A modern kor „járványa”: az allergia

Napjainkban az allergiás betegségek előfordulási gyakorisága folyamatosan nő, egyes, a világhálón fellelhető statisztikák szerint 1980-ban a nyugati országok lakosságának 10 százaléka szenvedett különféle szezonális allergiáktól, 2010-re ez 30 százalékra növekedett. Az allergia különböző vetületeiről dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus és klinikai immunológus szakorvost kérdeztük. 

 

– Mi történik a szervezetben, amikor elindul egy allergiás reakció?

– Az allergiás megbetegedések egyidősek az emberiséggel, a tényt, hogy az utóbbi időben egyre többet beszélünk róluk, az allergiás betegek számának nagymértékű növekedése okozza. Civilizációs hatásként (légszennyezés, pollenek morfológiai változása, globális felmelegedés stb.) rengeteg allergizáló anyag kerül a környezetünkbe, amelyek befolyásolják az immunrendszerünk működését, ezért valóban több az allergiában szenvedő személy. Ugyanakkor az orvostudomány fejlődésével új szakirányok különültek el, mint például az allergológia, és célzottabbak a diagnosztizálási lehetőségek. A modern korban az információáramlás adta lehetőségeknek köszönhetően a lakosság tájékozottabb és többen jutnak el allergológusi szakrendelésre.

Fontos tudni, hogy az allergiás reakció általában nem egyik napról a másikra alakul ki. Gyakran még nem észlelhetőek a tünetek, de az immunrendszerünkben már zajlik a folyamat. Maga az allergia egy egyébként ártalmatlan anyagra adott túlzott válaszreakció, amikor az immunrendszer tévedésből úgy reagál, mintha az adott anyag veszélyes lenne, és ezért ellenanyagokat, antitesteket termel, hogy felvegye a harcot. Ezek hatására allergiás tünetek jelentkeznek. Maga az allergiás reakció az immunrendszerünk tévedéseként is felfogható. Gyakran merül fel a hozzám forduló páciensekben, hogy a tüneteik kialakulásáért az immunrendszerük legyengülése a felelős, ami hibás elképzelés, ugyanis ilyenkor a szervezet túlműködik. Általában van egy veleszületett hajlam (genetikai örökség), de a tünetek kialakulásáért és azok súlyosságáért a környezeti tényezők felelősek. A szervezet többször kell találkozzon egy adott anyaggal, hogy a túlérzékenység kialakuljon, és láthatóvá, érzékelhetővé váljanak a tünetek. Ezek, betegségtől függően, eltérőek lehetnek.

– Melyek a leggyakoribb allergiatípusok?

– Sokféle megnyilvánulási formájuk lehet az allergiás megbetegedéseknek, vannak gyakoribb és kevésbé gyakori, illetve kifejezetten ritka, de annál fontosabb kórképek. Magánrendelőmben talán legtöbben szénanáthás (allergiás rhinitisz), visszatérő zihálós vagy asztmás, csalánkiütéses vagy eldagadásos panaszok miatt keresnek fel, de találkozom méh-, darázscsípés vagy kontaktekcéma okozta tünetekkel is. A teljesség igénye nélkül sorolnám a különböző immunológiai problémákat, gluténérzékenységet, atópiás dermatitiszt stb.

– A lakosság hány százalékát érinti? 

– Hazánkban tudtommal nem léteznek erre vonatkozó összesített statisztikák, így nem szolgálhatok pontos számadattal, viszont több egyetemi központban készült részleges felmérés. Szakirodalmi adatok szerint iparosodott világunk leggyakoribb krónikus megbetegedésévé vált az allergiás rhinitisz, s ezáltal komoly egészségügyi problémává nőtte ki magát, felnőtteket és gyermekeket egyaránt érint – befolyásolja a szociális életet, a munkahelyi és iskolai teljesítőképességet, az alvás minőségét.

– Melyek azok az élelmiszerek, amelyek leggyakrabban váltanak ki allergiát?

– Az elképzelésektől eltérően az ételallergiák kérdésköre inkább a gyermekeket érinti, nagyon ritka, hogy valakinél felnőttkorára alakuljon ki egy adott élelmiszerre allergia, amit addig panasz nélkül fogyasztott. Előfordulhatnak viszont élelmiszerek fogyasztása után fellépő reakciók, melyek a pollenallergiával függnek össze. Gyermekeknél a hat leggyakoribb ételallergén a következő: tehéntej, tojásfehérje, szója, búzaliszt, hal, földimogyoró. 

– Előfordulhat, hogy a gyermekkorban jelentkező ételallergia idővel kimarad? 

– Bizonyos ételallergiák gyermekkorban kinőhetők, amennyiben követik a szakorvosi ajánlást a diétát illetően. Másik részük nem tűnik el, csak átalakul egyéb allergiás megbetegedéssé, pl. szénanáthává, illetve bizonyos százaléka az egyén egész életét végigkíséri. Felnőttek esetében az élelmiszer-allergének listáján előkelő helyet foglalnak el az olajos magvak, a dió- és mogyorófélék, halak, rákok, a tenger gyümölcsei stb.

– A tehéntej által kiváltott allergiás reakció laktózintoleranciára utal?

– Különbséget kell tennünk az ételek okozta valódi allergiás reakciók és az intoleranciák között – ez elviselhetetlenségi reakciót jelent, nem allergiás eredetű, de ahhoz hasonló tünetekkel jelentkezik, emiatt nagyon gyakori a két fogalom összemosása. Klasszikus példája a laktózintolerancia, amely a tejcukor (laktóz) okozta, a lebontó enzim hiánya miatt kialakuló állapot, a savanyítatlan tejtermék fogyasztását követő 10-30 percben jelentkeznek a gyomor-, bélpanaszok. A kórképet gasztroenterológus szakorvos diagnosztizálja. Ezzel szemben a tehéntejfehérje okozta valódi érzékenység tünetei széles skálán mozognak, az orcákon vagy a testen megjelenő bőrtünetek (piros, nedvező, viszkető vagy száraz, hámló – atópiás dermatitiszes – foltok, apró kiütések), gyakori bukáshányás, hasfájás, nyálkás, gyakori, híg széklet, dagadás, csalánkiütés, nagyobb gyermekeknél visszatérő köhögés, középfülgyulladás, wheezing – zihálás, sípolás – hátterében tejallergia is megbújhat.

– Az élelmiszerekben lévő adalékanyagok okozhatnak-e allergiás reakciót? Ez hogyan mutatható ki? 

– Az élelmiszerekben levő színezékek, adalékanyagok, tartósítószerek okozta reakciók csupán egy része allergiás, kevés és nehezebben hozzáférhető diagnosztizáló eszköz áll a rendelkezésünkre ezek igazolására, a panaszok nagy része a megfelelő diétával kiküszöbölhető. 

– Van rá példa, hogy valaki korábban már fogyasztott élelmiszerekre vagy előzőleg már szedett gyógyszerekre lesz allergiás. Előfordulhat hogy évekig tünetmentes az illető, és egyszer csak előjönnek a tünetek? 

– Természetesen. Az allergiás reakció pont erről szól – egy adott ideig teljesen problémamentesen fogyasztunk egy adott ételt vagy gyógyszert, panasz nélkül telik egy adott pollenszezon. Közben a szervezetünkben elindul egy érzékennyé válási folyamat, mint már említettem, elkezd ellenanyagot termelni, s ha a pohár betelt (ez több évet is jelenthet), az ellentestkatonák harcba indulnak, és kialakulnak az adott érzékenységre jellemző tünetek. Azt nem tudjuk megmondani, hány rovarcsípés, tabletta beszedése vagy mennyi mogyoró elfogyasztása után alakul ki az allergiás reakció.

– Hogyan történik az allergiateszt elvégzése? 

– A feltételezett allergiás megbetegedés diagnosztizálása egy alapos és részletes konzultációval kezdődik, a tünetek és az elmondottak alapján javasolja az allergológus szakorvos a megfelelő tesztek elvégzését. Nincs egy általános allergiateszt (gyakran találkozom munkám során ezzel a kéréssel), mivel a különböző allergiatípusok és azok kivizsgálási módja nem hasonlít egymásra. Gyakrabban használt az alkaron történő, csepegtetéssel végzett tesztelés poratka, pollen, penészgomba, állati eredetű allergének keresésére vagy a kontaktekcémák kivizsgálására használt felragasztott tesztek, de ugyanúgy az allergiás kivizsgálás tárgykörébe tartozik a légzésfunkciós vizsgálat és a különböző vértesztek elvégzése. 

– Általában a kora tavasz számít allergiaszezonnak. Ilyenkor mi lehet az allergén? 

– Téves elképzelés, hogy a kora tavasz számítana allergiaszezonnak, mint ahogy az a megfogalmazás is, hogy a páciens pollenallergiás. Kora tavasszal kezdődik a pollenizációs szezon, és eltart késő őszig. Viszont minden szezonnak megvan a maga jellemző tüneteket okozó pollenje, penészgombája. Azzal, hogy konkrétan megkeressük, melyik okozza a gondot, jelentősen növeljük a páciens esélyeit a sikeres kezelésre, illetve csökkentjük az esetleges komplikációk kialakulásának lehetőségét. Pollenszezonon kívül pedig ott vannak az in-door, azaz házon belüli allergének, amelyek ugyanolyan jelentőséggel bírnak, csak erről kevesen vesznek tudomást.

– A szúnyog-, darázscsípés nyomán jelentkező tünetek egyértelműen allergiára  utalnak?

– Hazánkban a méh és darázs csípése okozhat kellemetlen következményeket, viszont sajnos sok ember könyveli el magát helytelenül csípésallergiásnak. Ezen két rovar csípése valóban kellemetlen, viszont az esetek nagy többségében csupán helyi tünetekről beszélünk. Figyelem: a kiterjedt helyi reakció nem jelent rovarcsípés-allergiát, és nem vetít elő súlyos következményeket egy következő csípés esetén. Egyetlen életveszélyes állapot ebben a kontextusban, ha a csípés a szájüregben vagy torokban történik, mert az bedagadhat. Viszont valódi, súlyos allergiás reakciót gyaníthatunk, ha a csípést követően társul a következő tünetek bármelyike: nehézlégzés, mellkasi fájdalom, zihálás, légszomj, eszméletvesztés, vérnyomás hirtelen leesése, a csípés helyétől eltérő helyen jelentkező kiütés, bőrpír, dagadás, hányás, hasmenés.