2019. július 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A gyerekek a nap 24 órájából alig hármat mozognak,

mintegy 50-60 százalékuknál figyelhető meg a helytelen testtartás, és lényegesen nehezebb iskolatáskák cipelésére kényszerülnek, mint ami szabad lenne – ezekre a problémákra hívja fel a szülők, pedagógusok figyelmét az Intő szülőknek, nevelőknek című könyvében Bogdán Emese csíkszeredai testnevelő tanár, lapunk külső munkatársa, aki  nemrég Marosvásárhelyen is bemutatta a rendkívül hasznos, és számos aggasztó jelenségre rávilágító kiadványt. 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a Magyar Állampolgárok Klubja keretében szervezte meg a könyvbemutatót a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János termében. Cseh Gábor házi-gazda rámutatott, Bogdán Emese a sport szerelmese, aki sokéves szakmai tapasztalatát gyűjtötte össze ebben a könyvben. Az általa érintett tematika – a sport, a mozgás, a testtartás – igen fontos, ugyanis mindannyian tapasztaljuk, hogy a mai gyerekeknél, fiataloknál igencsak háttérbe szorul a mozgás, ehelyett órákig ülnek a laptop, táblagép mellett. 


Bogdán Mária Emese könyvében összefoglalja a pedagógusok, de főként a szülők számára a mozgással, testneveléssel, testtartással kapcsolatos tudnivalókat, az iskoláskorban előforduló leggyakoribb tartáshibákat. Amint a cím is jelzi, inteni akarja a szülőket, nevelőket, felhívni a figyelmüket, hogy egyre aggasztóbb a gyerekek egészségi helyzete, nagyon sok a gerincproblémás, lúdtalpas közöttük. Az iskolai testnevelésórán a tanár hamar észreveszi, hogy a gyereknek rossz a tartása, és sok esetben még nem akkora a baj, kellő odafigyeléssel lehetne javítani rajta. 

A szülőkkel kapcsolatban megjegyezte, sajnos, ha a testnevelő észre is veszi időben, amikor még korrigálni lehet, és jelzi a szülőnek, hogy gond van, az gyakran ahelyett, hogy megfogadná a jó szándékú tanácsot, negatívan viszonyul hozzá, nehezményezi, hogy a tanár az ő gyerekével foglalkozik, és azzal hárítja el, hogy majd idővel kinövi. 

– Figyeljünk a gyerekekre, hogy időben észrevegyük, ha baj van, és így közösen, ha tanár, szülő, iskolaorvos összefog, megelőzhetők ezek a rendellenességek, és idejében léphetünk, amikor még csak rossz a gyerek tartása, nem alakult ki a gerincferdülés – tanácsolta a szakember. 

Könyvében a túlságosan súlyos táska veszélyeire is kitér, mint mondta, nemcsak az egy vállon viselt táska árt a gerincoszlopnak, hanem a hátitáska is, hiszen nagyon meg van pakolva, a gyerek pedig általában előredől, és úgy viszi, ez is helytelen testtartás. Amerikai tudósok szerint a gyerek a testsúlyának a legtöbb tíz százalékát viheti a táskában, mivel a rossz tartás, cipelés gerincferdülést okoz. Ezzel szemben az 1–4. osztályos gyerekek általában 5-6 kilós táskát cipelnek, az 5–8. osztályosok pedig 9-10 kilóval a hátukon mennek nap mint nap az iskolába. 

A táskaválasztásnál manapság egyik fő szempont a divat, viszont a különböző, népszerű rajzfilmhősöket ábrázoló táskák többnyire már önmagukban egy kilót nyomnak. 

A mai generáció mozgásszegény életmódjára is felhívta a figyelmet Bogdán Emese, aki szerint a gyermekek a nap huszonnégy órájából általában hármat töltenek mozgással, és rengeteget ülnek. Hat-hét-nyolc órát az iskolában, plusz még otthon, amíg tanulnak délután. Ehhez tevődik hozzá az az idő, amit tévé, számítógép előtt töltenek. 

A pedagógus szerint az iskolai testnevelő program is helytelen, mivel a sport dominál, mérik a dobást, ugrást, futást, és a szó szoros értelmében vett testnevelés háttérbe szorul. Holott nagyon fontos lenne, hogy a gyerek tanuljon meg egyenesen ülni, állni, menni, legyen kiegyensúlyozott a mozgása, legyen testkontrollja. 

Ugyanakkor gyakori, hogy a szülő olyan sportra íratja a gyereket, ami kimondottan ellenjavallt neki, például a lúdtalpú gyereket beíratja hokizni, csupán azért, mert ki szeretné hozni belőle mindazt, amit neki gyerekkorában nem sikerült.