Muskotály idő

Szilvakék ég mélyül végtelen magasságokba fölénk. Fodorfehér felhőnek nyoma sincs kifeszített tükrén. Érett narancs a Nap, leve ragadós-édesen csorog a tájra. Parlagon maradt gyomos táblák között alig néhány szőlős árválkodik az agyaghasú hegy oldalában.

Szilvakék ég mélyül végtelen magasságokba fölénk. Fodorfehér felhőnek nyoma sincs kifeszített tükrén. Érett narancs a Nap, leve ragadós-édesen csorog a tájra. Parlagon maradt gyomos táblák között alig néhány szőlős árválkodik az agyaghasú hegy oldalában. Egyre többen hagyják abba a nagyszülőktől örökölt, vagy a rendszerváltás utáni lelkesedésben vásárolt ültetvények művelését. Ki- és betakarás, karózás, kapálás, kötözés, metszés, sokszori permetezés, a szüret, a darálás, préselés, a must, a bor kezelése annyi munkát igényel és annyi költséget jelent – miközben a házi bort már szinte lehetetlen értékesíteni –, hogy kis szőlőssel rendelkező magánemberként csak az vállalja még, aki megszállott vagy nagyon szereti a bort.

A két hónapos szikkasztó szárazság ellenére üdezölden pompáztak a tőkék. Ki tudja, milyen mélyen találtak még nedvességet az ezerfelé repedt, sebes föld rétegeiben. A sok régi nemes szőlő közül a sötétrózsaszín saszla és a barnásra pirult muskotály volt a legadakozóbb az idén, mindkettőből gyorsan teltek kosarak. A zalagyöngye szinte szégyellősen tekintett a szüretelőkre. Több eső kellett volna, hogy apró barna szemei a szokott méretűre gömbölyödjenek. Messziről óriásdongókhoz hasonlítottak a tőkék körül hajladozó szüretelők. Az októberi nyárban kellemesen folyt a munka. A korábbi esős, hűvös szüretekhez képest hívogatóan meleg volt a föld annak, aki belefáradt a szedésbe, cipekedésbe. A házi szilvóriumból vetett ágyra ízek, színek sokasága terült a foszlós kalács társaságában.

A szikkadt fűre terített takarókon vidáman hancúroztak a gyermekek. Ahogy nőnek, úgy illan el tőlünk az erő, s ki tudja, meddig tudjuk még éltetni a szüretek családi rítusát. Szinte hihetetlen, hogy a nagy szárazságban mekkora lett a termés. A prés alól pedig olyan édesen csorgott a must, mint október első vasárnapján a szüretelőket kényeztető muskotály idő.