Nem csitulnak a kedélyek a mezőgazdaságban

Európai méretű tüntetéseket helyeztek kilátásba

Január 23-án Brüsszelben, az Európai Bizottság székházában találkoztak a tagországok mezőgazdasági miniszterei a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (Agrifish) soros ülésén. Soha nem volt ilyen feszült a hangulat, hiszen több uniós tagország gazdái utcára vonultak. A hazai vonatkozású követelmények mellett, amelyekről többször írtunk, az EB irányába is megfogalmazódtak elvárások, ezek elsősorban az ukrán gabona és élelmiszeripari cikkek behozatalának megtiltására és a parlagosítást kötelezővé tevő környezetkímélő és klímavédelmi intézkedések (GAEC 7 és 8) alkalmazásának halasztására vonatkoztak. Míg a miniszterek a tüntetések fokozásával és lemondatással fenyegették az EB mezőgazdasági biztosát, Ursula von der Leyen, az EB elnöke kijelentette: stratégiai tárgyalásokat kezdeményez az EU mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőjéről. 

A tanácskozáson Nagy István magyar agrárminiszter felhívta az Európai Bizottság figyelmét, hogy amennyiben nem veszik figyelembe a gazdák követeléseit, a tüntetéshullám kiterjedhet az unió minden tagországára. Mint ismeretes, januárban a francia és a németországi mezőgazdászok is az utcára vonultak, a támogatások csökkentése, a megdrágult üzemanyag és az ukrajnai export ellen tüntetve. Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában több határátkelőt is lezártak, így tiltakozva az ukrajnai export miatt. Január 24-én Lengyelországban több mint 130 helyszínen tiltakoztak a gazdák. A miniszter emlékeztette az Európai Bizottság illetékeseit, hogy január 15-én Románia, Magyarország, Bulgária, Lengyelország és Szlovákia arra kérte az EB-t, hogy állítsa vissza a vámot az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeri cikkekre, és követelje meg, hogy az ukrán termékek esetében is tartsák be az EU-ban alkalmazott minőségi követelményeket. 2022-től, amióta vámmentesen lehet behozni ukrán árut, Közép-Európa országait jelentős gazdasági veszteség érte, ugyanis a hazai termékek helyét átvették az ukrajnaiak. 2023. szeptember 15-étől az EB felfüggesztette az embargót Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia számára a búzára, kukoricára, repce- és napraforgómagra vonatkozóan. A magyar kormány ennek ellenére 20 mezőgazdasági-élelmiszeripari termék esetén továbbra is embargót rendelt el, míg Lengyelországban és Szlovákiában a gabonabehozatalt állították meg. Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter január 23-án Budapesten azt nyilatkozta, hogy kormánya szeretné, ha visszavezetnék a 2023. szeptember 15-e előtti védővámokat, ugyanakkor nincs az ellen, hogy az ukrajnai gabonát Magyarországon keresztül különböző kikötőkbe szállítsák, ahonnan eljuthat az ázsiai és az afrikai piacokra. 

Florin Ionuţ Barbu román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter többször is felszólalt a január 23-i Agrifish találkozón. Kijelentette, hogy Románia támogatja az Európai Uniónak az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripar támogatására vonatkozó intézkedéseit, de a kialakult helyzetben olyan intézkedésekre van szükség, amelyek hosszú és középtávon biztonságot teremtenek az érintett országok mezőgazdasági-élelmiszeripari piacain, ugyanis az európai gazdák az infláció miatt drágábban vásárolják az inputokat, a huzamosabb szárazság kárt okozott a szántóföldeken, így lehetetlen helyzetbe kerültek, a várható nyereségből nem tudják fedezni a beruházások értékét, és a csőd szélére sodródnak. Egyebek között ez váltotta ki a romániai mezőgazdászok elégedetlenséghullámát, amely tiltakozássorozatba torkollott. A miniszter ezúttal továbbította az Európai Bizottsághoz az Európai Unió és Ukrajna viszonyának rendezését célzó hazai követelményeket. Olyan konkrét javas latokat fogalmazott meg, amelyek rendezhetik a kialakult gazdasági helyzetet. Ezek közül megemlíthetjük a következőket: 2024. április 30-ig hozzanak létre egységes rendszert, amely lehetővé teszi mind a tranzitra, mind az időszakos behozatalra vonatkozó, Ukrajnából származó mezőgazdasági élelmiszerpari termékek azonosítását és követését az EU területén. Konkrétan azt szeretnék, ha az EU tagországaiba való belépéskor a szállítmányokat lemérnék és követnék, ellenőriznék, hogy a kilépéskor is megvan-e az adott szállítóeszközön a belépéskor mért mennyiség. A szállítmányokat lássák el elektronikus zárjeggyel és GPS-nyomkövetővel. Tiltsák meg azoknak a mezőgazdasági termékeknek a behozatalát, amelyek 100%-osan megtalálhatók az unió tagországainak piacán, továbbá a többiek esetében a 2021–2022-es évben mért átlaghoz viszonyítva negyedévenként vizsgálják felül a mennyiséget, és csak annyi terméket engedjenek be az EU piacára, amely pótolja a szükségleteket. 

