Nemzetpolitikai kerekasztal
A felvidéki Martoson szervezték meg szombaton, július 12-én azt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai kerekasztalt, amelyen a tavalyhoz hasonlóan Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke vett részt.
A felvidéki Martoson szervezték meg szombaton, július 12-én azt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai kerekasztalt, amelyen a tavalyhoz hasonlóan Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke vett részt. A beszélgetés moderátora Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, aki az elmúlt egy év helyzetelemzésére kérte fel a politikusokat.
Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolójában elmondta, a tavaly nyáron az RMDSZ ellenzékben volt, Romániát pedig egy kétharmaddal rendelkező óriáskoalíció vezette, amely hatalmas reformokat tűzött ki célul, és amelyekből végül nem lett semmi, mert a két nagy párt vezetője nem tudott megegyezni.
Az RMDSZ azt a határozott álláspontot képviseli, hogy Romániában új alkotmányra van szükség, ennek megalkotására azonban valószínűleg csak 2016 után kerülhet sor. A szövetség négy hónapos kormányzati szerepvállalásáról elmondta, ez nem doktrinális választás, nem a szeretetről szól. De eredményeket elérni, hatékony érdekérvényesítést kormányon lehet végezni – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke végül az elmúlt hetek politikai történéseiről számolt be.
„Az európai szintű kisebbségvédelmet szavatoló kezdeményezésünket, a Minority SafePacket az Európai Bizottság visszautasította, ezt pedig mi, a kezdeményezők megtámadtuk a luxemburgi bíróságon. A Bizottság oldalán belépett a perbe először Szlovákia, majd Románia, a kezdeményezők oldalán pedig Magyarország. Furcsának tartom azt, hogy Szlovákia és Románia a második világháború óta még mindig úgy véli, hogy a magyar közösségekkel kell harcolnia.”
Az utóbbi időszak eseményeinek következménye az kell hogy legyen, hogy Románia árnyalja és felülvizsgálja az álláspontját, hisz egy olyan kérdésről van szó, amely nemcsak az erdélyi vagy felvidéki magyarságnak, a németországi dánoknak és dániai németeknek, az olaszországi német ajkú közösségnek vagy a görögországi törököknek fontos, hanem az Ukrajnában és Szerbiában élő magyar és román közösségeknek is.
A magyarországi nemzetpolitikáról Kelemen Hunor elmondta, figyelembe kell venni, hogy más élethelyzetek, más lehetőségek vannak a Kárpát-medencei régiókban, és az a nemzetpolitika, amit Magyarország koordinál, akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi ezeket a különbségeket, és senki nem azt gondolja Budapesten, hogy meg kell mondani a határon túli magyaroknak azt, hogy mit kell tenni, hanem a legitim magyar szervezetekkel partnerségben alakítják a nemzetpolitikát, egymásra való tekintettel.
Brenzovics László elmondta, a kárpátaljai magyarok tragikus éven vannak túl. Ugyan nemzetiségi atrocitások nem érték az itt élő magyarságot, de az elmúlt év hatalmi harcai érezhetőek voltak Kárpátalján is. Ukrajna az elmúlt majd’ 25 évben nem tudott politikai és gazdasági stabilitást megteremteni, hatalmas ellentétek húzódnak az ország két területe, Nyugat- és Kelet-Ukrajna között.
Sikeres évet zárt a vajdasági magyarság – mondta Pásztor István Martoson. Jelentős előrelépésnek tartja, hogy Szerbiában elindultak az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások, ugyanakkor jelezte, gazdaságilag egyre rosszabb helyzetbe kerül az állam. Megjegyezte, három sikeres választás zajlott le az elmúlt egy évben, elégedettek az elért eredménnyel.
„Sok minden változott Szlovákiában, kiderült: a Smer, Robert Fico legyőzhető” – mondta Berényi József. A jelenlegi államfő személye egyelőre több kérdőjelet vet fel, mint választ a magyarok számára, ám úgy látja, jobb elnök lesz, mint az előző.
