A nonprofit szervezetekről (VI.)
A módosítási kérelemhez csatolni kell a közgyűlési határozatot, a székhely módosításakor pedig az igazgatótanácsi döntést.
Az egyesület alapító okiratának és statútumának módosítása a módosításnak az egyesület székhelye szerinti területileg illetékes bíróság (judecătorie) jegyzői irattárában tárolt egyesületek és alapítványok regiszterébe való bejegyzéssel történik a rendeletbejegyzésre vonatkozó paragrafusainak megfelelő alkalmazásával.
A módosítási kérelemhez csatolni kell a közgyűlési határozatot, a székhely módosításakor pedig az igazgatótanácsi döntést. A székhely módosítását bejegyezik mind a régi székhely szerinti illetékes bíróságon tartott egyesületek és alapítványok regiszterébe, mind az új székhely szerint területileg illetékes bírósági regiszterbe. Ebből a célból a bírósági végzés egy másolatát hivatalból kiközlik annak a bíróságnak, amelynek illetékességi körében az új székhely bejegyzésre kerül. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni az alapítvány alapító okiratának vagy statútumának módosításakor is.
A nonprofit szervezetek fuzionálhatnak (összeolvadás) vagy szét lehet őket választani (divizare).
A fúzió egy egyesületnek a másik által történő beolvasztásával történik, vagy két egyesületnek az összeolvadásával, amelynek során egy új egyesület jön létre.
A divízió az egyesület teljes vagyonának két vagy több meglévő vagy új egyesület számára történő szétosztása, amelynek eredményeképpen az eredeti egyesület megszűnik. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni az alapítvány fúziója vagy divíziója esetén is.
Egyesületek esetén a fúziós vagy divíziós döntést az igazgatótanács összes tagjának legkevesebb 2/3-os szavazatával lehet meghozni.
Az alapítványok esetén, amennyiben a cél is megváltozik a fúzióval, ezt csak az alapító vagy az életben lévő alapítók többsége döntheti el. Amennyiben egyik alapító sincs már életben, az alapítvány céljának megváltoztatását az igazgatótanács tagjainak 4/5-e által kifejezett szavazatával lehet eldönteni.
A jogszabályok szabályozzák a federáció fogalmát is. Több egyesület és alapítvány federációt alkothat. A federáció vagy föderáció külön jogi személyiséggel rendelkezik, és a rendelet által a gazdasági tevékenység nélküli egyesületre előírt feltételek szerint működik a federációra előírt külön rendelkezések mellett.
A federációt a székhelye szerint illetékes törvényszéken jegyzik be. A federáció jogi személyiségét a területileg illetékes törvényszék jegyzői irattárában tartott federációk (szövetségek) jegyzékébe történő beírással szerzi meg.
A federációt alkotó egyesületek és alapítványok megtartják saját külön jogi személyiségüket és vagyonukat. A federáció feloszlatásakor amennyiben a törvény vagy a statútum nem rendelkezik másképpen, a felszámolás utáni javak egyenlő részekben az alkotó jogi személyekre szállnak át.
A fenti rendelkezés vonatkozik a federációból visszavonuló egyesület vagy alapítvány esetére is. A federációból történő visszavonulás csak a cenzorok vagy független szakértők által a könyvelési évvel kapcsolatos jelentés jóváhagyása után történhet meg.
Természetesen a nonprofit társaságok működéséhez pénz kell. Ennek értelmében a jogszabályok szerint az egyesületek és federációk jövedelemforrásai a következők: tagdíjak, a törvényes feltételek mellett befektetett pénzösszegek utáni kamatok és osztalékok, az egyesületek és federációk által az 1990/31. sz., a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint létrehozott társaságok által kifizetett osztalékok, a közvetlen gazdasági tevékenységből származó jövedelmek, ajándékok, szponzorálások, hagyományok, a központi vagy a helyi költségvetésből származó anyagi juttatások, a törvény által szabályozott más jövedelmek
Az alapítvány jövedelmei a fenti forrásokkal azonosak, kivéve az első jövedelemforrást, a tagdíjakat, alapítványnál nem létezik tagdíj.
Az egyesületek, alapítványok és federációk az 1990/31. sz., a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései által szabályozott gazdasági társaságokat hozhatnak létre.
Az egyesületek, alapítványok és federációk által alapított gazdasági társaságok tevékenységéből származó osztalékok, amennyiben nem kerülnek újra befektetésre az illető társaságokba, kizárólag a szóban forgó egyesületek, alapítványok és federációk céljainak megvalósítására fordíthatók.
Az egyesületek, alapítványok és federációk közvetlenül végezhetnek bármilyen más gazdasági tevékenységet, amennyiben ezek melléktevékenység jellegűek, és a céljukkal szoros kapcsolatban vannak.
Tehát egy nonprofit szervezet végezhet gazdasági tevékenységet, de a szerzett profitot csak a tevékenysége finanszírozásához használhatja fel, azt kivenni az alapító tag vagy tagok számára osztalék formájában nem lehet.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
