Négy nyelv, egy oktatási rendszer

– dél-tiroli előadóval startolt az MCC Transylvania Lectures új évada

A dél-tiroli ladin kisebbségi oktatási rendszert és a nyelvtanulás összetett módszertanát mutatta be dr. Paul Videsott, a Bolzanói Szabadegyetem Pedagógia Karának dékánja és a European Journal on Minority Issues főszerkesztője a Transylvania Lectures előadás-sorozat évadnyitó alkalmán. A szakember dr. Horváth István szociológussal beszélgetett szeptember 11-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában.

Három dolog kulcsfontosságú a sikeres nyelvtanuláshoz: erős motiváció, aktív gyakorlás és befogadó környezet – derült ki dr. Paul Videsott dél-tiroli szakember hétfői előadásán. Kiemelte, hogy nem elegendő a szándék, ha az elsajátításhoz szükséges iskolán kívüli munka nincs beépítve a folyamatba. Rávilágított arra is, hogy a harmincezres ladin közösség számára a túlélés a legfőbb ösztönző erő. A nyelvek tanulása számukra nem opcionális, hanem elengedhetetlen eszköz az érvényesüléshez, fennmaradáshoz.

Az általános felvezetőt követően Paul Videsott rövid történelmi áttekintővel ismertette a ladin népcsoport kapcsolatát az osztrákokkal, olaszokkal és németekkel, továbbá beavatta a közönséget a jelenlegi autonómia létrejöttének folyamatába. A szakember elmondta, a ladin egy ősi nyelv, amely nagyon sokáig csak szóbeli formában létezett. A különböző dialektusokat egyesítő első nyelvtankönyv a 19. században íródott, de nem ültették gyakorlatba. Hivatalos nyelvként is csak a 20. század végén fogadták el, ezért a ladin nép többször került olyan helyzetbe, hogy olaszokként vagy németekként kezelték őket, attól függően, hogy kik irányították a politikai szférát. Sőt olyan jogi intézkedésre is volt példa, hogy a ladinoknak választaniuk kellett: olaszokként maradnak szülőföldjükön, vagy németekként emigrálnak más országba. De minden akadály ellenére sikerült megtartaniuk kultúrájukat, identitásukat.

Paul Videsott az előadás következő részében bemutatta a dél-tiroli iskolarendszer jelenlegi, német, olasz és ladin iskolákra osztott struktúráját. A ladin intézmények egyedi megközelítést alkalmaznak az oktatás során: a diákok nem opcionális tantárgyként tanulják a nyelveket, hanem kötelező módon művelődnek olaszul, németül, ladinul és angolul. Már óvodától kezdve párhuzamosan használják mind a négyet, és hetente változik a tanítás nyelve. Az intézményekben az oktatók helyiek, és kötelezően ismerniük kell a négy nyelvet, a diákok pedig egy ötvözött ábécé segítségével egyszerre tanulnak meg mindegyiken írni. A régió egyetemei közül a ladin az egyetlen, amely négy különböző nyelven ad ki diplomát.

Az előadásra a szakértő kimutatásokat is hozott, amelyek a rendszer eredményességét igazolták. A felmérések alapján a többnyelvűség nem hátráltatja a fiatalokat, sőt a tanulók jobban teljesítenek más helyi csoportokhoz képest, a statisztikákból pedig az is kiolvasható, hogy a ladin populáció – más európai kisebbségekkel szemben – növekedő tendenciát mutat az autonóm régióban. Paul Videsott úgy véli, a nemzeti identitás megélése is jó hajtóerő, hiszen a ladin nép végre nem szorul a háttérbe kisebbségként, hanem központi szerepet vállal. Az előadást követően dr. Horváth István szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének tanára beszélgetett a meghívottal, valamint a közönség is feltehette kérdéseit a szakembernek.

„A nyár nagy rendezvényei, a fesztiválok, városnapok, táborok és kirándulások után újabb nyilvános előadásokkal várjuk az érdeklődőket az oktatási központjainkba. Igyekszünk olyan előadókat megszólaltatni, olyan témákat érinteni, amelyek érdeklik az erdélyi embereket. Erre jó példa Paul Videsott bemutatója is, hiszen sokat tanulhattunk tőle a dél-tiroli oktatási rendszer megismerése által” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. 

A Transylvania Lectures nevű előadás-sorozat keretében az MCC meghívására elismert akadémikusok, szakemberek, véleményformálók érkeznek Kolozsvárra, hogy kivesézzék napjaink égető kérdéseit, bevonva a diskurzusba a helyi közösség tagjait is. Az esemény célja, hogy lehetőséget biztosítson a párbeszédre, nyílt eszmecserére.