2019. augusztus 23., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A tavalyi évtől eltőrően, amikor is tömegesen elszaporodott a fogasfarkú szöcske, 2019-ben jóval kisebb számban vannak jelen Gyergyószéken a szöcskék, és gólyák, seregélyek lakmároznak belőlük.

Fogasfarkú szöcskék a Güdüc-patak közelében lévő burgonyaültetvényen 2018. május végén


2018. május végén jelentek meg az első hírek arról, hogy „sáskajárás” van Szárhegy és Ditró térségében. Hamarosan kiderült, hogy a fogasfarkú szöcske (latinul Polysarcus denticauda) tömeges elszaporodásáról (ún. gradációjáról) van szó. A meglehetősen nagy méretű, 2-4 cm hosszú, rövid szárnyú és amiatt röpképtelen szöcskék nagyon nagy számban jelentek meg elsősorban a Gyergyói-medence kaszáló- és legelőterületein, de Udvarhelyszéken is több helyen előfordultak. A főként füves területeken történő lassú vándorlásuk során elérték egyes települések határát, több helyen ezresével keltek át közutakon, riadalmat keltve a gazdák, a lakosság és az autóvezetők körében. A megyei hatóságok a leginkább érintett Gyergyószárhegy határában több mint ötvenhektáros területen rovarirtó szerekkel permeteztek, más érintett területeken végül elmaradt a rovarirtás. Ugyan nem kártevő rovarként tartják számon, de a tavaly jelentősen elszaporodott fogasfarkú szöcskék elsősorban a nagy levelű kétszikű növények (pl. bojtorján, nadálytő, pitypang stb.) levelének megrágásával minden bizonnyal okoztak terméskiesést azokon a füves területeken – elvétve lucernásokban, lóherésekben –, ahol átvonultak, látványosabb kárt a Szárhegy határában lévő Tatárdomb közeléből jeleztek. Mezőgazdaságilag művelt területeken, kertekben kimutatható kártételről nem érkeztek hírek. A Gyergyószárhegy melletti Güdüc-patak közelében lévő, lepermetezett burgonyaültetvény kiheverte a korai kisebb levélrágásokat.

A szóban forgó burgonyaültetvény 2018. július elején


2019. június 17-én a Güdüc-patak mentén vizsgálódtam, ott, ahol a tavalyi évben a legintenzívebb szöcskegradáció volt kimutatható. Pontos felmérést nem végeztem, de a helyenként magasra nőtt fűben figyelmesen haladva néhány négyzetméterenként megfigyelhető volt egy-két fogasfarkú szöcske, ami jóval kisebb egyedsűrűséget jelent, mint tavaly, amikor akár harminc-negyven nagy méretű szöcskét is megfigyeltem négyzetméterenként. Helyenként a frissen lekaszált fűben több tucat gólya és száznál is több seregély lakmározott a fogasfarkú szöcske és valószínűleg más szöcske- és sáskafajok egyedeiből.  A frissen kaszált fűben legalább 83 gólya lakmározott

A helyszínen megkérdezett több gazda arról számolt be, hogy az idén jóval kevesebb a fogasfarkú szöcske, és nem okoznak problémát. Ugyanakkor az egyik, füvet gyűjtő gazda azt mondta, hogy szerinte a tavaly valakik repülőgéppel hozták ide a szöcskéket. Hasonló összeesküvés-elméletek a tavalyi évben is közszájon forogtak, és úgy tűnik, a 2018-as intenzív médiabeszámolások ellenére nem mindenkihez jutott el az az üzenet, hogy a fogasfarkú szöcske valójában egy őshonos rovarfajunk, és általános jelenléte jó minőségű, nagy fajgazdagságú füves területeket jelez. A szöcske tömeges elszaporodásra (gradációra) való képességét éppen ezen a területen jelezték először 1871-ben, majd az 1890-es évek végén. Dokumentált nagymértékű romániai elszaporodását utoljára 1948-ban jegyezték fel Kolozs megyében.

Általában a talajban lerakott peték nem egyszerre, hanem kisebb-nagyobb mennyiségben kelnek ki az egymást követő években. Bár egyértelműen nem ismert, hogy pontosan milyen környezeti tényezők váltják ki a tömeges elszaporodást, a korábbi megfigyelésekre is alapozva 2018-ban a szokatlanul enyhe tél és a rekordmeleg április kedvezett annak, hogy a fogasfarkú szöcske petéi nagy számban tudjanak kikelni. 2019-ben a csapadékosabb és hűvösebb tavaszi időjárás miatt kevés pete kelt ki és érte meg a felnőttkort.

Dr. Máthé István docens,

Sapientia EMTE – Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék

Gólyák a frissen kaszált területen 2019. június 17-én