Nem mindenki elégedett

Pénteken délben a Maros Vízügyi Hatóság székhelyén nyilvános tanácskozáson ismertették a Nyárád Nyárádszereda és Fintaháza közötti szakaszán elvégzett árvízvédelmi munkálatokat, amelyeket december 21-én, hétfőn terveztek átvenni a kivitelezőtől. A megbeszélésen a házigazdákon kívül jelen voltak az érintett települések polgármesterei, civil szervezetek, a tervező, az építő cég, valamint a sajtó képviselői is. 

 

A megvalósított terv az adatok tükrében 

Miután Lucian Goga prefektus és Mihai Blaga, a Maros Vízügyi Hatóság vezérigazgatója méltatták a munkálatok fontosságát, Rodica Colceriu, a környezetvédelmi minisztérium beruházási osztályának vezetője, a Nyárád szabályozási munkálatainak projektmenedzsere ismertette a megvalósított eredményeket. 

Megtudhattuk, hogy az 1970., 1975., 1984. és 1988. évi árvizek 22 települést érintettek. Ezért árvízvédelmi céllal a vízügyi igazgatóság 1988-ban kidolgozta azt a tervet, amelynek megvalósítását a beruházási költségek miatt több szakaszra osztották fel. Azt tervezték, hogy kiszélesítik a Vécke-csatornát, megépítik Nyárádszereda fölött a gátat, és kialakítják a nem állandó gyűjtőt, illetve rendezik a Nyárád medrét. 

2002-ben BERD- (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) támogatással elkészült a jobbágyfalvi gát, és kiszélesítették a Vécke-csatornát. 2008-ban felújították a Nyárád-szereda és Nyárádtő közötti szakasz mederrendezési tervét, amelynek gazdasági mutatóit a 2014-ben kibocsátott 67-es kormányhatározattal fogadták el. 2008-ban megerősítették a partot Fintaháza és Nyárádtő között. 

A 2015-ben lezárult munkálatok Nyárádszereda, Demeterfalva, Nyá-rádgálfalva, Bálintfalva, Backa-madaras, Nyárádszentbenedek, Ákosfalva, Cserefalva, Nyárád-karácsony és Fintaháza közigazgatási területét érintették. A beruházást az Európai Unió 2007–2014-es, csatlakozás utáni alapjaiból, a környezetvédelmi operatív terv által biztosított alapból (POS Mediu) finanszírozták. Az uniós támogatás mintegy 15 millió euró volt, a 10%-os önrészt kormányalapokból fedezték. A projekt összértéke 67 millió lej volt, ebből 60,3-at az unió kohéziós alapjából fedeztek, míg az ország 6,7 millióval járult hozzá. Nemcsak a Nyárádon, hanem a Nyomát völgyében is végeztek árvízvédelmi munkálatokat. A számítások szerint a már említett helységekben mintegy 10.350 lakost, 600 háztáji gazdaságot, a helyi infrastruktúrát (utak, utcák, hidak stb.), 20 kisvállalkozást és 6100 hektár területet óvnak meg az árvíztől. 

A hozzávetőlegesen 50 millió lej értékű munkálatok kivitelezését versenytárgyalás útján a nagyváradi Repcon Rt. nyerte el. A Nyárádszereda és Fintaháza közötti összesen 32 km-es szakasz 7,2 kilométerén új gátat építettek, 1680 méter támfalat húztak fel, 3 km-en megemelték a meglévő védőgátakat, 16 km-en parterősítést végeztek. Ezenkívül 40 átereszt és 44 fenékküszöböt építettek ki, ugyanakkor 1250 méteren rendbe tették a Nyomáti-patak medrét is. 

A vízügyi igazgatóság 2013-ban és 2014-ben szerezte be a szükséges engedélyeket, köztük a környezetvédelmit és a Natura 2000 gondnokság tudományos tanácsa által kibocsátott jóváhagyást. 2014. május 29. és július 18. között több településen nyilvános vitát tartottak, ezeken a megbeszéléseken több lakos is beleegyezett abba, hogy a munkálatok által érintett területét átadja a vízügyi igazgatóságnak. 2015 februárjában elkészült a kisajátítási terv, amelyet május 27-én a kormány elfogadott. A kisajátításokat 2015. július 28-án a 615-ös kormányrendelettel fogadták el. Tekintettel arra, hogy nem volt teljes a lista, szeptember 23-án a 764-es kormányrendelettel kiegészítették az erre vonatkozó korábbi jogszabályt. Ennek alapján az Országos Vízügyi Igazgatóság november 10-étől vásárolja fel az említett két kormányrendelet alapján előterjesztett és elfogadott területeket. 

