*Az épület megújult, a költségvetés biztosított, hamarosan a környezetet is szépíteni, rendezni fogják (Fotó: Gligor Róbert László)
Önfenntartó lett a magyarósi öregotthon
Szinte megnyitása óta gondot jelentett a nyárádmagyarósi idősotthon fenntartása a helyi önkormányzat számára. A jelenlegi polgármesternek végre sikerült elérnie azt, hogy ma már megáll a saját lábán az intézmény, és nem a helyi adófizetők pénzén kell fenntartani.
A törvények kereteket szabnak annak is, hogy egy idősotthonban élő személynek a havi jövedelméből mennyi fordítható hozzájárulásként az intézmény költségvetésébe, miközben az energiaárak, ellátási és orvosi költségek is folyamatosan emelkednek, az állami támogatások pedig rendszerint alacsonyak vagy el is maradnak – ilyen gondokkal kell megküzdenie minden idősotthonnak, még akkor is, ha szociális akkreditációval rendelkezik. Hosszú évek óta ugyanez volt a helyzet a Nyárádmagyaróson működtetett, az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézménnyel is.
Amikor 2020 októberében átvette a község vezetését, az önkormányzat már 200 ezer lejt költött csak abban az évben a helyi öregotthon fenntartására. Ennek a helyzetnek véget kellett vetni. „Első pillanattól kezdve nem tartottam helyesnek, mert az nem korrekt, hogy befizetett adókból működtetjük az otthont, főleg amikor nem is a község idősei élnek ott” – mondta el Kacsó Lajos polgármester. Úgy állt az intézmény működtetéséhez, hogy azt biztosítani kell, csak forrásokat kell keresni hozzá, ugyanis a lakosságnak nem mondhatták azt, hogy nincs pénz a községi költségvetésben a helyi szükségletekre, mert működtetni kell az idősotthont.
Letették a vállukról a terhet
Több helyen „kopogtatott” megyei szinten, majd Bukarestben, a választott honatyákkal is próbálta megértetni, hogy ez a helyzet nem mehet így tovább, és nem is helyes, hogy az önkormányzat egymaga tartson fenn egy idősotthont, miközben nem községbeli személyeket látnak el benne. Akkor az állami támogatás csak a költségek 10 százalékát tette ki, de sikerült elérni, hogy 2023-ban már 30 százalék legyen ez az arány. Ma már az önkormányzat nem kell a helyi költségvetésből fedezze az intézmény költségeit. „Így már üti a széle a hosszát” – mutatott rá az elöljáró, hozzátéve: „Nem az a célunk, hogy hasznunk legyen ebből, hanem hogy egyáltalán fenntartsa magát ez az intézmény, és ne érintse a helyi költségvetést”. A bentlakók által befizetett összegek, valamint az állami támogatások és a megyei tanácstól évente kapott 100 ezer lej már fedi a költségvetési szükségleteket, sőt egy kevés meg is marad, mert úgy gazdálkodnak, hogy mindig jusson a javításokra is, amelyek ugyancsak az önkormányzatot terhelnék, ugyanis az épület az ő tulajdona. „A működtetés kérdése megoldódott, és ez volt a cél” – magyarázta a Népújságnak a folyamat lényegét Kacsó Lajos.
A korszerűsítésre is figyeltek
Nemcsak a működtetés anyagi hátterének biztosítására törekedtek az elmúlt években, hanem a korszerűsítést is szem előtt tartották. Első lépésben a szennyvíztisztító állomás bővítésével foglalkoztak, hiszen az alul volt méretezve. Ennek kicserélése után a fűtésrendszer hatékonyabbá tétele következett, napelemekkel látták el az épületet, és ez nagy segítségnek bizonyult: azóta jóval kisebb villanyáramszámlákat kell fizetni, és a meleg vizet is állandóan biztosítani tudják az épületben. A megnyitás óta az épület régi szárnya nem volt felújítva, ezért ott tetőzetet és burkolatot cseréltek, felújították a konyhát, aztán lépésenként a szobákat is, hogy minél kényelmesebbé, élhetőbbé tegyék a helyiségeket és a környezetet – magyarázta a polgármester. Tavalyelőtt a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztériumtól egymillió lejes támogatást nyertek, így tavaly sikerült kívül-belül felújítani az épületet, nyílászárókat cseréltek, a szobákban teljesen kicserélték a bútorzatot, a konyhában az eszközöket, berendezéseket, hogy kifogástalan szolgáltatásban legyen részük a lakóknak. Saját erőből kerítést javítottak, idénre tervben van egy kisebb parkosítás és parkolóhelyek kialakítása is, hogy végre az intézménynek kellemes kinézete legyen.
