2020. augusztus 12., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Július 22-én írták meg a dolgozatot a véglegesítő vizsgára jelentkezett pedagógusok abban a megyeközpontban, amely megyében tanítanak. Ha a jelenléti arányokat nézzük, hasonló módon csökkenő tendenciát mutatnak, akárcsak a diákok képességfelmérő vagy érettségi vizsgáján. 

Országos szinten 7.105-en jelentkeztek a kötelező megmérettetésre. A feltétel a továbblépéshez a szakellenőrzésre és a szakmai dossziéra (portfólió) kapott legkevesebb 8-as általános volt, de egyik jegy sem lehetett kisebb hetesnél. A 8-as általános birtokában 6.776-an jutottak el az írásbeli próbáig. Ha az iskolák bezárása előtt nem került sor a hivatalos tanóra-ellenőrzésre, a legutolsó ellenőrzött órán nyújtott teljesítményt vették figyelembe. A vizsgára jogosult 6.776 jelöltből 6.480-an voltak jelen, nyolc pedagógust csalási kísérlet miatt zártak ki a vizsgáról. Eléggé sajnálatos, hogy ez előfordulhatott. 433-an személyes okokra hivatkozva lemondtak a dolgozatírásról, így 6.039-en pályázhatnak a végleges tanár címre, ha elérik az összesített eredmények alapján a 8-as általánost. Megyénkben kicsit szelídebbek az arányok, ugyanis a 202 vizsgára jogosult pedagógusból 201-en jelentek meg a vizsgán, és 189-en írták meg a dolgozatot, amit elküldtek egy szomszédos megyébe javítani. Értesüléseink szerint a legtöbben testnevelés szakos tanárok jelentkeztek vizsgára. 

Bár magasra tették a mércét, és feltehetően nem könnyű a 8-as általánost elérni a véglegesítő vizsgán, egyet-érthetünk abban, hogy az oktatás minősége szempontjából fontos, hogy jól felkészült pedagógusok tanítsák a következő nemzedékeket. Feltehetően a korábbi 6-osból azért lett 8-as, mert az általános vélemény szerint különösen módszertani szempontból hiányos volt a frissen végzett pedagógusok felkészültsége. Ugyanakkor kevésnek tartják az egy év pedagógiai gyakorlatot arra, hogy kiderüljön, alkalmas-e a jelölt a tanári pályára vagy sem. Másrészt a tárgyi tudásnál sokkal fontosabb a pedagógus elhivatottsága, kreativitása, az a képessége, hogy meg tudja találni a hangot a diákokkal, és partnerekké tudja tenni őket a közös munkában. Sajnos, ez utóbbi képességek az egyetemi diplomából egyre kevésbé derülnek ki. Sokak szerint szükség volt arra a korábban megkövetelt három, majd két évre, ami alatt a fiatal tanár bizonyította, hogy erre a pályára termett vagy sem. Azt követően jelentkezhetett a véglegesítő vizsgára, ami lehetővé teszi, hogy a már betöltött vagy az áhított állásban véglegesítsék, majd a későbbiekben a fokozati vizsgákon vagy a doktorátusi képzésen részt vegyen. Ami a felkészültség és a bérezés szempontjából sem jelentéktelen.

Ha a külföldi példákat vesszük figyelembe, fölöslegesnek tűnik a véglegesítő vizsga, amit sok országban nem is ismernek. Aki megszerezte a pedagógusi oklevelet, az, ha jól teljesít, zavartalanul halad előre a pályán, és a katedrán elért teljesítménye alapján léphet a következő fokozatokra. A tanintézmény vezetőségének pedig nagyobb szava van abban, hogy kit alkalmaznak, központilag nem kényszeríthetnek rájuk sem alsó, sem felső tagozatos tanárokat. 

Egy biztos, a most vizsgázó pedagógusokra a közeljövőben nehéz napok várnak, és az egyetemen nem tanult új módszert, az online oktatást is meg kell tanulniuk, ami egyeseknek nem lesz nehéz, hisz ők már biztosabban használják a számítógépet, de önmagában sajnos nem elég, és nagyot lehet bukni, mert a gép még inkább felszínre hozza az ügyetlenséget, a sutaságot, az ötletesség, a pedagógiai érzék hiányát.