A nonprofit szervezetekről (I.)

Az egyesületekről és alapítványokról szóló 2000. évi 26-os romániai kormányrendelet szabályozza a nonprofit szervezetek létrehozását és működését. Nonprofit szervezet alatt értjük az egyesületet (asociaţie), az alapítványt (fundaţie) és a föderációt.

A nonprofit szervezetek, amint azt a nevük is mutatja, nem profitorientáltak, nem gazdasági célból jönnek létre, amennyiben végeznek is gazdasági tevékenységet, az nem lehet fő cél, csak melléktevékenység, amely szoros kapcsolatban kell álljon a szervezet céljával, és az ebből származó jövedelem is csak a cél megvalósítására fordítható.

A 2000. évi 26-os kormányrendelet, a továbbiakban rendelet, az alapítványi szabályozás során visszautal az egyesületi szabályozásra, többször egyben tárgyalja és szabályozza a két nonprofit társasági formát, ezért az egyesületre vonatkozó rendelkezések ismerete elengedhetetlen az alapítványi szabályozás megértéséhez.

A rendelet általános rendelkezései szerint a természetes és jogi személyek, amennyiben általános érdekű vagy egy közösség érdekében kifejtett tevékenységet folytatnak, vagy ezt saját személyes, nem anyagi természetű érdekükben végzik, egyesületeket és alapítványokat hozhatnak létre a rendelet rendelkezései szerint.

A rendelet rendelkezései szerint létrehozott egyesületek és alapítványok gazdasági cél nélküli magán jogi személyek. A politikai pártok, szindikátusok és vallásos szervezetek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

A rendelet feltételei mellett létrehozott egyesületek és alapítványok alapító okirataira a polgári jogszabályok vonatkoznak.

Az egyesület az a jogi személy, amelyet három vagy több személy közös egyezséggel hoz létre, akik véglegesen közössé és visszaszolgáltatási jog nélkülivé teszik vagyoni hozzájárulásukat, ismereteiket vagy munka formájú hozzájárulásukat egy olyan tevékenység megvalósítása érdekében, amely egy általános érdeket, egy közösség érdekeit vagy a tagok személyes érdekét szolgálja. 

Bármelyik egyesületi tag a rendelet 6. paragrafusának 2. alpontja h) pontja szerint adott felhatalmazása alapján kérheti az egyesület bejegyzését azon bíróság egyesületek és alapítványok regiszterébe, amelynek illetékességi körében a jövendő egyesület székhelye lesz.

Az egyesület elnevezésének azonossága vagy összetéveszthetőségig való hasonlósága egy, a rendelet szerint már bejegyzett gazdasági cél nélküli jogi személy elnevezésével tilos. Ennek értelmében egy elnevezés elfogadhatónak véleményezendő, amennyiben nem jelöli egy másik, ugyanolyan természetű – egyesület, alapítvány, föderáció –, előzőleg a nemzeti gazdasági cél nélküli jogi személyek regiszterébe beírt, gazdasági cél nélküli jogi személy elnevezését.

Tilos az egyesület elnevezésében olyan kifejezéseket vagy szavakat használni, amelyek azt hatóságok vagy közintézmények elnevezésével összetéveszthetővé teszik. A hatóságok vagy közintézmények elnevezésével összetéveszthető kifejezésen a következő, az egyesület nevében található kifejezések, megnevezések értendők: „parancsnokság”, „felügyelőség”, „gárda”, „hatóság”, „rendőrség”, „csendőrség”, „fogyasztóvédelem” vagy ezek származéka.

Egy egyesület nevében a „nemzeti”, „román” kifejezések vagy ezek származéka csak a Kormány Titkári Hivatalának (Secretariatul General al Guvernului) előzetes írásos beleegyezésével használható. Tilos a következő megnevezések használata, amennyiben ezek azonosak vagy megtévesztésig hasonlóak bármilyen, a törvényes rendelkezések alapján létrejött és működő szakmai szerv elnevezéséhez, mint például: „Kamara”, „Szék”, a „Román Ügyvédi Kamarák Nemzeti Egyesülete”, a „Közjegyzők Országos Kamarája”, a „Végrehajtók Országos Kamarája”, „Mediációs Tanács”, a „Közjegyzők Országos Uniójának Tanácsa”, az „Ügyvédi Kamarák Országos Uniójának Tanácsa”.

Az alapító okirat és a statútum abszolút semmisségének terhe alatt tilos az, hogy egy leányegység (filiala) vagy fióktelep (sucursala) elnevezése különbözzön az azt létrehozó egyesület vagy alapítvány elnevezésétől.

Az egyesület elnevezésére vonatkozó tiltások megfelelően alkalmazandók a föderációk és az alapítványok esetében is.

A fenti rendelkezések, albekezdések megszegése esetén az Igazságügyi Minisztérium indokoltan visszautasítja a névfoglalási kérést.

Az egyesület jogi személyiségét az egyesület és alapítványok regiszterébe történő bejegyzéssel nyeri el.

A bejegyzési kérés iktatásától számítva és a rendelet 7/2. paragrafusa szerinti iratok becsatolása után (ezekről később lesz szó) a bíróság elnöke által kijelölt bíró megvizsgálja az iratok jogszerűségét, és végzéssel elrendeli az egyesületnek az egyesületek és alapítványok regiszterébe történő bejegyzését. 

Az iktatási kereset, valamint a csatolt iratok jogszerűségi megvizsgálása során a bíróság elnöke által kijelölt bíró megvizsgálja a névfoglalásra vonatkozó rendelkezések betartását, és elrendelheti, indokolt végzéssel, az egyesület bejegyzését az egyesületek és alapítványok regiszterébe abban az esetben is, ha létezik az Igazságügyi Minisztérium megindokolt névfoglalásikérés-visszautasítása, amelyet viszont megalapozatlannak tart. 

(Folytatjuk)