2024. august 18., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Farsangi Esztendő kereke

Nemezbajuszos kislányok, anyókakendős fiúcskák, egy jókedvű menyasszonykereső és egy szégyenlős kecske mulatott együtt több más vidám figura társaságában szombat délelőtt a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegén. A megyei múzeum és a marosvásárhelyi Világló Egyesület közös hagyományőrző farsangi Esztendő kereke gyermekfoglalkozásán a táncba, kézműveskedésbe bekapcsolódó szülők is jól szórakoztak.

Fotó: Nagy Tibor


Az év jeles napjaihoz kapcsolódó rendezvénysorozat 2017-ben a kolozsvári JelesNapTár mintájára indult el számos erdélyi településen, köztük Marosvásárhelyen. Az első helyi népszokásokat bemutató együttlét éppen a farsangról szólt – idézte fel a kezdeteket Virginás Tar Emese főszervező, a néprajzi múzeum munkatársa. Minden évben hatszor ,,pörög” az esztendőkerék, ötször a múzeumi terekben, egyszer pedig a Vásárhelyi Forgatag helyszíneinek egyikén – tudtuk meg a főszervezőtől. Virginás Emese azt is kiemelte, hogy minden alkalommal újdonságokkal készülnek, így míg a korábbi három farsangi rendezvényen a kibédi és a sámsondi télűző népszokásokkal ismertették meg a gyermekeket, ezúttal az állatos alakoskodás hagyománya került előtérbe. Ugyanakkor a farsangi eszem-iszomot jelképező Konc király és a böjti időszakot szimbolizáló Cibere vajda hamvazószerdára virradó küzdelméről is most meséltek először az aprónépnek.

– Egy viszonylag szűk célcsoportnak, a kisiskolás korosztálynak terveztük ezeket a foglalkozásokat, de mindig jönnek kisebb- nagyobb testvérek is, és mi ennek nagyon örülünk. A visszajáró gyermekek bátrabban kapcsolódnak be a programba, és így az újonnan érkezők is felszabadulnak. Egy nemzedék már kinőtt a kezünk alól –  tette hozzá Virginás Emese, majd azt is megjegyezte, hogy az „esztendőkerekező” gyermekeket rendszerint táncházba és más, hagyományőrző rendezvényekre is elviszik a szülők, számukra ugyanis fontos, hogy csemetéik a népi kincsek értőivé, értékelőivé váljanak. Erről mesélt a program megkezdődése előtt egy háromgyermekes édesanya is. Tízéves nagylánya, Sára és nyolcéves Matyi fia mellett a legkisebb testvér, a hároméves Koppány is a családdal tartott. Míg az apróság tágra nyílt szemmel vette számba a farsangi muzsikáról gondoskodó Üver zenekar hangszereit, Matyi elárulta, hogy az eddigi foglalkozások közül az őszi tetszett neki a leginkább, főként az ízletes, kókuszreszelékbe „hentergetett” sütőtök golyócskák miatt.


A szégyenlős kecske megbátorítása

Az együttlét első perceiben Virginás Emese az évszakra, hónapra, téli teendőkre vonatkozó kérdésekkel segített a gyermeknépnek behatárolni a farsangi időt, majd arról mesélt, hogy régen falun a fonóházban gyűltek ilyenkor össze az asszonyok, munka közben igaz történetekkel és tündérmesékkel szórakoztatták egymást, és viccelni is volt kedvük, így gyakran megtréfálták a férfiakat. Az egykori fonóvilág hangulatát Erdei Beáta ízes, népi nyelven szóló mesemondó a szegény ember és a varjúkirály történetével teremtette meg. Ezután ,,váratlan” vendég, a menyasszonyt kereső, fakecskés ,,legény” kért bebocsátást, akiben a Gézengúz gyermektáncházak résztvevői könnyen Moldován Emesére, a táncos foglalkozások irányítójára ismerhettek. Emese színes selyemanyag alatt rejtőző, szégyenlős jószággal érkezett, akit a gyermekek feladata volt kérdésekkel megbátorítani, és rávenni arra, hogy először „igen”-t vagy „nem”-et mekkentő száját, majd teljes valóját megmutassa. Ezután jött el a beöltözés ideje, amikor a lányok nemezbajuszt, a fiúk kendőt öltöttek, majd a Kecske ment a kiskertbe népi gyermekjátékkal tovább fokozódott, a medvés, nyulas játékkal pedig tetőfokára hágott a hangulat. 

A fergeteges mókát a kézművesasztaloknál pihenhette ki az aprónép. Kenderkócból szakáll, fából csutora készült, kukoricacsuhéval, csuszával, búzaszemmel, napraforgómaggal, rafiaszállal, tolluval álarcok ékesedtek, a körmöcskézés, azaz zsinórkötés technikájával fonalhernyók születtek. A mulatság az Esztendő kereke rendezvények komatáljával, farsangi fánk falatozásával zárult. Virginás Emesétől megtudtuk, hogy legközelebb húsvét táján várják majd a néprajzi múzeum kis vendégeit megpörgetni az időkereket.  


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató