Mindent tudtak a diákok

Első földrajz Ki mit tud?

A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban hagyományuk van a Ki mit tud? vetélkedőknek. Sok tantárgyból megrendezik ezt a versenyt, valamint ott van az általános Ki mit tud? is. Az elmúlt években nem igazán bővült a megmérettetések palettája. Egészen a mostani, 2019-2020-as tanévig. Ekkor jutott eszébe a 11. C osztálynak és osztályfőnökének, Kosztándi Krisztina tanárnőnek, hogy megszervezzék a földrajz Ki mit tud? vetélkedőt. Az első megmérettetés január 29-én, az iskola dísztermében volt, a téma pedig a bolygók, ahol a versenyzők találkoztak magával a kis herceggel, aki pedig elmondta a történetét róka barátjának. Az esemény házigazdái Balogh Sarolta és Miholcsa Mátyás Botond, azaz a róka és a kis herceg voltak. Balogh Saroltát kérdeztük, aki szervezői feladatokat is ellátott.

– Mi is az a Ki mit tud?, illetve miért csak a kilencedikeseknek szól?

– Ezek a vetélkedők általában a kilencedikes diákoknak szólnak és lényegében az egyik célja, hogy a frissen érkezett diákokat bevonja az iskolai diákéletbe, valamint arra is szolgál, hogy bátorítsa őket, ha esetleg félénkek lennének az új környezet miatt. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy az első líceumi év a tanulók számára legyen minél szórakoztatóbb. Ebben segítenek ezek a versenyek, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy itt játszva, szórakozva lehet tanulni.

– Hogyan jött a téma? Miért éppen kis herceg?

– A témán rengeteget tanácskoztunk, az ihletett meg, hogy a kilencedikes földrajz tananyag leginkább az űrrel és a csillagokkal foglalkozik, és akkor már kézenfekvő volt, hogy a döntőben hét csapat lesz, amelyek egy-egy bolygót képviselnek, valamint az sem elhanyagolható, hogy hét osztály van az iskolában. Ezek után pedig, mivel a bolygókról van szó, jött a kis herceg ötlete, hogy az egész eseménynek legyen egy tematikája és tanulsága is.

– A Naprendszerben azonban nem hét, hanem nyolc bolygó van. Kimaradt a mi bolygónk, a Föld. Miért?

– Tudatosan maradt ki a Föld, hiszen úgy gondoltuk, hogy erről a bolygóról sokat tudunk, tehát nem kellene annyi kutatómunkát végezni, mint más bolygók esetében. Ezért maradt ki a Föld, hogy a diákoknak többet kelljen dolgozni, és találjanak új érdekességeket a többi bolygóról is.

– A diákok makettet készítettek a bolygókról, méghozzá újrahasznosított anyagokból…

– A célunk ezzel az volt, hogy hívjuk fel a figyelmet: fontos a hulladékok tudatos kezelése, a szelektív szemétgyűjtés és az újrahasznosítás. Így jött az ötlet, hogy a makettek készüljenek újrahasznosított anyagokból, hogy ne kelljen erre még több anyagot elhasználni. 

– Hogyan történt a felkészülés? 

– Még a karácsonyi vakáció előtt megvolt az elődöntő, amikor megtudták, hogy ki jut tovább. A vakációban pedig a mentorok nyaggatták őket, hogy üljenek össze, fogjanak neki a makettek elkészítésének, hiszen talán ez volt a legidőigényesebb feladat. Azonban a végére pörögtek fel igazán a dolgok, hogy mindenfelé repült a ragasztó és a papírmasé. Az elején nem is tudták igazán, hogy mi is az elképzelésük, de a végére nagyon is ráéreztek, és minden osztály nagyon ügyesen szerepelt. 

– Sokan rímekben vagy zenés formában oldották meg a bemutatkozást. Ez kötelező volt, vagy járt érte pluszpont?

– Annyi volt a feladatuk, hogy mutatkozzanak be, hiszen a nézőkkel tudatni kell, hogy kiket is látnak a színpadon. A csapatokra volt bízva, hogy ezt hogyan oldják meg, mennyire kreatívak. Itt is érvényesül az a szabály, hogy ahány ember, annyiféle, van aki jobban tud szavalni, más énekelni, és vannak olyanok is, akiknek nem megy a színészkedés. Ezért a csapatokra bíztuk a döntést, hogy mindenki abban mutassa meg magát, amiben a legjobb. 

– Mi volt a csapatok feladata? Mi következett a bemutatkozás után?

– Megmutatták a makettet, valamint ismertették az adott bolygót. A tudás, illetve ennek átadása volt ennek a legfőbb célja. Sokszor a gyűléseken ki is hangsúlyoztuk, hogy a földrajztudás a lényeg. Ezután következett a kvíz, természetesen szintén a földrajz volt a téma. Itt a versenyzők fel kellett ismerjenek különböző épületeket és azt, hogy ezek hol találhatók, és voltak más kérdések is. Próbáltuk úgy összeállítani őket, hogy nagyrészt azonos nehézségűek legyenek. Az utolsó rész pedig egy improvizáció volt, de ez már inkább szórakozásként, hogy legyen valami könnyebb feladat is.

– Ez volt az első földrajz Ki mit tud? Miért csak most merült fel ennek az ötlete?

– Őszintén, nem tudom. Ezelőtt 2 és fél évvel, amikor kilencedikbe érkeztem, döbbentünk rá az osztálytársaimmal, hogy nincs ilyen. De akkor még nekünk is új volt az egész bolyais élet, sok új dologgal ismerkedtünk meg és sok ilyen vetélkedőn vettünk részt. De azért furcsa volt, hogy van vallás Ki mit tud?, de földrajz nincs. Kilencedik osztály végén fordultunk az oszi nénihez, Kosztándi Krisztina tanárnőhöz, hogy szeretnénk egy ilyent szervezni 10. osztályban, aztán végül úgy döntöttünk, hogy inkább 11.-ben szervezzük meg, hogy addig nekünk is nőjön be jobban a fejünk lágya, és legyen több időnk, hiszen 10. osztályban még összerázót is kellett szerveznünk.

– Tekinthetünk úgy az első ilyen földrajzversenyre, hogy következhetnek a kontinensek, országok vagy még kisebb földrajzi egységek?

– Ez jó ötlet lehetne a jövő vetélkedőihez. Nem tudom, és sajnos jövőre már nem a mi osztályunk szervezi. Minden Ki mit tud?-ot a nyertes csapat és osztálya szervez. Így a következőt a mostani nyertesek, és ők választják ki a témát is. De nem hiszem, hogy van okunk aggodalomra, hiszen meglátásom szerint nagyon kreatív évfolyam a mostani kilencedikeseké, és remélem, nagyon jól meg fogják szervezni, valamint bízom abban is, hogy jó témát fognak választani. Ha pedig alkotói válságban fognak szenvedni, reméljük, elolvassák ezt a cikket. Egy dolog biztos, a mi osztályunk, a 11. C, el fog jönni az elkövetkezendő évek földrajz Ki mit tud?-jaira is.