Ezt ajánlotta Victor Ponta kormányfő Radu Stroe belügyminiszternek, aki, miután nemrég be próbált keményíteni a gépkocsivezetőknek, állítólag a közvélemény hatására sokkal szelídebbre vette a hangot, és módosított az új, drasztikus KRESZ-szabályokat tartalmazó törvénytervezeten.
Ezt ajánlotta Victor Ponta kormányfő Radu Stroe belügyminiszternek, aki, miután nemrég be próbált keményíteni a gépkocsivezetőknek, állítólag a közvélemény hatására sokkal szelídebbre vette a hangot, és módosított az új, drasztikus KRESZ-szabályokat tartalmazó törvénytervezeten. Radu Stroét sokan megdorgálták: a pártvezetője amiatt, hogy a szigorú előírások kidogozását megelőzően nem konzultált a liberálisokkal, de a miniszterelnök is, aki kifejtette, hogy nincs ínyére a közlekedési kihágások miatt kiszabható büntetések enyhítése, sőt, a 13.000 tagot számláló Közúti Szállítócégek Országos Szövetsége is feladta a leckét a tárcavezetőnek. Nem beszélve a közvitára bocsátott törvénytervezetet bíráló számos polgárról.
A belügyminiszter által közvitára előterjesztett drákói törvénytervezet a romániai közúti balesetek nagy számára és súlyosságára alapozva írt volna elő szigorú szankciókat – ha jóváhagyják. Nemcsak a gépkocsivezetői jogosítvány akár 5 évre való bevonásával fenyegette a szabálytalankodó és emiatt baleseteket okozó sofőröket, de a hazai polgár jövedelmével aránytalanul magas bírságokat rótt volna ki kihágás elkövetése esetén, és büntetni próbálta volna a pénzbírságot ki nem fizető autósokat is. Ha csak a 200 bírságpont esetén 16.000 lejes pénzbüntetést tekintjük a felső határnak, akkor is világos, hogy túllőtt a célon a szóban forgó tervezet, hiszen ha sokan a 6-7 bírságpont értékét kitevő büntetést sem tudták kifizetni, hogyan törlesztenék a 16.000 lejest?
A „nyomásnak” engedve Radu Stroe visszakozott, és immár kesztyűs kézzel nyúlt a tervezethez. A bírságok felső határát 9.600 lejre csökkentette, a jogosítvány felfüggesztési ideje pedig 5 évről 2 évre esett vissza. A miniszter szerint „nem lesz olyan rossz ez a törvény”, a kormányfő szerint pedig az kellene, hogy „ne legyen túl jó sem”. Arról, amit a Közúti Szállítócégek Országos Szövetsége szorgalmaz, a kormányban senki nem beszél: az útinfrastruktúra baleset- és életveszélyes állapotáról, az úthálózatot karbantartó vállalatok nemtörődömségéről, a gyalogosok, kerékpárosok fegyelmezetlenségéről. Arról, hogy az államnak partnernek kellene lennie a civil társadalommal, és nem csupán hajcsár módra pénzbeszedőnek. Adnia kellene biztonságos, megfelelően jelzett utakat, autópályákat, szabályokat, közlekedéskultúrára való neveléssel javítania kellene a baleset-statisztikát, pontos nyilvántartást készíteni a bírságok követésére – csak ezután lehetne érdemben kérni, büntetni, felelősségre vonni. Jelenleg még ott tartunk, hogy 400 kilométer autópálya egy évtized alatt sem épül meg, 100 kilométeres szakaszon egy megyei út felújítása a licittől kezdve a kivitelezésig majd' ugyanennyit tart, a bírság befizetésének igazolását sem képes nyilvántartani a végrehajtással fenyegetőző, kényelmeskedő Országos Útügy, amely a kivitelező cégekből csúfot űz akkor, amikor (több)éves késéssel törleszti a munkálatok ellenértékét. Az „enyhített” KRESZ-előírásokat még két hétig „közvitatják”, bárki véleményezheti azt a belügyminisztérium honlapján, érdemes megtenni.