 

Kifogások 

Az építő cég májusban fogott hozzá a munkálatokhoz, amelyeket rekord idő alatt december 15-ig be is fejezett – hangsúlyozták a szakértők, s mindezt úgy, hogy a Natura 2000 gondnokság közbelépése miatt többször módosítani kellett a tervet, sőt a lakosság egy része is ellenezte a beavatkozást. Volt olyan eset is, amikor gépkocsikkal elállták a kotrógép útját, vagy nem engedték, hogy a tehergépkocsikkal megközelítsék a Nyárádot. Mi több, az egyik kotrógépkezelőt megverték. Mindezek ellenére, hangsúlyozták, december 21-én, hétfőn a vízügyi igazgatóság átveheti a munkálatokat a kivitelezőtől. 

A tanácskozáson jelen levő polgármesterek közül elsőként Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere szólalt fel, aki arra panaszkodott, hogy a községben (Nyomáton) a kivitelező a munkagépeivel tönkretett több leaszfaltozott utcát. Ugyanakkor szűkre szabtak négy átereszt árvízveszélyes övezetekben. Sőt, több olyan helyre is tettek átereszt, ahol soha nem volt árvízveszély. Ezenkívül azt is a jelenlevők tudtára adta, hogy Nyárádgálfalván a mederből kiemelt földet a polgármesteri hivatalhoz közel eső területre rakták, ahol most iszap és „mocsok” van. A polgármester továbbá arról érdeklődött, hogy ki felel a községben okozott károkért? Ehhez kapcsolódóan Tóth Pál nyárádszeredai lakos arról érdeklődött, hogy mikor kapják meg a kárterítést az érintettek. 

Turbák Zoltán, Backamadaras polgármestere kifejtette, nem a legjobban sikerült a terv kivitelezése, és arra kérte az érintetteket, hogy egyes szakaszokon még dolgozzanak, mert olyan helyen is elmaradtak, ahol szükség lett volna parterősítésre, máshol pedig fölöslegesen emeltek betonfalakat. 

Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője arra volt kíváncsi, hogy a mederrendezési munkálatok során számításba vették-e a szárazság megelőzését, ugyanis a klímaváltozás miatt az elkövetkezendő időszakra a meteorológusok nem árvizeket, hanem inkább szárazságot jósolnak. A második kérdése a befejezett munkálatok karbantartására vonatkozott, míg harmadsorban azt kérdezte, hogy a vízügyi hatóság figyelembe vette-e a Nyárád környezeti állapotát, illetve a természetes környezet újraépítését? 

A kifogásokra először Rodica Colceriu projektmenedzser válaszolt. Elmondta, azért nem tudták megfelelően beazonosítani a károsultakat, mert több helyen azt tapasztalták, hogy nem megfelelő a földtulajdonosok nyilvántartása. Arra kérték a polgármestereket, hogy az elkövetkező időszakban segítsék a vízügy által helyszínre küldött topográfusokat, akik beazonosítják, felmérik a még kisajátítandó területeket. Ami pedig az átereszeket illeti, sok helyen ezek nem szerepeltek a tervben, de a helyi igényekhez igazodva, ahol szükség volt, biztonságból helyezték el őket. A projektmenedzser kifejtette, azon igyekeztek, hogy az uniós támogatásra szánt munkálatokat végezzék el, hiszen az összeggel 2015. december 31-ig el kell számolni, de az ezen kívüli, kiegészítő munkákat is elvégzik, ezeket saját költségvetésből fedezik. 

