A nonprofit szervezetekről (III.)

Az előző részben az egyesület (asociaţie) fogalmáról, valamint bejegyzéséről beszéltünk, jelen részben megkezdjük az alapítvány (fundaţie) elemzését.

Az alapítvány a törvényes meghatalmazás szerint az a jogalany, amelyet egy vagy több személy alapít, akik egy élők közötti vagy halál esetére szóló jogügylettel célvagyont hoznak létre, állandó és visszavonhatatlan jelleggel, egy általános érdekű cél megvalósítása vagy egy  közösség érdekében.

Az alapítvány kezdővagyona állhat természetbeni javakból vagy pénzösszegből, amelyek teljes értéke az alapítvány létrehozásának dátuma szerinti minimum 100 bruttó nemzeti minimálbérrel kell egyenlő legyen. Már ebből a törvényes rendelkezésből is látszik, hogy egy sokkal komolyabb jogi formáról beszélünk, mint az egyesület esetében. Ez érthető is, hiszen sokkal nagyobb volumenű tevékenységről van szó, amelyhez komoly vagyonalapra van szükség. 

Fontos megjegyezni, hogy az alapítvány egy deperszonalizált jogi entitás, ami azt jelenti, hogy az alapítvány jogi személyisége elválik az alapítókétól, ezért az alapítvány azután is tovább létezik és működik, hogy az alapító tag vagy tagok mind meghaltak vagy megszűntek. Sőt, van olyan alapítvány is, amelynek létrehozása az alapítók halálához kötött és a hagyatéki vagyonból jön létre a célvagyon (gondoljunk pl. a Gozsdu Alapítványra, amelyről egy következő részben fogunk beszélni).

A fenti rendelkezésektől eltérően, amennyiben olyan alapítványról van szó, amelynek feloszlatás szankciója melletti kizárólagos célja támogatás gyűjtése más egyesületek vagy alapítványok számára, ezek céljainak megvalósítása érdekében, az alapítvány kezdővagyonának értéke az alapítvány létrehozásának dátuma szerinti minimum 20 bruttó nemzeti minimálbérrel kell egyenlő legyen.

A jogi személyiség megszerzése érdekében az alapító vagy az alapítók az alapítvány alapító okiratát és annak működési szabályzatát (statútumát) abszolút semmisség terhe alatt közhiteles (act autentic) formában írják alá, pl. közjegyző előtt. Összehasonlításképpen: egyesület esetén elég, ha ügyvéd ellenjegyzi.

Az alapítvány alapító okirata abszolút semmisség terhe alatt a következőket kell tartalmazza: az alapító vagy az alapítók személyes adatainak megjelölése (név vagy elnevezés, lakcím vagy székhely), az alapítvány célja, az alapítvány elnevezése, az alapítvány székhelye, az alapítvány működési ideje (a működési idő egyértelmű meghatározásával határozott idejű alapítvány esetén, vagy határozatlan idő megjelölésével), az alapítvány vagyonának megjelölése, az alapítvány első vezetési, adminisztrációs és ellenőrző szervei tagjainak nevesítése (kuratórium) vagy azon szabályok megjelölése, amelyek szerint ezen személyeket kijelölik, azon személy vagy személyek megjelölése, akik az alapítvány létrehozásával kapcsolatosan felhatalmazással bírnak, az alapító vagy az alapítók aláírása.

A statútum abszolút semmisség terhe alatt a következőket tartalmazza: az előző pontban jelzett tartalmi elemeket, kivéve az alapítvány szervei és a meghatalmazottak, a cél és a tevékenységek részletezését, az alapítvány anyagi természetű jövedelemforrásait, a vezető és adminisztrációs szervek (kuratórium), valamint az ellenőrző szervek feladatkörét, a vezető és adminisztrációs szervek (kuratórium), valamint az ellenőrző szervek összetételének kinevezési és módosítási szabályait, az alapítvány feloszlatása esetén az alapítvány vagyonának sorsát, a rendelet 60. paragrafusának rendelkezései betartásával. 

A 60. paragrafus a következő rendelkezéseket tartalmazza: az alapítvány feloszlása esetén a felszámolás utáni javak nem ruházhatók át magánszemélyekre.

Ezek a javak átruházhatók az alapítvány statútumában meghatározott eljárás szerint más magánjogi vagy közjogi személyekre, amennyiben azok célja azonos vagy hasonló. 

Amennyiben a felszámolás befejezése után a felszámolók több mint 6 hónapon túl nem tudják a javakat a fentiek szerint átruházni, illetve abban az esetben, amikor az alapítvány statútuma nem rendelkezik a javak átruházási eljárásáról, vagy ezek a rendelkezések törvénybe vagy közrendbe ütközők, a javakat az illetékes bírói szerv egy azonos vagy hasonló célú jogi személyre ruházza át.

Amennyiben az alapítvány a rendelet 56. paragrafusának 1. bekezdése a) -c) eseteiben került feloszlatásra, a felszámolás után megmaradó javakat az állam képviseletében a Pénzügyminisztérium veszi át, vagy az a község vagy város, ahol az illető alapítvány székhelye volt, amennyiben az helyi érdekeltségű volt.

A rendelet egyesületre vonatkozó 56/1/a) -c) paragrafusai szerinti feloszlatás a következő eseteket tartalmazza: az egyesület bírósági határozattal bármely érdekelt személy kérésére feloszlatható, amennyiben az egyesület célja vagy tevékenysége törvénytelen vagy a közrenddel ellenkezővé vált, az egyesület célját törvénytelen vagy a közrenddel ellentétes eszközökkel valósítja meg, vagy az egyesület más célt követ, mint amelyért létrehozták.

A javak tulajdonjogának átruházása az átadási-átvételi jegyzőkönyv dátuma, amennyiben ebben nem volt későbbi dátum meghatározva.

Az alapítvány jogi személyiségét a székhely szerinti bíróság jegyzői irattárában (grefa judecătoriei) vezetett, egyesületek és alapítványok regiszterében történő bejegyzéssel nyeri el.

A bejegyzési kéréshez a következő iratokat kell csatolni: alapító okirat, statútum, a székhely és a kezdő vagyon meglétének bizonyítéka, az Igazságügyi Minisztérium által kiadott névfoglalási bizonyíték vagy a névfoglalási kérés visszautasításának indoklása.

A törvény egyesületekre vonatkozó szabályait az alapítványra is alkalmazni kell, a következőképpen: bármelyik alapító okiratban felhatalmazott személy kérheti az alapítvány bejegyzését azon bíróság egyesületeket és alapítványok regiszterébe, amelynek illetékességi körében a jövendő alapítványat tartalmazó székhelye lesz. Az alapítvány elnevezésének azonossága vagy összetéveszthetőségig való hasonlósága egy, a rendelet szerint már bejegyzett gazdasági cél nélküli jogi személy elnevezésével tilos. Ennek értelmében egy elnevezés elfogadhatónak véleményezendő, amennyiben nem jelöli egy másik, ugyanolyan természetű – egyesület, alapítvány, föderáció –, előzőleg a nemzeti gazdasági cél nélküli jogi személyek regiszterébe beírt, gazdasági cél nélküli jogi személy elnevezését.

(Folytatjuk)