2021. április 11., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Március 19-én mutatta be Románia kormánya az utóbbi idők legjelentősebb EU-s finanszírozási csomagjának, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek (PNRR) az újabb változatát, amelyet újra nyilvános vitára bocsátanak. Habár ez a jelenlegi legfontosabb finanszírozási eszköz, amely az Európai Unió országaiban szerkezeti reformok végrehajtását hivatott szolgálni, viszonylag kevés információ áll a lakosság rendelkezésére, ezért talán nem árt néhány adat ezzel kapcsolatban. 

A helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt 2020 májusában az Európai Bizottság javasolta ideiglenes sürgősségi segítségként a koronavírus-járvány okozta károk kiküszöbölésére. Ez az eszköz 672,5 milliárd euró összegű támogatás és kölcsön formájában valósul meg az EU tagállamai számára. Ezeket a támogatásokat és kölcsönöket a következő többéves pénzügyi kerettel együtt lehet felhasználni a válság hatásainak kezelése és a zöldebb, digitálisabb, szociálisabb és ellenállóbb európai gazdaságba történő befektetés érdekében.

Az Európai Unió rendkívüli jelentőségű gazdasági helyreállítási csomagjának lehívása bizonyos szabályok szerint történik, és az éghajlatsemleges EU felé kell vezessen minden ország estében: a finanszírozás és az ösztönzők az európai zöldmegállapodásban és helyreállítási tervben kell szerepeljenek. 

Ahhoz, hogy az EU elérje az éghajlat-semlegességet, jelentős változásra lesz szükség az állami finanszírozásban és az ösztönzőkben. A következő többéves pénzügyi keret több mint 1000 milliárd eurót tesz ki, és így a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközzel együtt meghatározó jelentőségű lehet az éghajlatvédelemben. Egyúttal a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret valószínűleg az utolsó beruházási ciklus, amely érdemben elősegítheti a klímakatasztrófa elkerülését, az EU 2030-as éghajlatvédelmi céljainak az elérését.

Románia számára a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 30,5 milliárd eurót biztosít, amelyet ha okosan használnak fel, sok minden pozitív irányba változhat az országban. A rendelkezésre álló összeg 37%-át zöldberuházásokra kell fordítani, a fennmaradó 63%-ot pedig úgy kell felhasználni, hogy ne okozzon jelentős kárt a környezetnek. 

A civil társadalom számára most óriási lehetőség nyílt: hatékonyan léphet fel az uniós költségvetés olyan átalakításáért, amely jelentősen hozzájárul az uniós éghajlatvédelmi, környezetvédelmi célok eléréséhez. Elősegítheti, hogy megváltozzon a jelenlegi uniós gyakorlat, ugyanis az uniós pénzeket sokszor alacsony hatékonysággal, pazarlóan használták fel, sőt sok esetben a környezetre káros beruházásokra költötték.

Európa legnagyobb környezetvédelmi civil szervezete, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) lengyel, cseh, bolgár, szlovén szervezetek részvételével konzorciumot hozott létre – amelynek tagja a Fókusz Öko Központ, és vezetője a magyarországi Levegő Munkacsoport –, 2020 októberében új projektet indított. A projektet a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) támogatja. A projekt célja elősegíteni, hogy a többéves pénzügyi keret (azaz az EU 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetése), valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz felhasználása összhangban legyen az EU éghajlatvédelmi, környezetvédelmi céljaival. Ezt a projekt készítői javaslatok készítésével, a döntéshozók és a közvélemény tájékoztatásával kívánják elérni.

A konzorcium támogatásával Romániában a Fókusz Öko Központ koordinálásával egy környezetvédelmi civil szervezetekből álló csoport javaslatcsomagot nyújtott be a minisztériumhoz, és szerencsére számos javaslat visszaköszön az új dokumentumban, de az új nyilvános vita szakaszában is megtesszük javaslatainkat azokon a területeken, amelyek véleményünk szerint nem felelnek meg az eredeti célkitűzéseknek.

Ha konkrétan megnézzük a jelenlegi tervet, akkor azt látjuk, hogy számos lehetőséget biztosít közösségünk számára. 

Marosvásárhely esetében pl. a megyeszékhelyekre vonatkozó fejezet keretében lehetőség nyílik több projekt megvalósítására, amelyek már régen aktuálisak.

A zöldinfrastruktúra fejlesztésére vonatkozó projektek kertében lehetőség nyílik finanszírozást szerezni:

– Föld alatti, illetve emeletes parkolóhelyek létesítésére és az így felszabadult parkolóhelyeken zöld felületek létesítésére;

– Intelligens/zöld negyedek építésére, illetve a létező negyedek átalakítására;

– Zöld területek, parkok létesítésére, pl. ebben a keretben meg lehetne valósítani a Maros és a volt Ritz-fürdő közötti központi parkot, kiterjesztve gyaloghíddal a Maros túlsó partjára, beleértve a Maros-part rendezését, parkosítását; 

– Zöldfolyosók létesítésére, pl. ebben a keretben meg lehetne valósítani a Poklos-patak rehabilitálását.

A városi mobilitás keretében:

– A közszállításhoz használt autópark (buszpark) felújítására;

– A közszállítási infrastruktúra modernizálására: a közszállítás céljaira fenntartott sávok, internodális pontok létrehozására;

– Bicikliutak építésére;

– Valószínűleg beleférne a repülőtér –Marosszentgyörgy vonal modernizálása, HÉV típusú vonallá való alakítása.

Sajnos a PNRR új variánsában számos olyan javaslat is van, amelyek nem felelnek meg a stratégiai célkitűzéseknek, és ezekben az esetekben megtesszük javaslatainkat. 

Például a vízgazdálkodás területén most is szerepel a mocsaras területek lecsapolása, ami a jelenlegi helyzetben nem megfelelő irányzat, hiszen éppen arra lenne szükség, hogy a vízszabályozási munkálatok a vizes élőhelyek rehabilitására, az integrált megközelítésre irányuljanak, amelyek keretében a mezőgazdasági és a rekreációs tevékenységek összhangban vannak a vízgazdálkodással. 

A vízgazdálkodás területén a másik javaslatunk a vízügyi igazgatóságok átszervezésére vonatkozik, hiszen a jelenlegi minisztériumi javaslat szerint ezen igazgatóságok önfinanszírozásának a mechanizmusát szeretnék javítani, és véleményünk szerint a közintézmény önfinanszírozása a gazdaságilag jövedelmező tevékenységek előnyben részesítését jelenti, a vízgazdálkodásban annyira szükséges ökológiai szempontok figyelembevételével szemben.

A szennyvíztisztítás esetében a falusi közös emésztőgödrök létrehozásával sem érthetünk egyet, ebben az esetben inkább az ökológiai szennyvíztisztításra kellene fektetni a hangsúlyt.

Javaslatainkat közzétesszük a Fókusz Öko Központ honlapján (focuseco.ro)

Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője