Olvasásra ösztönzik a kiskamaszokat

Manapság, amikor a gyerekek, fiatalok körében is egyre inkább teret hódít az internet, és sajnos a nyomtatott könyv rovására, igen dicséretes és hiánypótló a marosvásárhelyi Brassai Eszternek és csapatának a kezdeményezése, a Verne-projekt az olvasóvá nevelésért, amely által elsősorban a kiskamasz korosztályt szeretnék olvasásra ösztönözni. A projekt részeként két, egy vidéki és egy városi iskolába juttatták el az igényes, kortárs ifjúsági művekből összeállított mozgókönyv- tárukat, a cél újabb iskolák bevonása. 

A Verne-projekt azért indult, hogy segítse a megcélzott 9-14 éves korosztály olvasóvá válását. Szeretnének mankót nyújtani a gyerekek számára, aminek a segítségével felfedezhetik az olvasás örömét. Ennek érdekében kortárs ifjúsági irodalomból válogatott mozgókönyvtárat hoztak létre, mintegy félszáz kötettel, amit a projektben részt vevő iskoláknak egy évre használatba adnak. 

Ugyanakkor az adott tanintézetekben havonta szerveznek foglalkozásokat, ezek során az éppen aktuális tematikára épülő drámajátékok segítségével dolgozzák fel az olvasottakat. Eddig a mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskola és a marosvásárhelyi Romulus Guga iskola kapcsolódott be a projektbe. 

A kezdeményezés eredeti célja, hogy főként hátrányos helyzetű diákokhoz juttassák el a könyvállományt és a közösségépítő foglalkozásokat, viszont szívesen vonnak be minden olyan iskolát, ahol érdeklődnek a projekt iránt. 

Brassai Eszter ötletgazda lapunk megkeresésére elmondta, van egy felnőttolvasóklubjuk, az Olvasóklub Marosvásárhely, amely egy baráti társaság kezdeményezéseként indult el januárban. – Ezután kerestek meg minket a mezőpaniti iskolából, hogy szeretnék, ha a gyerekeknek is megszerveznénk ezt. Utána én kerestem meg a marosvásárhelyi Romulus Guga iskolát, hogy vevők lennének-e rá. Igent mondtak, és kitaláltam közben, hogy állítsunk össze egy mozgókönyvtárat, amit egy évre megkap az iskola, azután átadjuk egy másik iskolának. Emellett havonta egyszer eljárunk hozzájuk, és foglalkozást tartunk a gyerekeknek, ahol drámajátékokkal próbáljuk a könyvek tartalmát feldolgozni.

Egyrészt adományokból, másrészt pályázatok által állítottuk össze a könyvtárat, a mezőpaniti Pro Pambus Egyesületen keresztül pályáztunk meg egy összeget, amivel biztosítottuk a paniti gyerekeknek a könyveket, valamint az egyéves foglalkozások költségeit. Ezenkívül a Swimathonra is beneveztünk a projekttel, ott is összegyűjtöttünk valamennyit, amiből újabb könyveket vásároltunk. A mozgókönyvtár tartalmát nem találomra válogattuk össze, hanem egy magyartanárnő segítségét kértük hozzá, és kivétel nélkül igényes irodalom, azaz kortárs ifjúsági kötetek kerültek bele, amelyek ennek a korosztálynak szólnak, és esetenként akár a fiatalokat foglalkoztató problémákat vetnek fel. 

A célunk az, hogy olvasásra ösztönözzük a gyerekeket, de ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy a foglalkozások révén a gyerekek összegyűlnek egy hónapban egyszer, teljesen más közegben, mint máskor, kommunikálnak, kimondják a véleményüket, és egy teljesen más énjüket mutatják meg egymásnak, más viszonyt építenek fel, hiába voltak azelőtt is osztálytársak vagy barátok. Nagyon fontos, hogy a kamaszok élőben, egymással szemben ülve kommunikáljanak, és erre kiváló lehetőséget nyújtanak ezek az alkalmak – hangsúlyozta Brassai Eszter. 

Kérdésemre, hogy miért éppen a 9-14 éves korosztály, Eszter kifejtette, színházi munkája során sokat dolgozott kamaszokkal, interaktív nevelő előadásokat hoztak létre számukra, és úgy érzi, megtanulta, hogyan kell megszólítani őket. – A másik ok, hogy úgy érzem, ők az a korosztály, amelyet a legjobban „meg kell fogni”, ők még szomjazzák, hogy valaki odafigyeljen rájuk, és megkérdezze a véleményüket – tette hozzá. 

Amikor arról kíváncsiskodunk, hogy az internet világában felnövő gyerekek mennyire érdeklődnek a könyvek iránt, Eszter bevallja, azt tapasztalja, hogy inkább a felnőttekre jellemző, hogy az internet háttérbe szorítja az olvasást. – Mindkét csoportomban vannak gyerekek, akik nem feltétlenül azért jönnek, mert nagyon szeretnek olvasni, hanem örülnek a lehetőségnek, hogy eljöhetnek, új dolgokat próbálhatnak ki. Nem érzem náluk, hogy az internet határozza meg az életüket, ha van ilyen lehetőség, ami ki tudja őket mozdítani, kipróbálják. 

Kint voltunk a mezőpaniti községi napokon, kivittük, közszemlére tettük a könyveinket, hogy lássák a szülők, gyerekek is, hogy kb. mivel dolgozunk, és igen nagy volt az érdeklődés. Igazából a vakáció után, szeptembertől indulnak a havi foglalkozások, de a Romulus Guga iskolába júniusban, az ismerkedő alkalomra is kb. 40 diák jött el, ami szerintem szép szám. 

Tervezzük, hogy más iskolákat is bevonunk a projektbe, illetve hogy olyan helyekre is eljussunk és eljuttassuk a könyvtárat, ahol kevésbé férnek hozzá a gyerekek a könyvekhez. Azt látom, hogy inkább az a gond, hogy a szülők nincsenek tisztában azzal, hogy mit érdemes megvásárolni a gyereknek, mi az, ami az adott korosztálynak megfelel. És ez nemcsak vidéken, hanem városi környezetben is probléma. Többnyire a kötelező háziolvasmányok kerülnek a gyerekek kezébe, de fontos lenne, hogy emellett olyan könyveket válasszanak, amelyek igényesek, de izgalmasak is, hogy kedvvel olvassák. Ha igénylik, a szülőket is nagyon szívesen útbaigazítjuk, van listánk az adott korosztálynak való olvasmányokkal – fogalmazott. 

 

Könyvadományokat szívesen fogadnak

Brassai Eszter hozzáfűzte, eddig több mint félszáz könyvet szereztek be, és újabbak vásárlása van tervben, de ahhoz, hogy több iskolába tudjanak könyveket vinni, minél több kötetre van szükség. Már eddig is többen adományoztak, magánszemélyek is meghirdették, hogy milyen könyvekre lenne szükségük, és akadt, aki felajánlotta, hogy ő megvásárolja nekik az adott kötetet. De ha valakinek otthon, elfekvőben van olyan ifjúsági kötete, amit felajánlana, szívesen fogadják. A lelkes csapattal az Olvasóklub Marosvásárhely vagy a Verne-projekt az olvasóvá nevelésért Facebook-oldalon lehet kapcsolatba lépni.