Nem élhetünk nélkülük

Gyógynövények varázsa

Szerdán tölti életének 90. évét dr. Csedő Károly akadémikus, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott emeritus professzora, a Román Orvostudományi Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának tagja. 

1930. május 6-án született Csíktaplocán. 1953-ban szerzett gyógyszerészi diplomát a MOGYI Gyógyszerészeti Karán, majd az egyetemi pálya fokozatain felfelé haladva végül 1990–2000 között a Farmakognóziai (gyógynövény- és drogismereti) és Fitoterápiai Tanszék vezetője, 1990–1996 között a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja lett. Doktori értekezését a paprika gyógyászati hatóanyagairól 1962-ben védte meg, és a doktori oklevelet 1964-ben kapta. Doktorátusvezetője dr. Koppp Elemér, a MOGYI Farmakognóziai Tanszék alapítója volt. Doktori dolgozatát az ízületi bántalmak gyógyítására, az étvágy javítására, az emésztés elősegítésére alkalmas capsaicinnak a fűszerpaprika hulladékanyagából való előállításáról írta. Szak- és ismeretterjesztő tanulmányait a növényi hatóanyag kutatása (paprika, boróka, mák, mogyoró, festőrekettye), valamint a gyógynövény-értékesítés és az etnobotanika tárgyköréből magyar, román, német nyelvű szaklapokban közölte. Több román és magyar nyelvű gyógyszerészeti tankönyv munkatársa, szerkesztésében jelent meg a Hargita megye gyógy- és fűszernövényei (Csíkszereda, 1980) című kétnyelvű kötet. 2000. október 1-től nyugalmazott doktorátusvezető professzor, 2001-től a Csíkszeredai Gyógynövénykert alapító igazgatója, 2005-ben nyerte el a professzor emeritus címet. 2012-ben a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-életműdíjjal jutalmazta hat évtizedes pályafutása alatti tudományos munkásságát Románia gyógynövényállományának a felmérésében, a növényi hatóanyagok és a biomassza kutatásában elért kimagasló tevékenységéért. 2016-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta.

– Szülőhelyemről a környezet szeretetét, megbecsülését, a természet kímélő kihasználásának igényét hoztam magammal. Úgy érzem, hogy azon szerencsés emberek közé tartozom, akik egész életében azt csinálták, amit szeretnek. Munkámban a hitelességet tartottam az egyik legfontosabb értéknek, s tudom, hogy a csapatmunka elősegíti az eredmények minél előbbi elérését. További célom: segítséget nyújtani a kiirtott erdők helyének hasznos értékesítésében a következő évtizedek során – nyilatkozta az Arany János-életműdíj átvételekor. 

Életművét a gyógynövények gyűjtésének és kutatásának szentelte. A MOGYI gyógynövényismereti tanszékét és gyógynövénykertjét alapító Kopp Elemér professzor munkáját folytatva, az egykori hadapródiskola szénatárolója helyén kialakított kert bővítése a Csedő Károly nevéhez fűződik. A különböző vidékekről hátizsákjában cipelte azokat a növényeket, amelyekkel a kertet betelepítették, ahol az oktatáshoz szükséges, a kísérletbe vont, a meghonosítandó és a kiveszőben levő növények élnek. Volt hallgatói számára ma is szép emléket jelentenek a gyógynövénygyűjtő kirándulások.

Az egyetem farmakognóziai tanszéke jelentős szerepet vállalt Erdély és az ország különböző vidékei gazdag gyógynövényállományának a mennyiségi és minőségi felmérésében. Csedő professzor vette számba a boróka (Juniperus) fajainak földrajzi elterjedését, és határozta meg illóanyag-tartalmukat a Keleti-Kárpátoktól a Kazán-szorosig. 2003-ban készült el a Dél-Hargita megye, majd a Csomád-hegycsoport gyógy- és fűszernövényeinek mennyiségi felmérése.

Értékes és változatos kutatói tevékenysége során 30 éven át foglalkozott a mogyorólevéllel, amelyből sikerült egy olyan vegyületet előállítani, ami baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatása révén a romániai dezodorok alapanyagát képezte. Kedvenc kutatási területét a gyógynövények illóanyag-tartalmának az izolálása és meghatározása, az aromaterápia jelentette. A gyógynövényekkel foglalkozva a népi gyógyászat is érdekelte, irányításával a marosvásárhelyi gyógynövényiskola számba vette és ellenőrizte a népi gyógyászatban használt növényeket. Csedő professzor határozott véleménye szerint csak annak lenne szabad természetgyógyászattal, fitoterápiával (növényekkel, növényi kivonatokkal való gyógyítás) foglalkoznia, aki jól ismeri, hogy mit mire lehet használni, amit egyébként az uniós országok többségében pontos törvények szabályoznak.

A gyógynövényekben óriási jövőt lát, hiszen több hatóanyagot együttesen alkalmazva a betegség legyőzése mellett segítik a szervezetet saját öngyógyító rendszerének a helyreállításában is. Mindenkori nagy terve, hogy Erdélyben és szűkebb hazájában, Csíkban többen álljanak át a gyógynövénytermesztésre.

Véleménye szerint nem élhetünk gyógynövények nélkül. Ezért is fontos a határozott kiállása annak érdekében, hogy ne tegyék tönkre környezetünket. „Gondoskodnunk kell a növényzet, főleg a gyógynövények védelméről, túléléséről, hogy szükség esetén betegségeinkben vagy azok megelőzésére növényi eredetű gyógyszereket tudjuk használni” – nyilatkozta egy korábbi beszélgetés során, ami egyre inkább érvényes ma is. 

– Apám a ’80-as években fúratta a csíktaplocai Fontana borvízkutat, mely nagyon népszerű a környékbeliek között, vizét azóta is rendszeresen elemzi, tudományos publikációk és szakdolgozat is született a témában – derül ki fia vallomásából. 

A gazdag életművet megvalósító, 90. évét töltő dr. Csedő Károly akadémikust köszöntik a marosvásárhelyi egyetem Gyógyszerészeti Karának munkatársai, volt kollégái, hallgatói, kortársai. Isten éltesse, professzor úr!