Nagyobb esély a túlélésre

Jelenleg Romániában 43 ezer személy szerepel az országos őssejtdonor-regiszterben, amely 2013-ban jött létre, és ennek a számnak a növekedése feltétele annak, hogy minél több transzplantációra szoruló beteg kapjon egy új esélyt. Az elmúlt négy év alatt kilenc romániai személy vált donorrá, illetve 125 hazai beteg életét mentették meg külföldi donorok.  

Sokéves várakozás után 2013-ban végre létrejött Romániában is az országos őssejtdonor-regiszter, aminek köszönhetően jelentősen megnő az esély, hogy a vérképzőszervi megbetegedésekben, leukémiában szenvedő és transzplantációra szoruló betegek számára rövid időn belül megfelelő donort találjanak. 

Az önkéntesek, akik donorrá szeretnének válni, az ország több vérközpontjában, többek között a marosvásárhelyi vértranszfúziós központban jelentkezhetnek. A központ sajtószóvivője, Marinela Lazăr lapunknak elmondta, Marosvásárhelyen több mint 1600, országszerte több mint 43 ezer személy iratkozott fel az őssejt-regiszterbe, és remélik, hogy ez a szám tovább nő. Az őssejt-átültetésre szoruló betegek esetében a legnagyobb kihívás az, hogy genetikailag megfelelő donort találjanak, ennek az esélye ugyanis egy a több százezerhez. Ezért fontos, hogy az adatbázisba minél többen kerüljenek be, így nő az esély, hogy szükség esetén megtalálják azt a személyt, akinek az őssejtjei genetikailag megegyeznek a betegével. A regiszter létrejötte óta, az elmúlt négy év során Romániából kilenc váltak donorrá, illetve 125 hazai beteg életét mentették meg külföldi donorok – tájékoztatott a sajtószóvivő. 

Mint rámutatott, sajnos nagyon ritka a kompatibilitás, ezért van az, hogy a négy év alatt csupán kilenc romániai személy válhatott ténylegesen donorrá. Egy a több százezerhez az esély arra, hogy egy olyan személy, akit nem fűznek rokoni szálak a beteghez, kompatibilis legyen vele. Általában miután diagnosztizálják a betegséget valakinél,  első ízben azt vizsgálják meg, hogy a közvetlen családi körben kompatibilis-e valakivel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a leukémiás betegeknek csupán 25 százaléka talál megfelelő donort a családtagok körében. A kompatibilitás leggyakrabban a testvérek között áll fenn, és mivel az utóbbi időben egyre kevésbé jellemző a népes család, az esély, hogy donort találjanak a családban, csökken.  

– Kihasználunk minden lehetőséget, hogy felhívjuk az emberek figyelmét, mennyire fontos, hogy minél többen feliratkozzanak az őssejtregiszterbe. Nem feltétel, hogy véradó legyen az illető, és maga a feliratkozás csupán egy nyomtatvány kitöltését, illetve néhány milliliter vér levételét jelenti. Ez utóbbira a laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez van szükség. Minden donor egy azonosító kódot kap, mivel a kiléte titkos. Amikor szükség van az illetőre donorként, azaz kompatibilisnek találják egy olyan személlyel, akinek őssejtátültetésre van szüksége, azonosítják a kód alapján, majd értesítik a központot, ahol az illető feliratkozott, és mi felvesszük a kapcsolatot a donorral, megkérdezzük, hogy továbbra is segíteni akar-e. Fontos tudni, hogy a regiszterbe való feliratkozás nem kötelez semmire, az egyén bármelyik pillanatban meggondolhatja magát. Ha viszont akkor is úgy dönt, hogy segíteni szeretne, megkérjük, hogy fáradjon be a vérközpontba, hogy újabb két kémcső vért vegyünk le további specifikus vizsgálatok elvégzésére – fejtette ki. 

Amikor egy betegnek szüksége van átültetésre, a hazai, illetve nemzetközi regiszterekben szereplő lehetséges donorok közül  akár több mint kétezer személy is szóba jöhet, viszont miután elvégzik a behatóbb vizsgálatokat, előfordul, hogy ezek közül csupán egy esetében mutatható ki a százszázalékos kompatibilitás. 

Országszerte három központ működik, Temesváron, Marosvásárhelyen és Bukarestben, ahol őssejtátültetést végeznek. Az őssejteket perifériás vérből vagy a csontvelőből veszik le, a két eljárás közül a donor választja ki a számára megfelelőt. A legtöbben, mintegy 85 százalékuk az előbbire voksol. Tudni kell, hogy mindkét típusú beavatkozás biztonságos, a donor egészségére nézve  nem jelent veszélyt.  

A szóvivő hozzátette, a romániai regiszter  „fiatal” sok másik országhoz képest, amelyek például már a hetvenes, nyolcvanas években létrehozták az őssejtregisztert. Kiemelte a németországit, amely a világ második legnépesebb regisztere, az egyesült államokbeli után, az évek során számos németországi személy vált donorrá romániai páciensek számára. 

Sajnos olyan esetek is vannak, amikor nem sikerül donort találni, vagy amíg donorra várnak, a beteg állapota súlyosbodik, és életét veszti.