Őszi kiránduláson a Magányosok Klubja

Sokadik őszi kirándulásunk célpontjait vezetőnk, Kopacz Imola nagyon részletes és tanulságos történelmi áttekintéssel ismertette. Dicsőszentmárton érintésével érkeztünk Tövisre, ahol meglátogattuk az ortodox templomot, majd a remetei kolostorba vezetett az utunk, amely Erdély régi ortodox fellegvára, s ahol 1377-ben már állt a templom, hiszen ez az évszám jelenik meg az egyik falfestményen. A kicsi templomnak viharos múltja van, hol tűz, hol víz rongálta falait. Megmentéséért 1988-ban két méterrel emelték meg a falakat. 1959-ben a kommunisták kiűzték az apácákat, és csak 1969-ben, civil ruhában mehettek vissza, s csupán 1972-ben engedélyezték ismét a kolostor működését. Ma hímzőrészleg, kötöde, pékség, iskola, könyvtár, orvosi rendelő és múzeum található benne. 1982-1988 között felépítették a kolostor új templomát.

Következő állomásunk Nagyenyed volt, amelynek magyar vonatkozású múltját már honfoglalás kori emlékek is igazolják. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium számos diákja világhírnévre tett szert, többek között Kőrösi Csoma Sándor, aki a magyarok őshazájának kutatására indult.  A híres nagyenyedi kollégiumot több évszázados nevelőmunkája elismeréseként 2003-ban Magyar Örökség Díjjal jutalmazták.

Nem egyszerű megtekinteni a vártemplomot belülről, de vezetőnk közbenjárására kinyitották. A műemlék épület tornya a vár őrtornyaként épült 1222–1239 között, a templomhajót 1480-ban fejezték be.

A templomot a várossal együtt ötször pusztította a történelem vihara. 1780–1849 között az erdélyi református egyházkerület püspöki székhelye volt.

Utunk következő állomása a Székelykő alatti Torockó volt. Ez a Fehér megyei magyar település igen közkedvelt úti cél nemcsak fekvése, hanem történelmi múltja miatt is. Tudni kell, hogy a XII. században a magyar király német vasbányászokat telepített Torockóra. A mongol-tatár invázió után a kézdi székelyek egy csoportját az Aranyos és Maros közti elnéptelenedett területre költöztették, majd átadták nekik Torockó várát. A vasbányászat és vasművesség a település sajátos fejlődését eredményezte.

A jelenben a különleges természeti és művelődéstörténeti adottságokon alapuló faluturizmust igyekeznek kihasználni. 1999-ben Torockó Europa Nostra díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.

Jellegzetes házai és népviselete világviszonylatban is híressé teszik.

Torockó főterén található a néprajzi múzeuma, itt festett bútorokat, a helyi népviseletet, keresztszemes és rámán varrott kézimunkákat, valamint a vasművességhez használt tárgyakat láthatunk. 

Híres a torockói farsangtemetés, amin sok turista vesz részt. Mi a torockói unitárius templomot is megtekintettük, amelyet a falubeliek kézimunkái díszítenek. Megnéztük a vízimalmot, ami ma már ritkaság Erdélyben.

Kirándulásunk során csodás élményekkel gazdagodtunk. A Kőszoros óriási sziklafalait megcsodálva indultunk hazafelé. 

Vezetőnk tombolaszámokat osztott ki, és időnként a tombolatárgyak sorsolására is sor került, nagy derültség közepette. Kétszer is kaptunk meglepetés-ajándékokat. Szívből köszönünk mindent.

Czerán Erzsébet