Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-01-10 13:20:15
A birtokomban levő újévi üdvözlet képeslapra íródott képeslap, mely Budapestet ábrázolja: a Gellért-szobor látható rajta. A gyűjteményem darabja, nem tudom, mikor és honnan került hozzám. A napokban, mint sokadik példányt, kiemeltem a gyűjteményből, azzal a szándékkal, hogy odaajándékozom valamelyik kezdő gyűjtőnek, de előtte – tanulva Csepreghy Andrástól – megfordítottam a levlapot, és elolvastam a hátoldalra golyóstollal írt zöld színű szöveget.
Sajnos a címzettről sem tudok semmit, holott velem szemben lakott, pontosabban: én költöztem utóbb arra a környékre. Valószínűsíthetően Mohay Imre régi ismerőse, barátja, rokona, osztálytársa, katonacimborája, enyedi diáktársa volt a költőnek, aki Zsolinak írja alá magát, ahogyan a közeli barátai szólították.
Ha valaki közelebbit tud a címzettről, illetve ennek a lap írójához fűződő viszonyáról, ne habozzon, írja meg szerkesztőségünknek.
„Drága Imrém!
Pusztaszentesi találkozásunk számtalanszor eszembe jut és el-elmesélem az itteni szerieknek... Nagyon szeretnék az idén elzarándokolni Felétek, de egyelőre egynémely akadályai vannak. Isten adjon Tinéktek békességet és egészséget az új esztendőben.
Nagy szeretettel üdv[özlöm] a közös ismerősöket is.
Jékely Zsoli.”
Címzés: D-lui Mohay Imre pensionar
Tirgu-Mures
Str. Moldovei 6. I. 7.
Románia
A marosvásárhelyi postabélyegző kelte: 17. 01. 76.
JÉKELY Zoltán költő (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 20.). Apja Jékely (Áprily) Lajos. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Bethlen Kollégiumban kezdte, majd a kolozsvári Református Kollégiumban folytatta és Budapesten fejezte be. 1935-ben a budapesti Pázmány Péter egyetemen szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtörténetből, művészettörténetből és művészetfilozófiából. 1935–1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, 1941–1944 között a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott, 1946-ban visszatért az Országos Széchényi Könyvtárba. 1954 után szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként dolgozott.