2021. október 17., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hagyomány és újítás a népművészetben

Vasárnap rendezte meg Mikházán második erdélyi szabadegyetemét a budapesti Hagyományok Háza (HH). A program fontos témája volt az adminisztratív, pályázati tanácsadás mellett a jó gyakorlatok bemutatása az élő hagyományátadás minden szintjén, a profiktól a civil szerveződésekig. A kulturális rendezvényekre többnyire a Csűrszínházban került sor.

Hat helyszínen zajlottak a programok 10 és 17 óra között: a Csűrszínházban előadásokat tartottak, volt közös éneklés, mesemondáshoz kapcsolódó kiadványokat és új, digitális múzeumpedagógiai lehetőségeket mutattak be, és folkkocsmakvíz zajlott, az iskolában előadások, kerekasztal-beszélgetések folytak a néphagyományokról, turnékról, folkstúdióról, online marketingről, míg az óvodában ugyancsak kerekasztal-beszélgetések az erdélyi népdalversenyekről, minősítésekről, azonkívül szó esett a Fölszállott a páva következő kiadásáról, és érdekes bemutató is volt az érzékszervi fogyatékkal élők számára használható multiszenzoros játékokról. Amíg a kántorlakban a szakemberek gazdasági, ügyviteli kérdésekről egyeztettek és pályázati tanácsokat adtak a civil szféra képviselőinek, illetve a hálózati együttműködés tapasztalatairól számoltak be, addig a Csűrszínház mögötti sátorban a gyerekek számára kézműves-foglalkozásokat és táncházat szerveztek, egy másik sátorban vitafórum zajlott a folklórgyűjtések feldolgozásáról, továbbá arról, hogy a színpadon a művészet vagy a közönségigény kap nagyobb szerepet, és hol a néptánc helye a színpadon. A napot a Maros Művészegyüttes Közös kincs című színpadi előadása zárta.

Egyre népszerűbb szakmai játék a folkkocsmakvíz – számos új, érdekes elem is megjelent a mikházi szabadegyetemen

Fotó: Gligor Róbert László


Erdélyben csak Mikházán

Miért szabadegyetem, és miért éppen Mikházán? – kérdeztük dr. Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza főigazgatóját. A szabadegyetem a legjobb művelődési forma, amely ötvözi a tanulást és szórakozást, és ennek jegyében szervezték meg két éve az első szabadegyetemüket Erdélyben is. A járvány csitulásával az ideire is sor kerülhetett, de mivel óvatosságból csak egynaposra terveztek, nagyon sűrű lett a program. A HH Kárpát-medence-szerte szervez szabadegyetemeket és tanfolyamokat, de Erdélyben csak ezt. Hogy miért éppen ebben a faluban? Mert Mikháza kultikus hely, mert Erdély a hagyományőrzés Mekkája – hangzott a válasz, ugyanis bárhol a nagyvilágon, ha egy magyar táncegyüttes műsorára vagyunk kíváncsiak, annak nagyobb részét erdélyi táncok adják, nem beszélve a népzenéről, ami Erdélyben nagyon gazdag. Nem véletlen, hogy Bartók és társai a régi magyar népdalstílusokat a Székelyföldön fedezték fel. Itt a lokális kultúrának élő módon lehet a nyomára bukkanni, Erdélyben még meg lehet élni a hagyományos kultúrát.

Az idei program lényege az, hogy mások tapasztalatából tanuljunk, és a HH azt próbálja Erdélyben is megmutatni, hogy a hagyományátadás, a paraszti kultúra továbbadása máshol hogyan történik. „Bemutatjuk egymásnak, tanulunk egymástól, és remélhetőleg alkalmazzuk ezeket” – summázta a főigazgató, aki reméli, hogy jövőben ugyanitt találkozhatunk, ismét kétnapos programmal. A mostani szabadegyetemre azok jöttek el, akikkel a Kárpát-medencében stratégiai partnerségben dolgozik a HH, de eljött néhány magyarországi döntéshozó is, mint az NKA vagy a Csoóri Sándor Alap igazgatója, és nagyon sok erdélyi civil szervezet képviselője, akik szívügyüknek tekintik ennek a kultúrának a továbbéltetését. Itt erőt gyűjtenek, hogy elindulhassanak azon az úton, amelyen lehetőség van a hagyományok újjáélesztésére. „Ez egy új fázis, mert a helyi hagyományok továbbéltetése nemcsak a magyar nemzet, hanem a Kárpát-medencei közösségek és más nemzetek számára is kulcskérdés lesz a következő évtizedekben” – emelte ki az intézményvezető.


Múzeumok virtuális térben

Gál Boglárka, a HH múzeumpedagógusa a digitális múzeumpedagógia lehetőségeiről tartott érdekes előadást az országos népművészeti kiállítás virtuális bemutatásán keresztül. Lapunk érdeklődésére elmondta: az Élő népművészet című kiállításuk kapcsán egy applikáció segítségével létrehoztak egy digitális tárlatot. Ebbe igyekeztek olyan tartalmakat is beilleszteni, amelyek sok pluszinformációt adnak a látogatóknak, akik ezáltal beláthatnak a kiállítás mögé is. A járvány idején Magyarországon minden múzeum az online térbe kényszerült, ezért nagy részük ehhez a felülethez folyamodott. A múzeumok számára fontos volt az, hogy a digitális oktatás kiegészítő információkat nyújtson, és segítsék a pedagógusokat a távoktatásban. 

Ennek bevezetése a HH-nál is újítás volt, mivel már a megnyitót sem lehetett élőben megtartani, ezért készült el a kiállítás ilyen formában is. Ez a virtuális tartalom nem elhanyagolható, fontos kiegészítője a kiállításnak, az érdeklődők a látogatás után virtuális tartalmakat és további információkat keresgélhetnek az interneten – taglalta a szakember.


Újra lesz udvarhelyi táncháztalálkozó

A mikházi szabadegyetemen ott találtuk Orendi Istvánt, az Udvarhelyi Néptáncműhely igazgatóját is, aki a Népújsággal is megosztotta a jó hírt: szeptemberben ismét lesz székelyudvarhelyi táncháztalálkozó, amely Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. A székelyföldi városban már 1978-ban megszervezték az első táncháztalálkozót, évekkel a budapestiek előtt, ám öt év múlva beszüntette a hatalom. Amikor az intézmény igazgatója lett, Orendi továbbvitte az ötletet egy nagy udvarhelyi táncháztalálkozó szervezése céljával, így 2017-ben, az erdélyi táncházmozgalom 40. évfordulójára sikerült első alkalommal megszervezni. A rendezvény hamar felfelé ívelő pályára került, de tavaly a járvány meghiúsította a találkozót. Idén újrakezdték a szervezést, és kilátásaik szerint meg is tarthatják szeptember 10–11-én. Nagyon sok zenész, adatközlő zenész, amatőr néptáncegyüttes lesz jelen, a városközpontban látványos szabadtéri mulatással kezdődik a találkozó, majd átvonulnak a városi parkba, ahol Heveder-koncert lesz.

Az esemény kiemelkedő pontja, hogy 20 éves a HH, és hogy az utolsó táncháztalálkozó óta megalakult az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány is. A szombat esti gála vendége lesz a budapesti Magyar Állami Népi Együttes, amely idén 70 éves, és amely előző nap, szeptember 10-én Marosvásárhelyen is bemutatja műsorát – részletezte a székelyudvarhelyi rendezvény szervezője.