Nyolcszáz fajtatiszta a kifutókon

Marosvásárhelyen közel ötven éve szerveznek kutyaszépségversenyt. Szeptember 9–10-én a Ligetben és a vár előtti téren került sor a tizenkettedik éve Dracula Golden Trophy és Dracula Dog Show néven ismertté vált nemzetközi kutyaszépségversenyre és show-műsorra.

Kis és nagy testűek, munkakutyák és társasági ebek, szépek, érdekesek, értelmesen kérdő tekintettel vagy unottan várakozva heverésztek szombaton és vasárnap a ligetbeli gyepen, míg társaikat az elkerített kifutókon a nemzetközi zsűri tagjai szemrevételezték.

Az országos kutyásegyesületet 1969-ben alakították újra, és abban az évben megtartották Aradon az első kutyaszépségversenyt, a másodikat Nagyváradon, a harmadikat pedig 1970-ben Marosvásárhelyen szervezték, amely egyben a megyeszékhely első kutyakiállítása volt. A kezdeti országos verseny idővel nemzetközi elismertséget szerzett, amelynek hírnevét mindmáig sikerült megőrizni. Tizenkét éve a kutyaszépségversenyt a Dracula nevével fémjelzett show-műsorral színesítik. A szakemberek abban reménykednek, hogy a kinológia tudományának érdekében a rendezvény minőségi követelményeit és az esemény komolyságát sikerül megtartani, a show-műsor szerepe másodlagos marad, nem nyomja rá bélyegét erre a nagy hagyományokkal rendelkező nemzetközi kutyakiállításra.

Az idei megméretésre nyolcszáz egyeddel neveztek be, közülük ötszáz külföldről érkezett – mondta Lokodi Csaba Zsolt, a Marosvásárhelyi Ebtenyésztők Egyesületének elnöke. A huszonnyolc  országból több mint 148 fajtát mutattak be, a nemzetközi zsűri naponta több mint másfél ezer bírálatot kellett megejtsen, ami az állatok hiteles értékének a megerősítését szolgálta. 

 

Homologált román juhászkutyák 

A román kárpáti juhászkutyát, amint a neve is jelzi, az ország természeti övezetében, a Kárpátokban legelő juhnyájak őrzésére tenyésztették ki, és a legrégebbi időktől szolgálja az embert. Két éve a milánói nemzetközi kutyakiállításon a román kárpáti és a mioritic juhászkutyát is homologálta a nemzetközi kutyásszövetség. Iclănzan Vasile, a fajta nemesítésével és nemzetközi elismertetésével foglalkozó besztercei klub – egyedüli az országban – elnöke elmondta, a fajta nemzetközi homologálása érdekében már nyolcvan éve elindították az eljárást, de az évtizedek során a kitartó munka hiányában vagy az érdektelenség miatt ez nem sikerült. Amint a klubelnök kifejtette, a farkas jegyeit is magán viselő, nagy testű kutyafajtát főleg juhnyájak őrzésére, a nagyvadaktól való megvédésre használják, de éppúgy alkalmasak házőrzésre vagy udvaron tartott házi kedvencként is. Genetikai állományuk az évtizedek során rendkívül ellenállóvá tette az egyedeket, ezért a tartásuk egyszerű, sem az időjárási viszontagságokra, sem a táplálékra nem igényesek, és szervezetük a betegségekkel szemben is ellenálló. Rendkívül kiegyensúlyozott fajtaként jellemezte az elnök, mint hangsúlyozta, embert vagy gyereket ért egyetlen olyan támadásról sem lehetett hallani eddig, amit a kárpáti juhászkutya hajtott volna végre. Különösebb idomítás nélkül szocializálódik és a végtelenségig hűséges marad, a saját élete árán is megvédi gazdáját. Amint az elnök hangsúlyozta, azokat nevezhetik csak kárpáti juhászkutyáknak, amelyek rendelkeznek a klub által kiállított törzskönyvvel. 

A román mioritic juhászkutya, Codruţ az első versenynapon a középkategóriában kitűnő minősítést kapott. Amint gazdája, a marosvásárhelyi Constantinescu Marian elmondta, a legnagyobb pozitívum, hogy nem igényes állat, és ellenálló fajta, a bundája karbantartása igényel több figyelmet. Mint mondta, az utóbbi időben az országban a gazdasági helyzet miatt nem lehet olyan árat kérni a kölykökért, ami a tenyésztők számára kifizetődő volna. 

 

Közép-ázsiai juhászkutyák klubja

A közép-ázsiai juhászkutyák gazdái országos klubba tömörülnek, melynek Marosvásárhelyen  lenne a székhelye. Amint a fajta egyik gazdájával, a Libánfalváról érkezett Someşan Tudor Tomával beszélgetve megtudtuk, oroszországi importból kezdték el tenyészteni a nagy testű állatokat, amelyekkel többször voltak első helyezettek is. A fajta nemzetközileg elismert, az utóbbi öt évben Maros megyében is elterjedtek, a két nap alatt hetvenhárom közép-ázsiai juhászkutya vonult fel. A tenyésztő a fajta ellenállóképességét emelte ki, mint hangsúlyozta, még a hathetes kölykök is kedvelik a téli hideget, szívesen fekszenek a hóban, nem kell lakásban melengeti őket a fagyos napokon sem. Az állatok a juhnyájakat a nagy testű ragadozóktól védelmezik. Nyolc-kilenc hónapos korukig azonban oda kell figyelni a táplálásukra, a védőoltásokra,  a megfelelő vitaminmennyiség bevitelére ahhoz, hogy egészséges egyedekké váljanak. Egyéves koruk után már kevesebbet esznek, naponta egy alkalommal, így a tartásuk nem kerül sokkal többe, mint bármely nagy testű kutyafajtáé. A tenyésztő többnyire vágóhidakról származó nyesedékkel, főzött vagy nyers hússal táplálja az állatait, hetente egyszer ad csupán ipari kutyatápot, mint mondta, a kétes összetétel miatt óvatos a kemikáliákkal dúsított tápokkal. A kölykök ára 300-1000 euró között váltakozik, értékesebbek a bajnok szülőktől származó egyedek. Amint hangsúlyozta, a tenyésztésből származó haszonnal az állatok táplálására költött kiadások valamelyest megtérülnek.