2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vadkárok a Küküllő- és Nyárádmentén

Lassan nincs már olyan vidéki település, ahol a mezőgazdasági termelők ne bosszankodnának a vadállatok által okozott jelentős károk miatt. Egyre jobban elkedvetlenednek, mivel egyes határrészekben nem kifizetődő a földművelés, ugyanis már tavasszal dupla költségekkel számolnak a vadak által kitúrt, letaposott területek újravetése miatt. A vadgazdálkodást szabályozó 2008-as kormányhatározat pedig nem a gazdák érdekeit szolgálja.


Romániában a vadon élő, vadászható és védett fajok által mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és háziállatokban okozott károk megtérítésének módját a 2008. évi 1679-es számú kormányhatározat szabályozza, melynek egyik sarkalatos pontja a károkozás megelőzése. 

A kormányhatározat értelmében a termőföld tulajdonosának kötelessége őrizni a termést, bekeríteni, villanypásztort telepíteni stb., ellenkező esetben nem jogosult 100 %-os kárpótlásra. Így arra kényszerítik a gazdákat, hogy a nappali földművelést éjszaka a termény őrzésével, a vadállomány riogatásával folytassák.

Vadkárok elleni szélmalomharc 

A Kis-Küküllő menti Ádámos község településen – Királyfalva, Sövényfalva, Küküllődombó, Herepe – gazdálkodóinak is egyre több bosszúságot és anyagi kárt jelentenek a termőföldeken garázdálkodó és a lakott területekhez egyre közelebb merészkedő vadállatok. 

Magyarkirályfalvi fiatal gazdálkodók, Bándi Szabolcs és Andrea osztották meg a közösségi oldalon elkeseredett bejegyzés kíséretében az őket ért újabb vaddisznókárokat. 

„Temérdek pénzt fektettünk bele, most a földdel tették egyenlővé a kukoricatáblát a vaddisznók. Ezek azok a pillanatok, amikor legszívesebben abbahagynánk az egészet. Köszönjük a vadászoknak, az erdőőrségnek, elöljáróknak, mindazoknak, akik évek óta semmit sem tesznek a mezőgazdasági termelők megsegítésére!” – fakadt ki kétségbeesetten a 23 éves Bándi Andrea szül. Székely-Király, aki férjével 55 hektáron gazdálkodik. 35 hektáron kukoricát termesztenek, a legnagyobb károk ott keletkeztek, de mint mondta, a napraforgótáblákat is alaposan tönkretették a behemót állatok. 

Tavaly ugyanez két-három alkalommal történt meg, hasonló károkat okoztak a vaddisznócsordák a búza-, árpa-, zab-, napraforgótáblákban. A kárfelmérő bizottság felmérte a veszteséget, jegyzőkönyvek készültek, azonkívül azonban semmi sem történt. Kártérítést egyetlen alkalommal sem kaptak. Évente ismétlődő forgatókönyv a két-háromszor történő vetés, amit „szakszerűen” tudnak kitúrni a vadállatok, akár a vetőmag földbe kerülésének másnapján. Beállnak a sor elejére, és szedőgépet megszégyenítő pontossággal túrják ki az előző nap elvetett magvakat. 

A mezőgazdasági gépek használata, az üzemanyag és időveszteség mellett arról is tudomást szerezhettünk, hogy egyhektárnyi kukoricaparcella újravetéséhez a fiatal gazdáknak egy zsák (25 kg) közepes minőségű vetőmagra van szükségük, ami 600-700 lejbe kerül. Ezeket a költségeket pedig évente egyre gyakrabban ismételni… nagyon a mezőgazdasági termelés csődjét vetíti elénk. És még csak hajlandóság sem mutatkozik arra, hogy ennek véget vessenek azok, akik a kialakult helyzetért kellene feleljenek és azt mihamarabb orvosolják.

Az ugyancsak magyarkirályfalvi Kiss Mihály 2000 óta gazdálkodik, szerinte is egyre kilátástalanabb a községbeli gazdák helyzete a vadkárok miatt, mivel évről évre tételesen nagyobb veszteségek érik őket, a kártérítés azonban elmarad. 

„Kiszállnak, felbecsülik a kárt, jegyzőkönyv készül, de azonkívül semmi nem történik, még csak nem is értesítik a károsultakat, hogy mire számítsanak. Tavaly a környéken 20 hektáron tettek kárt a vaddisznók, az idén már 100 hektáron dézsmáltak, de az őzek is alaposan kiveszik részüket a károkozásból. Ha éjjel őrizzük a földeket, nappal nem tudunk kipihenten dolgozni. Már annyira merészek a vaddisznók, hogy bármilyen riasztót vetünk be, szinte semmitől sem félnek, egyelőre az ember jelenléte tartja vissza őket valamelyest. Lassan azonban azt is megszokják, mert a falu utolsó házától ötven méterre is bátran lakmároznak. Amikor hét hektár vetésemből hármat kitúrnak, az újravetés dupla költséget és negyedannyi termést jelent” – mondta.

Ádámos község agrármérnöke, Vég Sándor szerint áprilisban tíz dossziét állítottak össze, és küldték el Brassóba a kártérítési igényeket, azonban mindmáig nem kaptak visszajelzést a gazdák. A vaddisznók nagyon elszaporodtak, az általuk okozott károk egyre nagyobbak, annak ellenére, hogy próbálják őrizni a területeket és elriasztani az állatokat. Idén 18 hektáros kukoricaföldet túrtak ki teljesen. 

