Mint egykor a fonóban

Farsangi Esztendő kereke

Nemezbajuszos kislányok, anyókakendős fiúcskák, egy jókedvű menyasszonykereső és egy szégyenlős kecske mulatott együtt több más vidám figura társaságában szombat délelőtt a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegén. A megyei múzeum és a marosvásárhelyi Világló Egyesület közös hagyományőrző farsangi Esztendő kereke gyermekfoglalkozásán a táncba, kézműveskedésbe bekapcsolódó szülők is jól szórakoztak.

Az év jeles napjaihoz kapcsolódó rendezvénysorozat 2017-ben a kolozsvári JelesNapTár mintájára indult el számos erdélyi településen, köztük Marosvásárhelyen. Az első helyi népszokásokat bemutató együttlét éppen a farsangról szólt – idézte fel a kezdeteket Virginás Tar Emese főszervező, a néprajzi múzeum munkatársa. Minden évben hatszor ,,pörög” az esztendőkerék, ötször a múzeumi terekben, egyszer pedig a Vásárhelyi Forgatag helyszíneinek egyikén – tudtuk meg a főszervezőtől. Virginás Emese azt is kiemelte, hogy minden alkalommal újdonságokkal készülnek, így míg a korábbi három farsangi rendezvényen a kibédi és a sámsondi télűző népszokásokkal ismertették meg a gyermekeket, ezúttal az állatos alakoskodás hagyománya került előtérbe. Ugyanakkor a farsangi eszem-iszomot jelképező Konc király és a böjti időszakot szimbolizáló Cibere vajda hamvazószerdára virradó küzdelméről is most meséltek először az aprónépnek.

– Egy viszonylag szűk célcsoportnak, a kisiskolás korosztálynak terveztük ezeket a foglalkozásokat, de mindig jönnek kisebb- nagyobb testvérek is, és mi ennek nagyon örülünk. A visszajáró gyermekek bátrabban kapcsolódnak be a programba, és így az újonnan érkezők is felszabadulnak. Egy nemzedék már kinőtt a kezünk alól –  tette hozzá Virginás Emese, majd azt is megjegyezte, hogy az „esztendőkerekező” gyermekeket rendszerint táncházba és más, hagyományőrző rendezvényekre is elviszik a szülők, számukra ugyanis fontos, hogy csemetéik a népi kincsek értőivé, értékelőivé váljanak. Erről mesélt a program megkezdődése előtt egy háromgyermekes édesanya is. Tízéves nagylánya, Sára és nyolcéves Matyi fia mellett a legkisebb testvér, a hároméves Koppány is a családdal tartott. Míg az apróság tágra nyílt szemmel vette számba a farsangi muzsikáról gondoskodó Üver zenekar hangszereit, Matyi elárulta, hogy az eddigi foglalkozások közül az őszi tetszett neki a leginkább, főként az ízletes, kókuszreszelékbe „hentergetett” sütőtök golyócskák miatt.

A szégyenlős kecske megbátorítása

Az együttlét első perceiben Virginás Emese az évszakra, hónapra, téli teendőkre vonatkozó kérdésekkel segített a gyermeknépnek behatárolni a farsangi időt, majd arról mesélt, hogy régen falun a fonóházban gyűltek ilyenkor össze az asszonyok, munka közben igaz történetekkel és tündérmesékkel szórakoztatták egymást, és viccelni is volt kedvük, így gyakran megtréfálták a férfiakat. Az egykori fonóvilág hangulatát Erdei Beáta ízes, népi nyelven szóló mesemondó a szegény ember és a varjúkirály történetével teremtette meg. Ezután ,,váratlan” vendég, a menyasszonyt kereső, fakecskés ,,legény” kért bebocsátást, akiben a Gézengúz gyermektáncházak résztvevői könnyen Moldován Emesére, a táncos foglalkozások irányítójára ismerhettek. Emese színes selyemanyag alatt rejtőző, szégyenlős jószággal érkezett, akit a gyermekek feladata volt kérdésekkel megbátorítani, és rávenni arra, hogy először „igen”-t vagy „nem”-et mekkentő száját, majd teljes valóját megmutassa. Ezután jött el a beöltözés ideje, amikor a lányok nemezbajuszt, a fiúk kendőt öltöttek, majd a Kecske ment a kiskertbe népi gyermekjátékkal tovább fokozódott, a medvés, nyulas játékkal pedig tetőfokára hágott a hangulat. 

A fergeteges mókát a kézművesasztaloknál pihenhette ki az aprónép. Kenderkócból szakáll, fából csutora készült, kukoricacsuhéval, csuszával, búzaszemmel, napraforgómaggal, rafiaszállal, tolluval álarcok ékesedtek, a körmöcskézés, azaz zsinórkötés technikájával fonalhernyók születtek. A mulatság az Esztendő kereke rendezvények komatáljával, farsangi fánk falatozásával zárult. Virginás Emesétől megtudtuk, hogy legközelebb húsvét táján várják majd a néprajzi múzeum kis vendégeit megpörgetni az időkereket.