszakítás nélkül három olimpián is diadalmaskodó együttes mellett, hogy Londonban véget ért az ötkarikás menetelés, s csupán az ötödik helyért szállhatott vízbe a társaság, amelynek tagjai közül többen is nyilvánvalóan most utoljára szerepeltek nyári játékokon a nemzeti együttes színeiben.

Kiss Gergely nyitotta meg a gólok sorát egy lecsorgó labdát pöckölve be a spanyol kapuba, majd a center Steinmetz Ádám volt eredményes húzásból. A spanyolok emberelőnyből szépítettek, és bár Varga Dénes büntetőt rontott, Hárai Balázs centerből kétszer egymás után betalált. A második negyed fórból született spanyol góllal kezdődött, majd hasonlóan replikáztak a magyarok is, a játékrész végén már négy gól volt a Kemény-csapat előnye.

A nagyszünet után sem változott a mérkőzés képe, a magyar csapat irányította a játékot, majd a záró nyolc percben védekezési hibák nyomán közelebb jöttek a spanyolok, a végére a magyar előnyből hat gól maradt meg.

Így a londoni olimpia férfitornájának ötödik helyét szerezte meg a magyar vízilabda-válogatott. Ennél rosszabbul olimpián csupán egyszer, 1992-ben szerepelt, ahol hatodik lett, ötödikként pedig korábban kétszer, 1924-ben s 1988-ban végzett.

Kemény Dénes szövetségi kapitány: „Hogy mi London tanulsága? Vannak érzéseim, benyomásaim, gondolataim, de úgy vélem, ha az olimpiát később értékelem, akkor sem lesz késő. Azt most is elmondhatom, hogy először is büszkeség munkál bennem, hogy a játékosok ebben a lelkiállapotban ezt a két utolsó mérkőzést meg tudták nyerni. Az pedig mindenképpen szomorúság, hogy hol egy lövés, hol egy védés, hol egy blokk hiányzott ahhoz, hogy ma nem éremért játszottunk. Hányan nem folytatják az olimpiai bajnokaink közül? Ezt tőlük kell megkérdezni, nekem jó néhányan a tegnapi tréning után azt mondták: ez volt életük utolsó válogatott edzése. Ebből én arra gondolok, hogy ez a mai volt életük utolsó válogatott meccse.”

Magyarország – Spanyolország 14-8 (4-1, 3-2, 5-1 2-4)