Nemrég újra nagy területeket taroltak le, 20 15 és 10%-ban károsítva 39 hektár napraforgót, közel 4 hektár repcét, 3 hektár árpát. Mint hangsúlyozza, pontosan fel sem lehet mérni a károkat, mert a kultúrák megnőttek, de ha megszámolnák a hektáronként összetört növényeket, sokkal nagyobb számadatokkal szembesülnének. Ádámoson még senki sem kapott anyagi kártérítést a tönkrement termése miatt. Az egyedüli kár, amiért tudomásuk szerint fizettek, az a medvekár, olyan esetekben, amikor haszonállatokat pusztított el a nagyvad. 

A vaddisznók elszaporodása az egyik oka az egyre nagyobb károknak a környéken, a szakember szerint nem mérték fel szakszerűen a létszámukat. Míg tavaly a vadásztársaság 113 vaddisznót lőtt ki, az idén augusztusig csupán ötöt, ami a községbeliek számára érthetetlen. A vadászegyesület papírokkal fedezi magát, hogy a kötelességét elvégezte, ez azonban a gazdálkodók számára semmit sem jelent. A törvény által előírt termőföld-bekerítés is elképzelhetetlen, ugyanis ezer hektárokat képtelenség kerítéssel védeni, egyébként villanypásztorral őrzött területre is hatoltak már be a nagyvadak, egyszerűen leszakították a huzalt – mondta a szakember.

Az Országos Erdőgazdálkodási Hivatalhoz intézett kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett hivatalos válasz.

A letarolt zab
Fotó: Gábor Roland 


A vadkárt 24 órán belül jelenteni kell

A Nyárádmentén, Nyárádkarácson községben tavaly a medve háziállatokat pusztítva okozott károkat a gazdáknak, idén pedig a vaddisznók dézsmálják a vetéseket.

– Követi-e érdembeli intézkedés a kárfelmérést a községben, és milyen lépéseket kell követniük a károsultaknak? – kérdeztük Nagy Zoltán Attila mezőgazdasági szakfelügyelőt.

– Nyárádkarácson községben eddig két hektáron semmisült meg a termés, legalábbis ennyit jelentettek be a károsultak, ez azonban napról napra nőhet, mivel a vadak nagyon elszaporodtak. Májusban is volt bejelentés, annak a jegyzőkönyvnek a kártérítési jóváhagyása július első hetében megérkezett a brassói regionális kirendeltségtől. Nemrég újabb károkat mértünk fel, többek között a zabbal bevetett terület 75%-át mintha úthenger tarolta volna le. 

A helyszínre érkező kárfelmérő bizottság az egyik károsult parcellájának a végében, a bokrokban meghúzódva disznócsordát fedezett fel, az ott tanyázó három jókora vaddisznó és megszámlálhatatlan malac nyugalmát zavarta meg – mesélte az önkormányzat képviselője. A kárfelmérő bizottságban a polgármesteri hivatal képviselőjén kívül az erdészeti igazgatóság, egy mezőgazdasági szakember és a vadászegyesület képviselője is jelen volt.

– Mennyi időn belül kell bejelenteni a vadkárt és kérni a felmérést?

– A kár felfedezése után 24 órán belül ezt a terület tulajdonosa írásban kell jelentse az önkormányzatnál, és kérje a kárfelmérést. Ezt követően a hivatal értesíti a kárfelmérő bizottságot, amelynek tagja az erdészeti őrség és a vadászegyesület egy-egy képviselője is. A törvény előírja, hogy a környezetvédelmi felügyelőség is képviseltetve legyen, eddig azonban egyetlen alkalommal sem jelentek meg a vadkárok felmérésénél, annak ellenére, hogy a hivatal erről értesítést küldött.

– Miként történik a helyszínelés?

– A bejelentést követő 48 órán belül, azaz a kár megtörténte utáni három napon belül a kárfelmérő bizottságnak a tulajdonos jelenlétében ki kell szállni a helyszínre és szemrevételezni a károkat.

– Milyen szempontok szerint állapítják meg a kárt?

– A mezőgazdasági szakfelügyelő a vetéstől befektetett kiadásokat számítja ki annak függvényében, hogy milyen terményről van szó és mekkora százalékban károsították a vadak a termést. Ugyanakkor fontos megállapítani azt is, hogy medve vagy vaddisznó okozta-e a kárt, a medvék által okozott károkat ugyanis az állam fizeti, a vaddisznók által okozottat a vadásztársaságok. A jegyzőkönyv megírása során a tulajdonos által tett óvintézkedések mellett a vadásztársaság kötelezettségteljesítése is ki kell derüljön, az, hogy gondoskodtak-e a vadállomány etetéséről.

– A Maros megyei vadkárokat hol bírálják el?

– Az összeállított dokumentációt Brassóban a Regionális Erdészeti Őrség hagyja jóvá vagy utasítja el, a választ a polgármesteri hivatalokkal közlik. Amennyiben kártérítést ítélnek meg, a károsult felveszi a kapcsolatot az erdészeti igazgatósággal, majd a bankszámlájára utalják a megállapított összeget – tudtuk meg Nagy Zoltántól, Nyárádkarácson község önkormányzatának szakfelügyelőjétől.

A kukorica ilyen volt…

 …ilyen lett
 Fotó: Bándi Andrea