Nem vállalják az építést

Idén sem újult meg a jobbágytelki kultúrotthon

Néptánctáborok, kulturális együttesek, anyaországi táncosok váltják egymást évente többször is Jobbágytelkén, ahol azonban az önkormányzat minden erőfeszítése ellenére sem sikerült mindeddig méltó hajlékot készíteni a közművelődésnek. A lakosság már nem tudja, hihet-e az ígéreteknek, lesz-e még valaha olyan középülete a község legnagyobb és legismertebb településének, amely méltó lenne néhai Balla Antal örökségéhez.

A tavaly úgy gondolták, hogy idén felújítják a tönkrement épületet. Ám egy év elteltével sem tudtak hozzálátni, és mire az építkező végre mégis kivonult volna a terepre, meggondolta magát. Kelepcéből kelepcébe, cseberből vederbe – véget nem ér a kiútkeresés, az annyira óhajtott épületfelújításra tovább kell várni. Székelyhodos község polgármesterével, Barabási Ottóval vettük számba, hogy hol is állnak vele.

A jobbágytelki kultúrotthon kérdése rég foglalkoztatja a falu lakóit, de az önkormányzatot is. Állandóan keresték a lehetőségeket, forrásokat, hogy a leromlott épületet felújíthassák. Amikor meghallották, hogy pályázni lehet új kultúrotthon építésére, úgy döntöttek, hogy megteszik a lépéseket. Előtte már megvásároltak vele szemben egy telket erre a célra, és elkészíttették a tervet. Amikor megtudták, hogy a helyi fejlesztések országos programján pályázni lehet beruházásokra, a helyi tanáccsal a jobbágytelki kultúrotthon építését látták legfontosabbnak. A tervet be is nyújtották a fejlesztési minisztériumhoz, de tudomásukra jutott, hogy az állam csak ott fog prototípus-kultúrotthont építeni, ahol legalább 60 ár területtel rendelkezik az önkormányzat. Mivel a jobbágytelki telek csak 14,5 ár, ez nem lett volna elég. Hogy ne maradjanak pályázat nélkül, az iszlói iskola előtanulmányát nyújtották be a pályázatra. Meg is nyerték a támogatást, de kérvényezték, hogy ehelyett vagy emellett a jobbágytelki kultúrotthon felújítását fontosabbnak tartják, és inkább arra igényelnének támogatást, ám ezt nem vették figyelembe a fővárosban – idézte fel a kezdeti lépéseket a községvezető.

Túlléptek minden akadályon

Európai uniós pályázatra készítettek tervet, és mivel a pályázati keret csak két kultúrotthon javítását tette volna lehetővé, a jobbágytelki és az iszlói épület mellett döntöttek, ezek tanulmányát adták le. Nagy pontszámot értek el, de így is az utolsók voltak, akik támogatást kaptak. Tavaly június 28-án alá is írták a támogatási szerződést Gyulafehérváron, és abban reménykedtek, hogy idén már új kultúrotthonban nyithatják meg a tánctábort. A folyamat azonban lassan haladt…

Az internetes közbeszerzési eljárásra egyetlen cég jelentkezett, végül idén aláírták vele az 1.178.100 lej értékű szerződést a terv elkészítésre és kivitelezésére, mert úgy tűnt, hogy erős, sok munkással rendelkező cég. Az első lépéseket be is tartotta a vállalkozó, a terveket időben bemutatta (amit ki is fizettek neki), több céggel is leellenőriztették, és mindent rendben találtak. Az elképzelés szerint a kultúrotthon épületének a hátsó és első része maradna meg, a többit le kell bontani, eltakarítani és az alapoktól újjáépíteni.

Már az előtanulmány leadása előtt összehívta az elöljáró a helyi tanácsosokat és a kultúrotthon épületében működő üzlet bérlőjét. Mivel európai pénzekről van szó, az épületben öt évig a kultúrotthonon kívül semmi sem működhet. Arra kérték a bérlőt, hogy a falut ne hagyja üzlet nélkül, ő meg is ígérte, hogy mire munkára kerül a sor, más megoldást talál. 

Egyoldalúan félreállt

Az önkormányzat minden dokumentációt letett a megyei tanácshoz, hogy közben megszerezze az építkezési engedélyt. Másfél hónapja tárgyaltak a tervező és kivitelező céggel a munkálat elkezdéséről, akkor a cég azt ígérte, hogy amint megkapják az engedélyt, munkához látnak, elkezdik a bontást, és 8-10 hónap alatt meglesz az alap, a falak, a tetőzet újjáépítése, a központi fűtés, a villanyhálózat, az épület hőszigetelése. December elején azonban új tárgyalást kezdeményezett a kivitelező, és bejelentette, hogy felbontja a szerződést, mert ebből a költségvetésből nem tudja mindezt elvégezni, és már indulásból 150-200 ezer lejes mínusza volna. Egyoldalúan csak úgy lehet szerződést bontani, hogy a cég elveszíti a már befizetett garanciapénzt, ami ebben az esetben 7-8 ezer lej, de ezt is vállalta.

Reálisan gondolkodva, a cégnek igaza van, mivel két év alatt drágult az építőanyag, és egy kormányhatározattal 2019 januárjától növekedtek a bérek is az építkezésben. Már eleve alacsony volt a terv költségvetése, ezért is jelentkezett csupán egy cég a közbeszerzésre, pedig régebben egy ilyen munkálatra 10-15 is vállalkozott volna – ismerte el a községvezető.

Hogyan tovább?

A községvezetés remélte, hogy annyi évnyi próbálkozás után sikerül megoldania a jobbágytelkiek legégetőbb gondját, de keserűen kellett tapasztalnia, hogy önhibáján kívül ezúttal sem járt szerencsével, ezért szinte elölről kell kezdeni mindent. Azaz csak a közbeszerzést. Egyetlen megoldásuk maradt a szerződésbontás után: megkérték a tervezőt, hogy rövid időn belül készítsen egy reális költségvetést a mai árakkal és bérekkel, majd az önkormányzatnak valahonnan elő kell teremtenie ezt a különbözetet, hogy megpótolja a projekt költségvetését. Ezt jóvá kell hagyja a helyi tanács, majd Gyulafehérváron a fejlesztési ügynökség is, és azt követően egy új közbeszerzést kell kiírni. Amíg ez lefolyik, megszerezhetik az építkezési engedélyt. Ha megemelik az árakat, remélik, hogy akad új vállalkozó, és szerződést köthetnek, hogy hamarosan elkezdődhessen a munka. Viszont ez is több hónapos folyamat lesz, de nincs más megoldásuk.