2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ördögök vagy angyalok a hitelezők?

Többször szó esett már arról, hogy január közepén érkezik a nemzetközi hitelezők küldöttsége, amely az idei költségvetésről, további reformokról és monetáris politikáról készül tárgyalni az új kormánnyal a végéhez közeledő készenléti hitelegyezmény felülvizsgálata keretében.

Többször szó esett már arról, hogy január közepén érkezik a nemzetközi hitelezők küldöttsége, amely az idei költségvetésről, további reformokról és monetáris politikáról készül tárgyalni az új kormánnyal a végéhez közeledő készenléti hitelegyezmény felülvizsgálata keretében. Miközben itthon jól látható, hogy a kormány egyelőre egy lépést sem tesz a hitelezőkkel való egyeztetés nélkül, az egyelőre nem világos, hogy akarnak-e a bukaresti illetékesek újabb hitelegyezményt.

Hétfőn például a jegybank kormányzója nem mondta ki, csak sugalmazta, hogy az országnak nincs szüksége újabb valutaalapi hitelegyezményre az év közepén lejáró jelenlegi megállapodás után. Nyílt állásfoglalásra számítani sem lehetett volna a szakértő részéről, hiszen a politikai szféra egyáltalán nem következetes ebben a kérdésben. A régi-új kormányfő ellenzékben még népellenes bűnténynek nevezte az ország jelenlegi valutaalapi hitelegyezményét, és azt állította, hogy politikai családjának majdani hatalomra kerülése után, ha fel nem is függesztik, de biztosan újratárgyalják a megállapodást. Ehhez képest decemberben már egy új hitelegyezmény megkötése mellett szállt nyíltan síkra a kormányfő. Ilyen pálfordulások amúgy sem szokatlanok a regáti közéletben, de erre az is magyarázat lehet, hogy egyszerűen nincs kézzelfogható költségvetés- és gazdaságpolitikai program a „doktor” és kabinetje kezében. Elég hallani az újabban ismét napirendre került átalányadó bevezetésének kormányfői indoklását, hogy rájöjjünk erre, de az idei költségvetés-tervezet vagy a környezetvédelmi bélyegilletékké „szelídített” autóregisztrációs adó körüli halandzsázás is arra utal, hogy a kormány nem lép, amíg a hitelezők ezt jóvá nem hagyják. A felügyelők ukáza kéznél levő politikai fegyver lehet a kormányfőnek a liberális pajtásokkal és a közvéleménnyel szemben is, mert bárki is zúgolódna a következményekért, minden felelősséget a külföldi szakértők nyakába lehet könnyűszerrel varrni.

Akik lehet, hogy most már el sem akarják játszani ezt a bűnbakszerepet, mert nem tűnik egyáltalán biztosnak, hogy a hitelezők is akarnának újabb egyezséget a bukaresti kormánnyal. Legutóbb novemberben járt egy szakértői küldöttség felülvizsgálaton, amelynek eredményeiről nem adtak ugyan ki nyilatkozatot az akkor épp zajló választási kampányra való tekintettel, de nem hivatalos források szerint a tárgyalások kemény és barátságtalan hangnemben zajlottak le. Mondjuk, az Oltchim privatizációs cirkusza és egyéb érdekességek láttán ez nem is csoda.

Egyébként a minap az is kiderült, hogy a valutaalapi szakértők sem tévedhetetlenek. Októberben tette közzé az intézmény tavalyi globális gazdasági jelentését, melyben szűkszavúan már utaltak rá, hogy az egyes európai országokra rákényszerített költségvetési megszorítások hatását alulbecsülték. A valutaalap két vezető közgazdásza erről részletes jelentést is készített, mely a napokban került nyilvánosságra, és ebből az derül ki, hogy a görög, spanyol és portugál mentőcsomagokért az illető országokban bevezetett költségvetési megszorítások az előzetesen becsültnél jóval magasabb munkanélküliséget és belső keresletcsökkenést okoztak. A jelentés szerint változás várható a valutaalap által a recesszió sújtotta országoknak javasolt intézkedések terén.

Pár héten belül többet tudunk már arról, hogy lesz-e újabb külföldi hitelegyezménye az országnak. Hogy egy ilyen megállapodás jó-e vagy sem, arról hosszan lehetne vitázni. De a kormány illetékeseinek rátermettségét látva talán nem árt, ha szakértői felügyelet is vigyázza a ténykedésüket, legalább ami a költekezést illeti. Mert azt eddig is tudtuk, hogy a nemzetközi hitelezőktől származó megszorító és reformjavaslatok magukban még nem elegendőek egy válságtépázott gazdaság talpra állításához.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató