A nonprofit szervezetekről (V.)

Az alapítványok (fundaţie) jellegével kapcsolatosan hangsúlyozni kell, hogy gyakorlatilag egy ajándékozási vagy végrendeleti hagyományi jogügyletről is beszélünk, ennek tulajdonítható az, hogy az alapító halála után az alapítvány tovább „él”, és végzi tevékenységét, hiszen elválik az alapító személyétől.

Ugyancsak az ingyenes jelleggel magyarázható az is, hogy az alapítók örökösei és személyes hitelezői az alapítvánnyal szemben ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint az alapítók által tett bármely más ingyenes juttatási jogügylet esetén, vagyis a túlzott ajándékozási vagy hagyományi ügylet vagy a hitelezők kárára tett adakozás megtámadható az örökösök, illetve a hitelezők által.

Az alapítványnak az egyesületek és alapítványok regiszterébe történő bejegyzése után sem az alapítók, sem örököseik az alapító okiratot vissza nem vonhatják. Ugyanakkor, a bejegyzés után, az alapító okirat nem támadható meg az alapítók személyes hitelezői által sem.

Ha az alapítvány jogi személyiségét az alapító halála után nyeri el, az alapítvány létrehozása előtt az alapítvány számára tett ingyenes jogügyletek hatása az alapító okirat dátumától érvényesül, amennyiben az alapítványt élők közötti jogügylettel hozták létre, ha pedig végrendelettel, akkor az örökhagyó halálának pillanatától.

Az alapítvány szervei a következők: az igazgatótanács (kuratórium – consiliul director), a cenzorok vagy a cenzorbizottság. Az igazgatótanács (kuratórium) az alapítvány vezető és adminisztrációs szerve.

Az igazgatótanács a következő feladatok elvégzésével biztosítja az alapítvány céljának és tevékenységének megvalósulását: az alapítvány általános stratégiájának és programjainak meghatározása, az alapítvány bevételi és kiadási költségvetésének, valamint a számviteli mérleg jóváhagyása, a cenzorok vagy a cenzorbizottság tagjainak kinevezése és visszahívása, leányegységek létrehozása, az alapítvány nevében és arra nézve kötelező jogügyletek megkötése, a bevételi és kiadási költségvetés végrehajtása, az alapítvány szerkezeti ábrájának és személyzeti stratégiájának jóváhagyása, az alapítvány statútumának módosítása, bármilyen más, a törvény vagy a statútum által előírt kötelezettség teljesítése.

Az igazgatótanács szervezetét és működését a statútum szabályozza. Az igazgatótanács működéséről belső rendszabályzatot hozhat.

A rendelet szerint annak a kuratóriumi tagnak, aki egy közgyűlési napirendi pontban személyesen, házastársán keresztül, egyenes ági felmenőin, egyenes ági leszármazottjain keresztül, negyedfokig terjedő oldalági rokonain keresztül, vagy negyedfokig terjedő, házasság révén rokonságba kerülő rokonain keresztül érdekelt, a tanácskozástól és a szavazattól tartózkodnia kell.

Nem lehet az igazgatótanács tagja, amennyiben pedig tag, tagságát elveszti az a személy, aki egy olyan közintézmény vezetői tisztségét tölti be, amelynek tevékenységét az egyesület támogatja.

A törvénnyel, az alapító okirattal vagy a statútummal ellentétes döntések a bírói szervek előtt megtámadhatók az alapító (amennyiben igazgatótanácsi tag) vagy bármelyik igazgatótanácsi tag által, amelyik a döntéshozáskor hiányzott vagy ellene szavazott, és ennek jegyzőkönyvezését kérte.

Az igazgatótanács törvényes rendelkezései, az alapító okiratnak és a statútumnak megfelelő döntései kötelezőek azon egyesületi tagokra is, akik nem vettek részt a közgyűlésen vagy ellene szavaztak. A törvénytelen közgyűlési határozatok vagy amelyek ellentmondanak az alapító okiratnak vagy a statútumnak, a döntés tudomásulvételétől vagy a döntés dátumától számított 15 napos határidőn belül, bíróság előtt megtámadhatók bármelyik tag által, amennyiben az nem vett részt az adott közgyűlésen, vagy részt vett, de a határozat ellen szavazott és ellenkezését jegyzőkönyvezték. A keresetet tanácstermi (camera de consiliu) tárgyaláson az alapítvány székhelye szerint illetékes bíróság (judecătorie) oldja meg. A határozat csak rendes fellebbezéssel (apel) fellebbezhető. 

Az alapítvány céljának megváltoztatását csak az alapító vagy az életben lévő alapítók többsége döntheti el. Amennyiben egyik alapító sincs már életben, az alapítvány céljának megváltoztatását az igazgatótanács tagjainak 4/5-e által kifejezett szavazatával lehet eldönteni.

Bármelyik fenti esetben az alapítvány céljának megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha ezt teljes mértékben vagy részben megvalósították, vagy ennek megvalósítása lehetetlenné vált.

A jogszabályok szerint az igazgatótanács felhatalmazhat egy vagy két végrehajtási jogkörrel rendelkező személyt, ide értve azokat a személyeket is, akik nem alapítványi tagok vagy az alapítványon kívüliek. Vagyis nem alapító tagot vagy nem igazgatótanácsi tagot is fel lehet hatalmazni az alapítvány nevében jogügyletek elvégzésére, és bármilyen más, a törvény vagy a statútum által előírt kötelezettség teljesítésére. 

Az igazgatótanács legkevesebb három, az alapító tag vagy az alapító tagok által az alapítvány megalakulásakor kinevezett személyből áll.

Amennyiben az alapítvány működése során az igazgatótanács összetétele nem módosítható vagy nem alakítható meg a statútum rendelkezései szerint, a székhely szerinti bíróság bármely érdekelt személy kérésére elnöki rendelvény útján kijelölheti az igazgatótanácsi tagokat.

A cenzorbizottságot páratlan számú személyből lehet megalakítani. A jogszabályok értelmében az alapító okirat előírhatja cenzor vagy cenzorbizottság kinevezését. Amennyiben a tagok száma több mint 15, egy cenzor kinevezése kötelező. Ez lehet alapítványon kívüli személy is. Amennyiben az alapítványnak nem kötelessége cenzor kinevezése, bármelyik alapítványi tag, aki nem tagja az igazgatótanácsnak, gyakorolhatja az ellenőrzői jogkört. 

Amennyiben az alapító okirat nem tartalmazza az alapítvány első vezető szerveinek névleges összetételét, csak az alapítók által a kinevezéshez szükséges szabályokat, és amennyiben egyik alapító sincs már életben az alapítvány létrehozásakor a törvényes rendelkezések szerint, amennyiben az alapítvány működése során az igazgatótanács összetétele nem módosítható a statútum rendelkezései szerint, a székhely szerinti bíróság – bármely érdekelt személy kérésére – elnöki rendelvény (ordonanţă prezidenţială) útján kijelölheti az igazgatótanácsi tagokat. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro