Növekvő kérdőjelek az átalányadó kapcsán
2013-01-15 14:40:26
- Benedek István
Egyre több jel mutat arra, hogy noha a jelenlegi kormányoldal már bő egy esztendővel ezelőtt tudhatta, hogy újabb négy évre magához ragadhatja a hatalmat, pártjai és szakértői – ha vannak ez utóbbiak – nem sokat fáradtak egy hatékony gazdaság- és adópolitika kidolgozásával.
Egyre több jel mutat arra, hogy noha a jelenlegi kormányoldal már bő egy esztendővel ezelőtt tudhatta, hogy újabb négy évre magához ragadhatja a hatalmat, pártjai és szakértői – ha vannak ez utóbbiak – nem sokat fáradtak egy hatékony gazdaság- és adópolitika kidolgozásával. Ezt a kis- és középvállalatokért, turizmusért és üzleti szféráért felelő konzervatív miniszter asszony is megerősítette pénteken kompetens szóvirágokkal teli üres nyilatkozatokban.
Mint mondta, tárcája az üzleti szférával közösen hatástanulmányt készít az átalányadó bevezetéséről, melyet átnyújtanak a pénzügyminisztériumnak. Ha ez a dokumentum nem készül el az első évnegyedben, akkor az átalányadót nem fogják az idén bevezetni – állította. Egy üzleti szféráért felelős tárcavezető részéről ez elvileg józan nyilatkozat. Csak attól már elkezdhet fájni az adófizető feje, ha ezt januárban jelenti ki egy illetékes.
Mert akkor ez azt jelenti hogy erről a régi-új adónemről anélkül ötleteltek eddig, hogy tudták volna, a bevezetése mennyit hozhat az államkasszának. Vagy éppen mennyivel csökkentheti annak bevételeit, mert a 2009-es átalányadózás kapcsán tudjuk, hogy az sok pénzt nem vitt az államnak, de százezres csődhullámot és gyarapodó munkanélküliséget annál inkább okozott. A vállalkozói szféra oldaláról nézve is különösen veszélyes az ilyen alaptalan számháború, mert a politikusoktól eltérően a cégvezetők nem hasból, hanem reális bevételi és kiadási adatokból készítették el az idei évre vonatkozó üzleti terveiket, amelyeket meredeken befolyásolhat egy előre nem láthatott adóteher. És a jelenlegi gazdasági légkörben egyetlen adóváltozás is könnyen vezethet oda, hogy kisvállalkozások tömegei zárhatják be ismét az ajtóit, kenyér nélkül hagyva a munkavállalót, bevétel nélkül az államot, viszont a munkanélküli-segélyalapra újabb terheket róva. A vállalkozókat legfeljebb az adótörvénykönyv védhetné némileg a fejetlen adópolitikától, mert abban nem véletlenül áll az, hogy az adószabályokat a hatályba léptetés előtt fél évvel kell megváltoztatni. Így a vállalkozó tudna tervezni, csakhogy a helyi adók kapcsán már láthattuk, hogy az adótörvénykönyvnek ezt az előírását levegőnek nézi a kormányzat.
És az is világos, hogy az idei állami költségvetés-tervezetben, melyről mától kezd el tárgyalni a kormány a nemzetközi hitelezők küldöttségével, aligha szerepelhet az átalányadóból beszedni tervezett komoly jövedelmi előirányzat, legfeljebb légből kapott adatok.
Az említettek mellett hab a tortán a miniszter asszony ama kijelentése, hogy azokat a cégeket, amelyek nem fognak átalányadózni, majd évente 15 alkalommal ellenőrzi az adóhivatal. Ez fehér-feketén azt jelentené, hogy az átalányadózás alá nem eső vállalkozókra gazdasági bűnözőként tekint a kormányzat. Túl azon, hogy az adóhivatal kontrollpolitikája nem tartozik a gazdasági tárcavezetőre, a miniszter asszony eme nyilatkozataival arról tett tanúbizonyságot, hogy hiába érkezett a magánszférából a kormánypalotába, a tárcáját nem a hozzáértésének, hanem Félix befolyásának köszönheti. Reszkethet a kis- és középvállalkozói közeg, mert a jelek arra mutatnak, hogy a nehéznek ígérkező évben nemcsak a mindennapi élet kihívásaival, hanem egy inkompetens ágazati illetékes ámokfutásának következményeivel is meg kell birkózniuk.
