Csíkfalva – Jobbágyfalva, Nyárádszentmárton, Vadad, Búzaháza
Nyárádszentmártonban érdemes benézni a 13. századi, jelenleg unitárius templomba, amelynek egyenes záródású régi szentélyéből a félköríves, befalazott sekrestyeajtó és a csúcsos diadalíve megmaradt. A kapu jobb oldalán van egy (szégyen-) kő, amelyről azt tartják, hogy ide állították ki az erkölcsi normákat megszegőket. A templomhoz kőtődő szomorú esemény: Ali basa csapatai 1661-ben felégették a települést, az emberek a templomban kerestek menedéket, azonban a törökök rájuk gyújtották az épületet.
Tavasszal érdemes kimenni és felkeresni Búzaháza felső határában a mocsári kockásliliom- (Fritillaria meleagris) mezőt.
Székelybere – Berekeresztúr, Kendő, Mája, Márkod, Nyárádszentimre, Seprőd
Aki Székelyberében jár, ne hagyja ki a 14. században épített templomot, amelynek falait középkori freskók díszítik. Ezek a 2001-es restaurálási munkálatok alkalmával kerültek elő. A templom tornyának második emeletén négy rovásírásemlék található. 2012-től a községközpont parkjában áll Árpád vezér mellszobra – alkotója Gyarmathy János közismert marosvásárhelyi szobrászművész.
Nyárádszentimre: az 1332-ben már létező település érdekessége a 13. században Imre herceg tiszteletére épült katolikus (ma református) templom, amely a gótikus stílusjegyeket viseli. A díszes szószékkorona 1758-ban készült. A falakat freskók díszítették, ezekből csak két részletet sikerült helyreállítani. A templomhajó alatt kövekkel kirakott temetkezési tárna található, ahol a reformáció idején összegyűjtött és elhelyezett szerzetesi maradványok lehetnek. A templom körüli kertben is vannak régi síremlékek. A templomtorony a 19. században épült fából, szoknyás szerkezetű. A templom előtt található Szent Imre mellszobra, amit születésének 1000. évfordulóján, 2007-ben állítottak. A faluban egy magánszemélynél gyűjteményes kiállítás látható, ahol a néprajzi tárgyaktól a kommunista időben használt egyenruháig érdekes múltidéző tárgyak vannak kiállítva.
Ajánló: körutak kerékpárral: Nyárádszereda – Székelybere – Mája – Búzaháza – Márkod – Mikháza – Deményháza – Csíkfalva – Nyárádszereda.
Marosvásárhely – Nyárádszereda (eltérő) – Nyárádgálfalva – Backamadaras (kitérővel Szentgerice felé) – Ákosfalva – Marosvásárhely, vagy Bálintfalva – Nyomát – Marosvásárhely.
Nyárádszereda – Demeterfalva, Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Vece
Nyárádszereda a térség központja, 1861-ig Marosszék székhelye volt. Nevét a szerdánként – mai napig is – tartott vásárokról kapta. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. Ezért is őrzi a fejedelem emlékét a református templom előtt felállított mellszobor, amelyet 1906. június 23-án avattak fel, az impériumváltáskor a református templomba menekítettek, és 1998-ban állítottak ki újra. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásártartási joga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak. A református templom a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornyát 1898-ben húzták fel. 2008-ban újították fel a központi parkot. A város a Bocskai-napokon emlékezik meg évente a fejedelemről. A városnapok mellett jelentős esemény a kertészeti kiállítás és vásár is.
Nyárádgálfalva – Bede, Kisadorján, Nagyadorján, Nyárádszentlászló, Nyomát, Szent- háromság
A községközpontban található az egyik olyan templom, amelynek falai a Szent László-legendát őrzik. Egy korábbi fatemplom helyett 1753-ban építik fel az új templomot, amelyet 1773-ban festett kazettás mennyezettel bővítenek. A templom tornya 1847-ben épült. A legutóbbi régészeti ásatások igazolják, hogy a székelyek betelepülése előtt kolostortemplom és román kori bazilika, illetve egy harmadik, kisebb templom is létezett itt.
