Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Hangod riadt óév-madár,
hótalan telek hírnöke,
fészke szögekkel van tele,
szívében éjek éneke.
Hangod fáradt ezüstrigó,
nincs benne már több indulat,
nem vár tavaszt, sem új nyarat.
,,Sötét a nap… Aludni jó…”
Maradj velem, óév-madár!
Még el ne hagyj, ezüstrigó!
Az ég közel, s míg átölel,
tolladból hull a tiszta hó.