Románia is fenntartja azon országok követeléseit, amelyek szeretnék, ha az ukrajnai termékekre érvényesítenék az EU-s élelmiszer-biztonsági és növény-egészségügyi szabályokat. A miniszter megerősítette azt is, hogy 15 más uniós tagállammal együtt Románia is azt szeretné, ha az idén június és december között nem alkalmaznák a GAEC 7 és 8-as programcsomag előírásait. 

Tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jén az EU soros elnökségét Belgium vette át, az év első Agrifish találkozójának egyik témája a közös mezőgazdasági politika volt. A román miniszter kiemelte erre vonatkozó felszólalásában, hogy rugalmasabban kellene kezelni a közös európai mezőgazdasági paktum (PAC) alkalmazását, és a kialakult gazdasági helyzetnek megfelelően teremtsenek lehetőséget bizonyos stratégiai terveknek a helyi viszonyokhoz  való alkalmazására. Minél előbb minden olyan lehetőséget aknázzanak ki, amelyek megfelelő módon támogatják a gazdálkodókat, és reálisan hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, figyelembe véve az adott (romániai) vidékek sajátosságait is. Arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a paktum keretében helyezzék előtérbe a mezőgazdaság versenyképességét, és ezért hozzanak konkrét intézkedéscsomagokat, ideértve a környezetkímélő és klímavédelmi intézkedések követelményeinek egyszerűsítését is. A már említett két intézkedéscsomagokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy olyan megoldásokat kellene találni, amelyekkel a tagországok elérik a kitűzött környezetvédelmi célokat, anélkül hogy parlagosításra kényszerítenék őket, ami esetenként az EU élelmiszer-biztonságát és a gazdák gazdasági stabilitását is veszélyezteti. 

A miniszter Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztoshoz intézett beszédében konkrétan felhívta a figyelmet arra, hogy fél év telt el, amióta halasztást kértek a bizottságtól, és annak ellenére, hogy ezt 15 uniós ország is fenntartja, még nem jött válasz. „Gazdáink az Európai Unió más farmereivel együtt jogosan követelik ezt. Ha nem értjük meg azt, hogy támogatásra van szükségük, és nem akadályokra, akkor mindannyian le-

mondhatunk jelenlegi funkciónkról. Ön is, biztos úr! Engem azzal bíztak meg, hogy segítsek a gazdáinkon, és nem tudom figyelmen kívül hagyni jogos követeléseiket!” – tette hozzá a miniszter. 

Stratégiai tárgyalások az EU mezőgazdaságának, élelmiszeriparának a jövőjéről 

Az Agrifish találkozó talán nem várt fejleménye, hogy 2024. január 25-én Ursula von der Leyen, az EB elnöke az Európai Unió 2023-as évértékelője kapcsán kijelentette, 2024-ben az EU mezőgazdasági jövőjéről stratégiai tárgyalásokat kezdeményez, hogy kilátásokat, elképzeléseket fogalmazzanak meg az EU mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőjéről. A stratégia a jelen kihívásaiból kiindulva, a dialógusban részt vevők tárgyalásai során felmerülő ajánlatokra alapozva, szem előtt tartva Földünk tartalékait, az ökoszisztémák védelmét, kihasználva az innováció és az új technológia által kínált lehetőségeket, versenyképes megoldásokat keres az EU mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági rendszerének erősítésére. A stratégiai bizottság élére kinevezte Peter Strohschneider németországi professzort, aki Németország hasonló stratégiájának a koordinátora volt. A dialógus során szeretnék tárgyalóasztalhoz hívni a mezőgazdasági és élelmiszeripari lánc minden résztvevőjét, a gazdák, szövetkezetek, élelmiszeripari vállalatok, vidéki közösségek, szakmai civil szervezetek, a civil társadalom, valamint a pénzügyi intézetek és az akadémiai szféra képviselőit. Az első találkozó 2024 első félévében lesz, amikor szeretnék hivatalosan is elindítani a tárgyalásokat. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is képviselteti magát a tárgyalások során, illetve a bizottság elnöke, Strohschneider professzor időnként tájékoztatja az intézményeket a tárgyalások menetéről. A beszélgetések célja új megoldásokat találni, közös terveket kidolgozni az EU mezőgazdasága és élelmiszeriparának jövőjét illetően. 

