Nagy kárt okozott a jégverés

Prahova megyében és Moldvában eredményesen működik a jégkárelhárító rendszer, így a jégverés kockázatát kiküszöbölhetik a gazdák. Marosvásárhelyen viszont nem működik a régóta tervezett rendszer, holott már évekkel ezelőtt üzembe kellett volna helyezni. Ez az elképzelések szerint a Legelő utcában, egy korszerű mezőgazdasági központ keretében kapott volna helyet, ott, ahol az egykori gyümölcstermesztő kísérleti állomás volt (fotó). Itt üzemelt volna a jégesővédelmi rendszer „agya”, beleértve a radart és a számítógépeket is. A Mezőgazdasági Minisztérium is támogatta ennek létrehozását, de a kísérleti állomás utolsó igazgatója az akadémia alkalmazottjaként nem egyezett bele a projekt kivitelezésébe. 

Ion Rus, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója szerint most újra „felpiszkálták a parazsat”, s bár a kezdeti szakaszban vannak, elkészült az előtanulmány, s úgy néz ki, hogy megtalálják a finanszírozást is a beruházásra. Ugyanis ez a központ kell lefedje az egész erdélyi régiót, beleértve Máramarost is. 

 

Több mint 200 hektáron pusztított jégeső 

– Nagyon nagy szükség lenne a jégkárelhárító rendszerre, hiszen minden nyáron jelentős károk keletkeznek a megyében. Múlt pénteken délután, estefelé Radnót, Kutyfalva, Maroscsapó, Marosbogát, Csekelaka, Mikefalva, Somostelke környékén nagy károkat okozott a jégeső. Kiszálltunk a helyszínre, s láttuk a teljesen tönkretett búzatáblákat, a repcéseket, a napraforgó- és répaföldeket. Becslések szerint több mint 200 hektárról van szó. Negyvenéves pályafutásom alatt olyan mértékű kárt nem láttam, mint például Kutyfalván az állomás körül. A cukorrépa, a szója levelek nélkül maradt, a napraforgónak csak a szára maradt meg. Betakarítás előtt a repce semmivé vált. A talajon 10-12 cm vastagon állt a jég, vasárnap reggel foltokban még ott volt. 

A jégkárelhárító központoknak az lenne a rendeltetése, hogy ezt a természeti csapást kiküszöbölje. Abban a pillanatban, amikor a meteorológiai jelentés jégesőveszélyre utal, olyan beavatkozást lehet végezni, ami kiküszöböli a jégképződést. Általában talajra helyezett kilövőközpontok, ágyúk ezüstjodidot juttatnak a felsőbb levegőrétegekbe, ezek szétoszlatják a felhőket, s ezzel kiküszöbölik a jégképződést. A csapadék nem jég, hanem vízcseppek formájában és nagyobb felületen esik le. Régen falun a harangokat húzták meg, hiszen a hangnak is hasonló effektusa van, csak kisebb hatékonyságú. Prahova megyében és Moldvában nagyon jó eredménnyel működnek a jégeső-elhárító rendszerek. Itt régóta nem jeleztek jégkárokat. Erdélyben nem működik ilyen rendszer, a Bánságban sem, de az ottani beruházás előrehaladottabb szakaszban van, mint Marosvásárhelyen. 

 

A gyümölcstermesztőkön kívül a gazdák nem kötöttek biztosítást

– Mi lesz a jégkárt szenvedett kultúrák gazdáinak kártalanításával? 

– A cukorrépa-termesztők szerződéses viszonyban állnak a marosludasi cukorgyárral, s minden szerződés mellé biztosítást is kötöttek a gazdák. A többi kultúra esetében viszont – a pluszkiadás vagy a korábbi években tapasztalt jelentéktelen kártalanítás miatt – a gazdák nem kötöttek biztosítást. Tehát létezik egy bizonytalanság és visszafogottság a biztosítótársaságokkal szemben. A Szászrégen környéki gyümölcstermesztő farmerek viszont kötnek biztosítást, hiszen ebben az övezetben nagy a kockázat. Itt a tavaszi fagyok sok kárt okoztak tavaly is, idén is. Tavaly a gyümölcsösök 60 százalékát károsította a fagy, idén éppen virágzáskor, április 22-én és 24-én, aztán május 10–11-én volt fagy, ami 90 százalékban tönkretette a termést. Ezért Szászrégenben a 190 hektáros almásban idén nem lesz termés, mint ahogy cseresznye sem termett. 

Visszatérve a jégkárokra, a gaz-dáknak jelenteniük kell a veszte-ségeket, hogy a kárfelmérés megtörténjen. A bizottság elvégzi a munkát, mi összesítjük, elküldjük a prefektúrára, és tájékoztatjuk a minisztériumot is. A kárt szenvedett gazdák természetesen reménykednek a kártalanításban, egyesek lakásokat, ingatlanokat veszíthetnek el, hiszen hiteleket vettek fel, s ha kiesik a termésből származó jövedelem, nem lesz amiből visszafizessék – fogalmazott az igazgató.