A hátulsó házban állítják fel ma is a szövőszéket. Az 1940-es évekig az öregektől örökölt 4-5 méter hosszú osztovátákat használták. Ezután a fiatalok áttértek a rövid, másfél méter hosszú szövőszék készíttetésére, amely kevesebb helyet foglalt el az egyetlen fűtött szobában. Aki piacra is szőtt, eladásra, annak a kis szövőszék egész évben felállítva a sarokban volt, hogy a házi munka mellett a gazdasszony bármikor beleülhessen szőni.
Vetőszeg és felállított szövőszék
A hátulsó házban állítják fel ma is a szövőszéket. Az 1940-es évekig az öregektől örökölt 4-5 méter hosszú osztovátákat használták. Ezután a fiatalok áttértek a rövid, másfél méter hosszú szövőszék készíttetésére, amely kevesebb helyet foglalt el az egyetlen fűtött szobában. Aki piacra is szőtt, eladásra, annak a kis szövőszék egész évben felállítva a sarokban volt, hogy a házi munka mellett a gazdasszony bármikor beleülhessen szőni.
A kendőket (törülközőket) az 1950-es évekig négynyüstösen szőtték, piros csíkkal, esetleg fordított csíkkal (a szálakat szakaszonként megfordítva felkötözték, s ettől kockás csíkozás alakult ki). A kendők két végét rojtozták fehér gyapot kézimunkával. A kendők szíjus vagy macskanyomos mintával készültek fehér félpamutból vagy gyapotból. Felsőruhának csepűköntöst szőttek a leánykáknak az 1950-es évekig. A fiúk szőttes ingét fehéren hagyták, de a gatyát kékre festették, hogy ne piszkolódjék. Télire posztónadrág készült házilag és bekecs. A megványolt háziszőttest a szabó varrta meg. Az öregemberek még az 1970-es évekig is kenderingben-gatyában jártak a mezőre dolgozni.
Mindkét szoba „tapaszos” volt, csak a módosabb családok padolták le az első házat. A ház tapaszolása elég „nyűgesen” ment, az agyagba harmadrész ganét tettek. A földre rongyszőnyegeket helyeztek, az első házba újabban perzsát néhol, s a küszöbre és a küszöb elé lábtörlőt.
A házba az udvarról egyetlen ajtón lehet bemenni, s a közházba, másik nevén pitarba vezet, onnan nyílik két szemben levő ajtó az első és hátulsó házba. A pitarban áll legtöbb házban a hiúba vezető lajtorja (máshol a tornácból mennek fel a padlásra). A piszkosabb munkákat itt szokták télen elvégezni, pl. a nagymosást, a disznóölés munkálatait, ezért itt is áll egy festetlen fenyőfa asztal székkel. A falra akasztják a nagylapítót, itt tartják a dagasztó- és a mosóteknőt. Pad is van benne, s néhol széken mosdótál vízzel. A padra szokás helyezni a csebret, a vajköpülő dézsát. Néhol itt is van kanapé és karosszék, s itt fogyasztják el disznóöléskor a vacsorát. Olyan megoldás is látható, hogy a csikókemence ajtaja a pitarban van, a többi része átnyúlik a hátulsó házba, így nincs a fafűtéssel szemetelés, és a pitar is fűtve van. Néhol a régi Fram hűtőszekrényt is itt lehet látni.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