Hajdú Zoltán felvetésére Rodica Colceriu beismerte, hogy az árvízvédelmi munkálatok „nem a szárazságot előzik meg”. Bár, tegyük hozzá, a jobbágyfalvi gát egyik szerepe az is, hogy bizonyos vízmennyiséget fenntartson, ugyanakkor a fenékküszöbök is némiképpen fékezik a folyóvíz sebességét. A környezetvédelmi kérdésekre Dávid Csaba, a Maros Vízügyi Hatóság műszaki igazgatója válaszolt. Példaként említette a Maros vízgyűjtőjében korábban elvégzett hasonló munkálatokat, ahol a természetes környezet 10 év alatt teljesen helyreállt. Ezzel kapcsolatban dr. Falka István, a Natura 2000 gondnokság biológusa elmondta, személyes munkájának köszönhetően közel ezer fát mentettek meg, a napokban pedig 12.000 csemetét ültettek. Ezeket saját pénzén vásárolta. A gondokság kérésére a gátakat őshonos fűfélékkel vetették be. Közbenjárásuk folytán összesen mintegy 10 km partszakasz érintetlen maradt. A fenékküszöböket beton helyett kőből képezték ki, ami azt jelenti, hogy a meder megőrizhette természetes környezetét, a medret kövekkel szegélyezték, ez pedig hozzájárul az élettér fenntartásához. Több helyen parterősítésnél a beton helyett geotextíliát használtak, ezt az anyagot földdel takarták be, így az érintett szakaszt füvesíthették. GPS segítségével az összes fát nyilvántartásba vették és a munkálatok által érintett szakasszal együtt az elkövetkezendő időszakban rendszeresen megfigyelik. „Olyan sikeres együttműködés alakult ki közöttem és az építőmérnök között, amelyben egymástól tanulhattunk. Mindegyre egyeztettük a környezetvédelmi és a vízügyi szempontokat, és mindkét fél számára a lehető legjobb megoldást választottuk” – mondta a biológus. 

 

Füzet készül az együttműködésről 

A vitát követően Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke elmondta: az árvízvédelmi munkálatok célja a lakosság életének, vagyonának megóvása, és ez volt a kivitelezés elsődleges szempontja. Emellett jó példa volt arra is, hogy a környezetvédőkkel együttműködve miként lehetett odafigyelni a környezeti sokféleség megőrzésére. A helyszíneken járva azt tapasztalta, hogy ahol sikerült szóba állni az emberekkel, és megmagyarázni a munkálatok szükségességét, ott nem volt gond a kivitelezéskor. Azonban a vízügyi szakemberek és az építők nem említettek semmit a mellékes következményekről. Mert a nehéz munkagépek valóban megrongálták az utakat, sarat, mocskot hagytak maguk után, s erre nem számított senki – mondta többek között a megyei tanács alelnöke. 

A kivitelezőkre vonatkozó panaszokra Mircea Nistreanu, a Repcon Rt. tulajdonosa, vezérigazgatója és a munkálatokat vezető építőmérnök, Niţă Marius válaszolt. A vezérigazgató 20 éves tapasztalatára hivatkozva elmondta, a célnak megfelelő munkát végeztek. Valóban, a határidős munkálatokat be kellett fejezni, de nem hagyták el az építőtelepet. Megígérték, hogy a helyszínen tapasztalt hiányosságokat kiigazítják és eltakarítják a gépek által hagyott iszapot, szemetet, és ahol szükséges, a megrongált útszakaszokat is kijavítják. 

A megyei tanács alelnöke kilátásba helyezte a Nyárád felső szakaszának munkálatait is. Elmondta, tudja, hogy ez a terület a Natura 2000 gondnoksághoz tartozik, de vannak partszakaszok, amelyeket meg kell erősíteni. Elsősorban a Nyárádmagyarós feletti részekre gondolt, ott, ahol a Magyarós és Sóvárad közötti út megépítését is hátráltatta a bonyolult parterősítési munkálat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Nyárádszereda alatti munkálatokhoz hasonlóan, itt már a tervezés előtt le kellene üljenek egy asztalhoz a polgármesterek, a környezetvédők, a vízügyi szakemberek és az építők, ugyanakkor vonják be a lakosságot a döntéshozatalba. 

Rodica Colceriu projektmenedzser megígérte, hogy amennyiben sor kerül a Felső-Nyárád mente árvízvédelmi munkálataira, az intézmények részéről is nagyobb lesz az átláthatóság. Mi több, azt is kilátásba helyezte, hogy az alsó szakasz munkálatainak tanulságait levonva, tájékoztató füzetet adnak ki, amiben a tervezéstől a kivitelezésig, a kártérítéstől a környezetvédelmi szempontok figyelembevételéig mindent módszeresen leírnak, hogy amennyiben máshol is lesznek hasonló munkálatok, az ottani kivitelezők is tanuljanak belőle. Ehhez – tette hozzá a szakértő – a törvényeket is módosítani kell, s itt elsősorban arra utalt, hogy az árvízvédelmi létesítményeket helyezzék különleges védelem alá. 

Mindezek mellett – tegyük hozzá – a gyakorlat igazolja majd, hogy az elhangzott szavaknak, ígéreteknek lesz-e majd foganatja a Nyárád alsó, illetve felső szakaszán és a további árvízvédelmi munkálatok során, ahol valóban szükség van az átláthatóságra, a jobb kommunikációra, az érdekegyeztetésre és az ígéretek betartására. Más országokban ez természetes.