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: „Eljött az ideje, hogy új egyezség szülessen az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban érdekelt gazdák, vidéki közösségek és a mezőgazdasági-élelmiszeripari lánc minden európai uniós szereplője között. A gazdák és az unió élelmiszeripara az állampolgároknak biztonságos, egészséges, jó minőségű élelmet szolgáltat, amely jelentősen hozzájárul a gazdasági és vidékfejlesztéshez. Ugyanakkor az érin-

tettek hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy mindannyian átálljanak a digitális és a zöldgazdálkodásra. Ennek ellenére mindannyiuknak számos kihívásnak kell eleget tenniük, pl. a klímaváltozás okozta infláció és az emiatt kialakult piaci helyzet bizonytalansága. A stratégiai tárgyalások során egy olyan fórumot hozunk léte, amely lehetőséget teremt mindannyiunk érdekében egy új, tisztább jövőkép kialakítására.” 

Az elkövetkezendő hónapokban a tárgyalások gyakorlati formáját dolgozza ki a bizottság, a konkrét tárgyalásokat várhatóan júniusban kezdik el az említett szféra képviselőivel. 

Itthoni engedmények 

Január 24-én F. I. Barbu miniszter találkozott Temes és Botoşani megyei tüntetőkkel, és fogadta az Afumaţi környékén utcára vonulók képviselőit is. Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy az inputok ára megugrott, és mivel kölcsönöket vettek fel, amelyeket nem tudnak törleszteni, a pénzügyi intézetek zálogként lefoglalták földterületeiket. Ezért sürgették az APIA által biztosított támogatások mielőbbi kifizetését is. A miniszter tájékoztatta a jelenlevőket, hogy 2024. február 15-étől lehet igényelni a mezőgazdasági és gazdahitelt (erről írtunk korábban). Elmondta: elfogadták a 2024/1-es sürgősségi rendeletet, amely előírja, hogy B kategóriás jogosítvánnyal, legtöbb 40 km/h-s sebességgel traktorok is vezethetők a közutakon. A 2024/2-es sürgősségi rendelet a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló uniós végrehajtási határozatot ülteti át a román jogba. A gázolaj jövedéki adóját a szaktárca törleszti. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy az idén a minisztérium saját költségvetéséből 16,1 millió eurót különített el, amelyből 2024-ben a fajtiszta húshasznú szarvasmarhákra és a bivalyokra fejenként 100 euró támogatást nyújtanak a tenyésztőknek, ami pedig a növénytermesztőket illeti, már elfogadtak egy olyan állami támogatást, amely direkt támogatást nyújt a 2022 őszén elvetett és 2023-ban begyűjtött gabona aratási, szállítási és raktározási költségeinek részleges fedezésére. 

Az afumaţi-i tüntetők egy 20 oldalas, 47 követelést tartalmazó, 2024. január 22-én keltezett beadványt adtak át a miniszternek, amelyet a tüntetők nevében Medan Mircea Marcel írt alá. Jó néhányat a követelések közül már megfogalmaztak a szakmai találkozók során is. A miniszter azt ígérte, foglalkoznak a kérésekkel, összesítik ezeket, és a lehetőségek szerint jogszabály-módosítással, kormányrendelettel igyekeznek a panaszokat orvosol-ni. 

A kormány január 25-i ülésén három olyan sürgősségi rendeletet hozott, amellyel a legfontosabb követeléseket teljesíti. Elfogadták a mezőgazdasági célra használt gázolaj támogatásának módszerét, továbbá elkülönítették a költségvetésben azt a keretet, amelyből fejenként 100 euróval támogatják a húshasznú szarvasmarha- és bivalytenyésztőket, és egy másik rendelettel felkarolják a sertést és a háziszárnyast tenyésztőket. (A részletes feltételekre későbbi lapszámunkban visszatérünk.)  

Tekintettel arra, hogy még nem született konkrét döntés uniós szinten, és a hazai intézkedésekre is várni kell, bár egyeseket konkrét dátumokhoz kötöttek, úgy tűnik, egyelőre nem csitulnak a kedélyek a mezőgazdaságban, és továbbra is tüntetésekre lehet számítani, hacsak nem csökken a tiltakozási kedv a tavaszi mezőgazdasági kampány megkezdésével, de ne feledjük: politikai kampányévben vagyunk!