Nők a nőkről férfiszemmel

Kedden délután a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében megnyílt Kerekes Péter Pál, a Marx József fotóklub tagjának fotókiállítása.

Fotó: Bíró Zoltán Attila

Kedden délután a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében megnyílt Kerekes Péter Pál, a Marx József fotóklub tagjának fotókiállítása. A fotós ezúttal nem a tőle megszokott tematikával, a természetfotókkal jelentkezett, hanem anyák napja tiszteletére nőkről készített fotókat állított ki. A tárlatnak több sajátossága is van.

Amióta több ezer évvel ezelőtt az ábrázolás művészi formája megjelent, azóta nem lehet újat elmondani bármely, az életből, környezetünkből merített témáról. Egyike ezeknek a nő, az anyaság megjelenítése, archetípusa, ősszimbóluma, amelyhez alkotók serege tér vissza mindegyre, s nincs olyan művész, aki ne kísérletezett volna azzal, hogy mindezt átértelmezze a maga sajátos elképzelése, fantáziája, gondolata szerint. A fotográfia megjelenése óta az aktfotóktól a dolgozó parasztasszonyokig mindenféle módon, helyszínen sikerült fénnyel körülírni mindazt, ami a „szebbik nem” életét, sorsát, örömét, bánatát, testi szépségét tükrözi. Hálás, ugyanakkor igen nehéz újra újat mást mondani erről, ezért is kockázatos vállalkozás egyéni kiállításban visszatérni erre.

Mégis Kerekes Péter Pál – talán nem véletlenül – élete alkonyán tekint vissza képei által azokra a nőkre, akikkel fotósként, turistaként, barátként, családtagként, ismerősként találkozott. S az első, ami megfog, az, hogy ez a melegség, a személyes közelség visszaköszön mindegyik képen, még akkor is, ha nem ismerjük a fotóst, nem tudjuk róla, hogy milyen közegben és helyszínen mozog. Újat nem lehet mondani e témában, de mást igen. És ehhez van némi hozzászólnivalója Kerekes Péter Pálnak a fotóival. Van új téma a nap alatt? Nincs. De Kerekes Péter Pál, ha valamihez hozzányúl kameráján keresztül, akkor mindez átlényegül. A tárlaton ne keressük az aktokat, a frivolt, a sikket, vagy netán az idealizált nőt. Ez a tárlat nem erről szól. Ahogy mondani szokás, az élet megfelelő pillanatában megörökített nők, lányok, asszonyok néznek ránk a fotókról, és mesélnek tekintetükkel, gesztusaikkal, munkaeszközeikkel, vagy netán hegymászókötéllel a kezükben, elképzelhető és „férfiasnak” ítélt élethelyzetekben. Nők a nőkről férfiszemmel – azt gondolnánk, hogy ez valamiféle téves képzettársítás. A képeket, a tárlatot egységében szemlélve nem az. Egyrészt azért sem, mert a fényképen megjelenő személyek egymásnak is mesélnek, azzal, ahogy pusztán Kerekes Péter Pál – a valós helyzetből kiemelve – elénk tárja őket. A fotós nem szakadhatott el teljes mértékben élete nagy szerelmétől, a természettől, mert ezúttal is találóan egy-egy női portré, jelenet mellé virág is került, amely a témát elmélyíti, absztraktizálja, kiegészíti. Közhelynek számíthat nőket virágokkal társítani, de itt valahogy mégsem az. Ha a kiállítást látogató képzeletben a virágot és a mellé helyezett fotót egymásra exponálná, akkor kiderülne, hogy mennyire válik emberivé, nőiessé, ha úgy tetszik, a természet, s ebben ezt a „jelenséget” csak az láthatja meg, aki több évtizede egy kicsit más szemmel barangol erdőkben, mezőkön és hegyeken. Mindezt kiválóan kiegészítik az élet- és túratárs Kerekes Ibolya által igen jó irodalmi érzékkel kiválogatott versek. Emiatt sem szabad időhiányra hivatkozva „végigfutni” ezen a tárlaton. Mert ahhoz, hogy Kerekes Péter Pál női meséljenek, el kell beszélgetni velük, a képtársításokkal, a versek hangulatán keresztül, majd érdemes végigpörgetni szemünk előtt távolabbról is a kiállítás anyagát, mert beigazolódik az, hogy Kerekes Péter jó társ abban is, ahogy lát, ahogyan viszonyul a világhoz, s ahogy mindezt megpróbálja visszaadni. Érdemes vele kalandozni a képek által (is).

A kiállításmegnyitón Gáspár Melinda próbálta meg elkalauzolni e sajátos világban a jelenlevőket. A hangulatot fokozták Galambos Dorka, Orza Andrea és Székely Krisztina, a Dacia gimnázium hatodik osztályos tanulói által előadott, témához kapcsolódó versek. A tárlat egy hónapig látogatható.