Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A júniusi budapesti Ünnepi Könyvhét egyik érdekes újdonsága Szávai Géza rendhagyónak is tekinthető kötete volt. A Csintalan Múzsa, avagy a nevetés regénye a Föld nevezetű bolygón című PONT-kiadvány mondhatni utolsó pillanatban jött ki a nyomdából, a szerző interneten folyamatosan tájékoztatott a mű megjelenésének esélyeiről, a folyamat izgalmairól. „Nekem nagyon fontos ez a könyv” – vallotta be barátilag. „A Csintalan Múzsa egy 15 éve futó derű-sorozatunk (PONT) névadója... Akár réginek is vélhető, de a központi névadó könyv idáig késett. Megnyugvás számomra, hogy meglett (meglett koromra!!!). Ősszel még elpályázok vele Vásárhelyre, ha – egészségi – körülményeink engedik.” Igen, ezt várjuk, de addig is, felhasználva a küldött példányt, olvasóink figyelmébe ajánljuk a kötet hátlapján közzétett szöveget.
„Ki itt belépsz, hagyj fel minden prüdérrel!” – Dante Tutidide középkori eposzának ez a sora díszeleg a víg szövegekből emelt derű-templom, a Csintalan Múzsa című regény „bejárata” fölött. E templom tornyából nézvést talányosan vidám megvilágításban mutatkozik a világ. A Csintalan Múzsa-i víg hittételek szerint már régen észlelni kellett volna a komorrá tett Föld kacagnivaló „felviláglásait”. Hogy megláthassuk… például azt, amikor összeolvad(t) a nappal és az éjszaka. Egybefolytak. És senki nem tehetett ez ellen, mert két helyi potentát, a gyár főmérnöke és a törzsőrmester napok óta féktelenül ivott a kocsmában. Zárórát sem engedélyeztek… De az egybefolyó nappalokra-éjszakákra nyíló kocsmából is eltávozik egyszer (nyilvánosan) a főmérnök és a törzsőrmester. A kocsma előtti félhomályban a két imbolygó férfiú felnézett az égre, a felhőkön halványsárgán áttetsző gömbre.
– Barátom, ez vajon a Nap vagy a Hold?
Képtelenek voltak eldönteni.
– Ha a Hold, akkor éjszaka van. Ha a Nap, akkor már nappal van, és akkor sajnos mindenki meglát minket!
„Ajjaj!”, erre mindketten megvilágosodtak. És a két potentát egyszerre hozta meg a közös döntést:
– Tyű, barátom, ez inkább a Hold!
Különben dél volt, de ők a Holdat választva, diszkrét holdvilágon dülöngélhettek haza.
… Világos, hogy minden a megvilágítástól függ.
A Csintalan Múzsa-hívők szerint lassan megérkezik a víg felvilágosodás korszaka is a Földre.
(A részletes víg próféciákat keresd a könyvben!)
De amíg a regényhez hozzájutnak, érdemes a kötet hátsó fülszövegét is ide másolni:
»Csintalan Múzsa című művében a szerző „mellékesen”, vagyis „auxiliár üzemmódban” a világ teremtését is újrameséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár világok” jeles alakjai közül is megjelenik Svejk, Münchhausen báró, Háry János és sokan mások. Mondhatjuk, hogy ebben a műben áll össze kristálytisztán Szávai humoruniverzuma. Mert ismert művei mellett szerzőnk napi rendszerességgel vidám kalendáriumot írt és rajzolt, humoros mesesorozatokat indított, Háry János Akadémiát alapított a gyerekek számára, szóval kitartóan (nem vicc!) ügyködött derűügyben – és most a nevetés segédigéit a Teremtésbe helyezve: összegező művet alkotott, melyet egyúttal kiindulópontnak is tekint: „Minden út a Csintalan Múzsa felé vezet.” „Keresd Őt!” Ilyen víg evangéliumi hevületben fogant ez a mű, amely vidáman hirdeti, hogy a nevetés segítő igéi nélkül nem teljes – „szűk nekünk!” a Létezés.«