A községhez tartozik Nyomát, ahol négy templom is van: egy udvaron az unitárius (volt katolikus), református, tőle nem messze a katolikus és az ortodox. A falut az 1567-es portaösszeírásban Monyat, 1580-ban Moniad és Monijat néven említik, de mellette a falu védőszentje után kapott Boldogasszonyfalva is szerepel. A hagyomány szerint egy Moniat nevű remetéről kapta a nevét, aki egy kis kápolnát épített a ma is álló templom helyére. Az 1634 után többségben levő unitáriusok kapták meg a templomot, a reformátusok mellette fatemplomot építettek. Az unitárius istenháza érdekessége a kelet–nyugat tájolású teremtemplom félköríves szentélye. A harangláb a 18. században fából épült. A régészek feltártak egy befalazott ajtót, ugyanakkor a hajó keleti és déli falán freskókat találtak.
Kisadorjánban környezetvédelmi oktatási központ működik, ahol vízgazdálkodási és természetvédelmi tanösvényt is kiépítettek.
Ajánló: Backamadaras – Koronka. Marosvásárhely – Hagymásbodon – Nyárádkarácson, innen két irányba, az egyik Ákosfalva – Marosvásárhely, míg a másik Dózsa György község – Nyárádtő – Marosvásárhely, illetve a gerincen Nyárádkarácson – Kakasd – Marosvásárhely.
Backamadaras – Nyárádbálintfalva, Szentgerice
Backamadaras fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban, valamint az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban is. Olyan főnemesek szereztek itt birtokot, mint a Toldalagi, Bornemissza és Bethlen család. A XVIII. században épült barokk stílusban a Horváth–Petrichevich-udvarház, ma az önkormányzat székhelye. A szőlőtermesztésnek Backamadarason évszázadokra visszamenő, levéltári iratokkal bizonyítható hagyománya van. Érdemes vizet venni a faluközpontban levő oszlopos csorgónál.
Ákosfalva – Cserefalva, Göcs, Harasztkerék, Kisgörgény, Nyárádszentbenedek, Székelycsóka, Székelyvaja, Szövérd
Ákosfalva lakói a marosi székelység részeként a 11-13. században telepedtek le. 1562-ben a Nagy György és Gyepesi Ambrus vezette székely csapatok a falu mellett verték szét Majláth Gábor nemesi csapatát. Erre János Zsigmond fejedelem a Pekri Gábor és Radák László vezette lovas csapatot küldte ellenük, a székelyvajai út mellett ütköztek meg. Római katolikus temploma 1859 és 1862 között épült az 1725-ben a jezsuiták által épített templom helyére. Református temploma 1753-ban épült, 1870-ben újraépítették. A nyárádszentbenedeki úton van a Toldalagi-kastély, és ettől nem messze a Ferenczy Júlia festőművész, illusztrátor emlékére létesített park.
Dózsa György község – Lőrincfalva, Lukailencfalva, Nagyteremi, Teremiújfalu
Az ’50-es években vette fel erőszakosan a község a parasztlázadó nevét, a lakók nem akarták a régi elnevezést, így megmaradt Dózsa György községnek, amelynek semmi köze a történelmi személyiséghez. Érdekessége, hogy a falu egykor a Sükösd család birtoka volt, majd Bethlen János tulajdonába került, fejedelmi adományként. A 19. század közepén gróf Bethlen Kamilló késő jozefinista stílusú kastélyt építtetett, amely elpusztult. A falu fölötti dombon, a Kriptahegyen áll a Bethlen Lipót császári és királyi kamarás és neje emlékére emelt díszgúla, illetve a Bethlen Farkas számára készült kripta. A két különleges építmény érdekes turisztikai látványosság.
