Nitráttal szennyezett kutak a Nyárádmentén

A Környezetvédelmi Minisztérium által megszervezett, A nitrátszennyezés integrált ellenőrzése című projekt keretében múlt héten találkozóra került sor Nagyszebenben, ahol a Központi fejlesztési régióhoz tartozó hat megye – Maros, Hargita, Kovászna, Szeben, Fehér és Brassó – helyhatósági képviselőit tájékoztatták azon pályázati kiírásokról, amelyek révén vissza nem térítendő támogatásokat hívhatnak majd le az önkormányzatok a nitrátszennyezettség csökkentését célzó beruházásokra. A felszíni vizek, háztáji kutak nitráttal való szennyezettsége országszerte elterjedt jelenségnek számít, Maros megyében az elmúlt években végzett mérések alapján az Alsó-Nyárád mentén esetenként a megengedettnél két-háromszor magasabb volt a kutak vizének a nitráttartalma. 

Az országos projekt keretében mindenik fejlesztési régióban sor kerül hasonló tájékoztató ülésre, amely az érintett megyék helyi önkormányzatainak szól. A nitrátszennyezés integrált ellenőrzése elnevezésű projekt célja segíteni a helyhatóságokat, hogy eleget tudjanak tenni az erre vonatkozó uniós előírásoknak. Ettől az évtől kezdve lesznek pályázati kiírások, amelyekkel az önkormányzatok pénzalapokat hívhatnak le a vizek nitrátszennyezettségének a csökkentését célzó beruházásokra. Többek között pályázni lehet majd kisméretű szennyvízelvezető és -tiszító berendezésekre, illetve úgynevezett gyökérzónás szennyvíztisztítók telepítésére a mezőgazdasági területek, valamint a folyóvizek közé. Ugyanakkor az istállótrágya raktározására alkalmas platformokra, komposztállomásokra, valamint biogáz előállítására alkalmas berendezésekre is. 

 

Az Alsó-Nyárád mentén a legmagasabbak az értékek

Maros megyében főként a Nyárádmentén szennyezett a kutak vize, sok esetben a megengedett nitrátmennyiség háromszorosa is kimutatható – fejtette ki lapunk érdeklődésére dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője. A környezetvédelmi szervezet már évekkel ezelőtt felfigyelt a kutak vizének nitrátszennyezettségére, és több évig végeztek erre vonatkozó méréseket. 

A kutak, folyók vizét a mezőgazdaságban használt műtrágya szennyezi, és nagyban hozzájárul a kutak vizében mért magas nitrátszinthez a szennyvízhálózat hiánya, illetve az, hogy a vidéki gazdaságokban általában a kúthoz közel van az istálló, a trágyadomb, valamint az illemhely is. A trágyalé beszivárog a talajba, onnan pedig a kút vizébe. A környezetvédelemmel foglalkozó mérnök elmondta, öt éven keresztül beható méréseket végeztek Maros megyében, elsősorban a nyárádmenti településeken, több mint ezer kút vizét vizsgálták meg. Számos településen a kutak vizében mért nitrátszint jóval meghaladta a megengedett felső határt, ami 50 mg/l. A legmagasabb értékeket az Alsó-Nyárád menti kutakban mutatták ki, esetenként a 100-150 mg/l nitrátszintet. A Felső-Nyárád mentén valamivel jobb volt a helyzet. A szakember rámutatott, nagyon kiszámíthatatlan a talajvíz mozgása, ugyanis egészen rendkívüli esetekkel is találkoztak, például adott településen az egymás melletti udvarokon lévő kutak egyikének a vizében magas volt a nitrátszint, a közvetlen szomszéd kútjában pedig nagyon alacsony. Mint mondta, egyre több háztartásban van vezetékes víz, viszont továbbra sincs megoldva a szennyvízelvezetés, ugyanakkor a Nyárádmentén, többek között a Nyárádon végzett mederszabályozási munkálatok nyomán, sajnos eltűntek a vizes élőhelyek, a folyók mentéről a nádas területek, amelyek valamelyest gátolták a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátszennyeződést. 

 

Alternatív szennyvíztisztítás

Hajdú Zoltán szerint a mérések nyomán számos ajánlást fogalmaztak meg, amelyek elősegíthetnék a szennyezettségi szint csökkentését, elsősorban a megoldás a korszerű szennyvízkezelési hálózatok kiépítése lenne, viszont amennyiben adott településeken erre anyagiak hiányában nincsen lehetőség, javasolták, hogy ökológiai módszerekhez folyamodjanak, például kisebb települések esetében is megvalósítható a gyökérzónás szennyvíztisztítás, azaz vízinövényekkel való betelepítés, hogy a gyökerek közt lassan átszivárgó szennyvíz egy természetes tisztításon menjen keresztül, mielőtt a folyóvízbe jut. 

Hajdú Zoltán szerint azon kutak vize, amelyek a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű nitrátot tartalmaznak, nem alkalmas fogyasztásra, főként a hat hónaposnál kisebb babák esetében jelent fokozott veszélyt. Hangsúlyozta, tévhit, hogy a szennyezett víz nitráttartalma forralással csökkenthető, mi több, a forralással koncentrálódik a nitráttartalom és még ártalmasabbá válik az emberi szervezetre. Emiatt, elsősorban a kisgyerekes családoknak, ajánlott ellenőriztetni a kútvíz minőségét, és inkább a palackozottat vagy a tiszta forrásból nyert vizet használják.