A csípőficammal és a lúdtalppal kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a hallgatósággal dr. Incze Bartha Zsuzsánna ortopéd szakorvos a Védem Egyesület által szervezett rendezvényen.
A csípőficammal és a lúdtalppal kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a hallgatósággal dr. Incze Bartha Zsuzsánna ortopéd szakorvos a Védem Egyesület által szervezett rendezvényen. Az előadó, aki maga is a második gyermekét várja, képekkel és kisbabákon mutatta be, hogy mit kell észrevennie egy édesanyának a rendkívül fontos megelőzés és a rendellenességek időben történő kezelése érdekében.
Lábunk váza 26 csontból áll. Ezek egy hosszanti és egy haránt irányú boltozatot alkotnak, amelyek a gördülékeny, rugalmas s ugyanakkor sima járást teszik lehetővé. A boltozat fenntartását a szalagos összeköttetések és az izmok aktív működése biztosítja – ismertette a láb anatómiai felépítését az előadó, aki megnyugtatta az édesanyákat, hogy minden kisbaba telitalpú. A láb boltozatai később a felállás és a járás során a lábra ható izmok munkája nyomán alakulnak ki. Ez a folyamat 1-2 éves korban kezdődik, és normális fejlődés esetén 4-5 éves korban zárul.
A hosszboltozat-süllyedés gyakori a gyermekeknél, ami az esetek túlnyomó többségében kezelés nélkül magától korrigálódik, a láb növekedése során az ízületek és a szalagok feszesebbé válnak, és normál helyzetben stabilizálják a lábat.
Súlyosabb esetekben, amikor a láb hosszboltozatának ellapulása olyan fokú, hogy járáskor már a belboka is terhelődik és a sarokcsont befelé billen, kezelésre van szükség.
A leghatékonyabb terápiás eljárás a gyógytorna, amelynek célja a boltozatos szerkezetet létrehozó izmok erősítése. Ha szükséges, a láb helyzetét korrigáló belső emelésű cipő viselését ajánlják.
Ha ez nem történik meg, tinédzser- és felnőttkorra a lúdtalp többnyire esztétikai problémát jelent, ha nem jár fájdalommal.
Gyakran együtt jár viszont az ún. X-láb-deformitással, és sok esetben a lúdtalp korrigálásával javul az X-láb is.
Ha nem sikerül megelőzni a talp ellaposodását, csökken az állóképesség, fáradékonyság jelentkezik, s a járás
„csámpássá” válik.
Időskorban a lábcsontok megváltozott helyzete fájdalmas ízületi kopásokat, a boltozatok süllyedése talpi bőrkeményedést okoz, a harántboltozat eltűnése miatt pedig „bütyök” alakul ki.
A szülőknek adott tanácsok között szerepelt, hogy nem kell erőltetni a kisbabát, meg kell várni, hogy magától kezdjen állni és járni. Fontos, hogy minél többet mozogjon, járjon mezítláb és lábujjhegyen is. Afrikában, ahol mezítláb járnak a gyermekek, ritkán fordul elő a lúdtalp. Ha négy-öt éves korra nem alakul ki a láb boltozata, akkor betétet kell rendelni. Korábban nem ajánlott betétes cipőt vásárolni a kisgyermeknek, de biztosítani kell számára a kényelmes lábbelit, amelyben könnyen tud járni és szaladni is.
Ha a családban előfordul a lúdtalp, és a kisgyermeken is látszik, hogy hajlamos rá, dr. Incze Bartha Zsuzsánna játékos gyakorlatokat ajánlott a szülőknek. Makacs esetekben 10-12 éves korban a műtéti kezelés is szóba jöhet, amellyel korrigálni lehet a lúdtalpat. Felnőtteknek a tornát, a talpbetétet és a kényelmes cipőt ajánlotta.
Az alábbiakban a lábboltozatok erősítésére bemutatott gyakorlatokat közöljük:
– a gyermeket lábujjhegyre állítjuk 30-40 alkalommal;
– a földre helyezünk egy zoknit, majd arra biztatjuk, hogy ülve a lábujjaival fogja meg a zokni két végét, emelje fel és húzogassa szét;
– a földön ülve fogjon egy labdát a két talpa közé;
– a földön ülve egyik lábujjával markoljon meg egy ceruzát, emelje fel, és próbálja a másik lába ujjaival átvenni;
– állva mindkét lába ujjaival egy-egy kis golyót markoljon meg, s a golyókat fogva néhány lépést sétáljon a talpán;
– apróra tépett, földre szórt papírdarabkákat egyenként szedegessen fel a lábujjaival.
Ha van türelme a szülőnek ezt a gyakorlatsort rendszeresen elvégeztetni a kisgyermekkel, az előadó szerint sokat segíthet a megfelelő talpboltozat kialakításában.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató