Nyolcadik nyelvlecke
2015-04-22 12:44:03
- Ötvös József
Két bank közé beszorított, szemüveget kínáló üzlet reklámszövegére nincs is igazán szükség, elég, ha a jelképet, a cégért figyeli meg az érdeklődő: egymás mellett álló két kör, és benne a szemgolyó.
Két bank közé beszorított, szemüveget kínáló üzlet reklámszövegére nincs is igazán szükség, elég, ha a jelképet, a cégért figyeli meg az érdeklődő: egymás mellett álló két kör, és benne a szemgolyó. A cégér már a középkorban felhívta a figyelmet: ide érdemes betekinteni. Egyes értelmezések szerint az írástudatlanok számára találták ki, mert így őket is meg lehetett szólítani. Egyébként a német Zeiger (mutató)szóból ered, s őrizzük is hűségesen szólásmondásunkban: a jó bornak nem kell cégér. Azért reklámdömpinges világunkban jól fog időnként egy-egy találó cégér a szemüvegüzlet felirata mellett.
Útitársam már meséli is: az optika görög eredetű szó, a fizika egyik ága, és pontos fordításban így használjuk: fénytan. Istenem! Milyen szép is így – fénytan! De vajon lehet-e tanítani és tanulni a fényt, a világosságot?
Amikor 1456. augusztus 11-én a zimonyi táborban pestisben elhunyt a nagy törökverő, keresztyénséget védő hadvezér, Hunyadi János, Erdély egyik legmonumentálisabb székesegyházának az alagsorába temették el. A hagyomány szerint szarkofágjába belevésték: itt nyugszik a világ világossága. Ez a latinul megörökített mondat hosszú időn keresztül okot adott vallási vitákra: alkalmazható-e emberi életek megmérettetésére a bibliai kijelentés, amit önmagáról mond Jézus: Én vagyok a világ világossága. Nem emlékszem, hogy mi lett a vallási viták vége, döntő ítélete, de a nagy hadvezér gyulafehérvári sírjának többszöri feltörése és kifosztása inkább a világ sötétségéről mesél.
Közben lefordítom az egyszerű reklámmondatot: „Nekünk gondunk van az ön szemére”, s eszembe jut édesanyám jó fél évszázaddal ezelőtti intése, amikor első nap indultam az iskolába. Kezembe adta valódi bőrből készült aktatáskámat, s így szólt hozzám: úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! Nem tudom, a szemem féltése vagy a táska anyaga tette-e, de hét évig azzal jártam iskolába. E jó ötvenéves történet elmesélése közben vesszük észre, ebben a főtéri épületben milyen békésen megfér egymás mellett a szemüveget és táskát kínáló két üzlet.
Egykori lelkipásztorom, barátom, néhai Mester György állítása szerint a világ két leghasznosabb találmánya a kerék és a szemüveg. Valóban, kevés találmány volt annyira áldásos az ember számára, mint a szemüveg. Felfedezőjének azt a Roger Bacon nevű Ferenc-rendi szerzetest tartják, aki 1214–1294 között élt. Igaz, akkor még csak egy szövegre helyezett üveglencse segítette a gyengén látókat az olvasásban. A mai keretes szemüveg a 19. században vált használatossá, és annyira megszokta a világ, hogy minden harmadik-negyedik ember orra fölött ott látható. Én is ezt használom, amikor ezt a rövid elmélkedést írom.
