A legalacsonyabb munkabér 2.230 lej lesz
Január elsejétől nőtt a bruttó minimálbér. Pénzügyi elemzők szerint ha a bruttó értéket számítjuk, megközelítjük Magyarországot, viszont a nettó minimálbér még mindig alulmarad. Mindez annak tulajdonítható, hogy az európai országok közül nálunk vannak a legnagyobb különbségek a bruttó és a nettó bérek között.
– Mire számíthatnak az alkalmazottak az új évben? – kérdeztük Csép Éva Andrea képviselőt, a parlament munkaügyi szakbizottságának tagját.
– 2020 januárjától nettó 150 lejjel, bruttó 2.230 lejre nő az országos minimálbér, az ezt előíró törvényhatározat megjelent a Hivatalos Közlönyben. A minimálbér emelése nem a parlament hatásköre, a kormány dönt határozatban erről, de a költségvetésre gyakorolt hatása miatt a törvényhozóknak is lesz majd szavuk ebben a kérdésben. A kormány három forgatókönyvet elemzett, tárgyalt a szakszervezetek és a patronátusok képviselőivel, ezekből került ki a végső változat.
– Melyek a kormány számításai?
– A kormány célja, hogy a növekedés egy világos, kiszámítható képlet segítségével történjen, olyan korrekciós mutatókkal, amelyek figyelembe veszik a gazdaság, de a munkaerőpiac fejlődését is. A kormány bemutatott egy hatástanulmányt a 2020-ra előirányzott garantált bruttó minimálbért illetően, ennek következtében, amint már említettem, három változatot dolgoztak ki a minimálbér emelésére.
– Milyen változatokat ismertettek?
– Az első variáns két mutatót vesz figyelembe a minimálbér emelésére vonatkozóan: a 2019-es évi átlaginflációt (3,4% az októberi adatok szerint), valamint az alkalmazottankénti munkatermelékenység reális növekedését, mely 7,2%-os emelést irányozna elő, tehát 2080 lejről 2.230 lejre. Ez a változat biztosítja a minimálbér-politika fenntarthatóságát, amelyet a termelékenységi komponens generál, az inflációs ráta által befolyásolt vásárlóerő megtartása mellett. A második változat ugyanazokon a mutatókon alapszik, mint az első (tehát ugyanazt az alapnövekedést irányozza elő), viszont ráadásként létrejön egy korrekciós mechanizmus a gazdasági növekedés dinamikája szerint. A harmadik változat szintén ugyanazokon a mutatókon alapszik, mint az első (tehát ugyanazt az alapnövekedést irányozza elő),viszont figyelembe veszi a munkaerőpiac kiegyensúlyozatlanságát is.
– Megtörténhet, hogy a számítások szerint nem kerül sor minimálbér-emelésre?
– Amennyiben a növekedés évére előre jelzett, és az előző évre becsült gazdasági növekedés közti különbség +/-0,5 százalékpont, amely magas szintű gazdasági stabilitást jelent, akkor a növekedés 0%. Ha ez a különbség +/-0,5 – +/-1,5 százalékpont között helyezkedik el, akkor arányosan hozzáadják/levonják, anélkül hogy az 1 százalékpontot meghaladná. Hogyha ez a különbség meghaladja a +/-2 százalékpontot, akkor arányosan hozzáadják/levonják egyeztetések során, anélkül, hogy a 2 százalékpontot meghaladja az emelés.
– Hány alkalmazottat foglalkoztatnak minimálbérért az országban, és mekkora kiadást, illetve bevételt jelent a minimálbér emelése?
– Az országban a nyilvántartások alapján 1,3 millió személy van minimálbérrel alkalmazva. A 150 lejes bruttó emelés (83 lej nettó) hozzávetőleg 1,8 milliárd lejes többletkiadást jelent és 3 milliárd lejes többletbevételt.
– Az összfoglalkoztatottak hány százalékát érinti a minimálbér módosulása?
– A minimálbér összegének és meghatározásának módosulása az alkalmazottak valamivel több mint egynegyedét érinti, ami hatással lehet az idei költségvetésre is. A minimálbér emelése közvetlenül alig terhelné a költségvetést, mert a közalkalmazotti szférában kevesen dolgoznak minimálbérért. Közvetett módon azonban megterheli a büdzsét, mert a közalkalmazottak fizetését az egységes bértörvény a mindenkori minimálbér alapján, kategóriánként eltérő szorzókkal határozza meg. Így, ha mondjuk egy közalkalmazott fizetése a minimálbér 1,72-szerese, akkor 100 lejes minimálbér-emelés esetén a fizetése 172 lejjel emelkedik. Ezt viszont már a költségvetésből kell kifizetni.
– Mi történik a továbbiakban a jelenleg érvényben lévő differenciált minimálbérekkel?
– A felsőfokú végzettséggel rendelkező, valamint az építkezésben dolgozó személyek esetében a jelenleg érvényben lévő differenciált minimálbér megmarad, ellenben tudni kell azt is, hogy a jelenlegi kormány nem támogatja, hogy végzettségi szint alapján különbséget tegyünk a minimálbérekben, emiatt befagyasztotta ezeket az értékeket, ameddig a minimálbér növekedésben utoléri ezeket.
– Az érintettek hogyan viszonyulnak az eszközölt növekedéshez?
– A minimálbér emelése a munkáltatókra is pluszterheket ró, a patronátusok a szakszervezetekkel és a kormánnyal folytatott tárgyalásokon adókedvezmények bevezetésének feltételéhez kötötték az újabb emelést. A kis- és középvállalkozók zöme tiltakozik a minimálbér-emelés miatt, mivel azt vallják, hogy számításaik szerint legtöbb 50 lejes emelést bírnának meg, a Szakszervezetek Országos Tömörülése viszont 2.495 lejig terjedő növelést szeretne.
