2021. június 17., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az utóbbi napok egyik „forró” témája kétségtelenül a nyugdíjrendszer várható reformja volt. Románia helyreállítási tervében (PNRR) erre is kötelezettséget vállalt. Ha nem is tette volna, idővel bizonyára úgyis rákényszerülne e lépésre, csakhogy nem mindegy, kinek a költségén teszi. 

A nyugdíjreform szükségességének több okát is felhozták: például az elmúlt öt év alatt a mintegy 25 ezer „elszámolt” nyugdíj miatt indított pert. Jelenleg ezekből mintegy 22 ezer van folyamatban. A pereskedés 42 millió lejébe került az államnak. Ha a reform nem történik meg, az elkövetkező években a perek száma megkétszereződhet, állítják a szakemberek. Ez pedig ismét milliókba kerül az államnak. 

A demográfiai adatokból kiindulva azt vetítik előre, hogy a mintegy 10 éven belül nyugdíjba vonuló, „dekrétumgyermekek”-ként emlegetett generáció és az őket nyugdíjasként „eltartó” aktív dolgozók száma közti nagy különbség oda vezethet, hogy összeomlik a társadalombiztosítási rendszer. És végül, de nem utolsósorban a rendszer fenntarthatósága mellett az igazságosság elvének is érvényesülnie kellene, vagyis figyelembe venni azt, hogy ki mennyivel járult hozzá a munkaévek során a nyugdíjalaphoz. Ez pedig azt jelenti, hogy újraszámolnak mintegy ötmillió nyugdíjat. Új számítási képlet, új határidők, új szabályok. 

Már tavaly felmerült a nyugdíjreform szükségessége, Florin Cîţu akkor még pénzügyminiszterként jelezte, hogy sietni kellene az átszervezéssel, ellenkező esetben a 10–15 év múlva nyugdíjba menők járandósága nagyon alacsony lesz. Akkor Cristian Păun gazdasági szakértő hét pontban, Románia helyreállítási tervében viszont hat pontban foglalják össze azokat a fő irányvonalakat, amelyek mentén a reformot meg kellene valósítani. Ezeknek vannak közös részei, úgymint a tb-befizetés-függő nyugdíj megállapítása, a kettes nyugdíjpillér fenntarthatósága és beruházási lehetőségeinek bővítése, diverzifikálása, ugyanakkor a PNRR kiemelt hangsúlyt fektetne a nyugdíjrendszer (nyugdíjházak, 2-es pillér) digitalizációjára. 

Arról nemigen beszélnek, hogy miként kellene „kifehéríteni” a gazdaságot úgy, hogy egész ágazatok esetében a munkaadók a valós fizetés után járó valós tb-járulékot fizessék be az államkasszába. Hogy ne a minimálbér után fizessék be a különféle járulékokat például a vendéglátóiparban, építőiparban és sorolhatnánk. Egyrészt az államot rövidítik meg azzal, hogy papíron minimálbéren tartják az alkalmazottakat, másrészt az alkalmazott ébred rá nyugdíj előtt, hogy alig lesz miből megélnie, a sok millió kisnyugdíjas számát gyarapítja majd. Ami pedig szintén fontos lenne hosszú távon, hogy az idejében, már a kezdeti munkaévekben az öngondoskodás fontosságára hívják fel a munkavállalók figyelmét. Mert a minimálbér fölött a zsebbe adott pénz elmegy, kevesen gondolnak a majdani nyugdíjas évekre. Ami egyre távolabbinak tűnik, tekintve, hogy a tendencia a korhatár kitolása felé tart, illetve a nemek közötti azonos korhatár bevezetésére. 

Ami pedig igazán kihívás lesz: a reform megvalósítása 2022 végére. Hiszen tudjuk, Romániában az ilyen „reformok” lassított üzemmódban történnek.