Mikor és hogyan beszéljünk a szexualitásról?

A gyerekek sokkal hamarabb ki vannak téve a szexualitással kapcsolatos információknak, mint ahogy a szülők gondolnák. Ha nem beszélünk velük erről a témáról, azt jelenti, hogy nem tudjuk befolyásolni, mikor, mit és hogyan fognak megtudni.

Mi hogyan tudtuk meg gyermekként, hogy mi a jelentése a szexnek? Szüleinktől, könyvből, tévéből, nagyobb barátainktól? Hogyan szeretnénk, hogy gyerekeink minderről tudomást szerezzenek?

A média tele van szexualitással, a legfelszínesebb módon bemutatva, a reális párkapcsolat és szexualitás megjelenítése nagyon ritka. Leggyakrabban az erről szóló témák kontextus nélkül vagy érzelmi töltet nélkül jelentkeznek.

A kutatások szerint azok a gyerekek, akik könnyen hozzáférnek a szexuális képekhez a médiában, sokkal valószínűbb, hogy korábban kezdik meg a nemi életet. Azok a gyerekek, akiket otthon felvilágosítottak, később kezdik el a nemi életet és kevésbé teszik ki magukat kockázatnak szexuális téren. Tehát kapcsold ki a tévét és beszélgess vele!

Mikor, mennyit kell tudnia a gyereknek a szexualitásról?

Az 1-2 éves gyerek meg kell tudja mutatni, majd megnevezni a testrészeit, ebbe beleértve a nemi szerveket is.

A 2-5 éves gyerek meg kell értse a szaporodás lényegét, hogy csak egy nőnek és egy férfinak lehet gyereke, aki a nő hasában/méhében növekedik. Ebben a korban el kell magyarázni, hogy a teste csak az övé, és el kell mesélni, hogy más hogyan/hol érintheti meg és hol nem.

Az 5-8 éves gyereknek el kell mesélni, mit jelent a heteroszexualitás, homoszexualitás és biszexualitás (biztosan hallottak gyerekeket egymással csúfolódni, anélkül, hogy ismernék a szó jelentését). Kellene ismerje, mi a szerepe a szexualitásnak egy párkapcsolatban. El kell magyarázni nekik a magánélet, a meztelenség szociális normáit, ugyanakkor azt, hogy tisztelni kell mások párkapcsolatát.

Egyes gyerekeknél már 10 éves kor előtt jelentkeznek a serdülés jelei, ezért jó elmagyarázni, hogy nagyjából mire számítsanak.

A kamaszoknak el kell magyarázni a fogantatás folyamatát, hiszen a statisztikák szerint a középiskolások egynegyede már átesik a nemi aktuson, 18 éves korra ez az arány már kétharmadot tesz ki. 

A serdülőkorúak általában zárkózottak, de ha a szülők időben elbeszélgetnek velük a kényes dolgokról, bátrabban teszik majd fel a témával kapcsolatos kérdéseiket.

Hogyan beszéljünk a szexualitásról a gyerekeinkkel?

Manapság nagyon sok könyv létezik, a gyerekek életkorának megfelelő tartalommal, színes képekkel, könnyed, játékos hangvétellel. Közösen elnézni, megbeszélni egy ilyen könyvet ideális felvilágosítás lenne. A könyv mellett nem kell egymás szemébe nézni, így elkerüljük a feszengést és zavart.

A gyerekek kíváncsiak és fogékonyak minden új információra. Próbálhatjuk megóvni őket, viszont nem tudunk minden információt megszűrni. Elég, ha elcsípnek egy jelenetet a tévéből, vagy megnéznek egy videoklipet, vagy éppen a számítógépen/tabletten/telefonon játszanak, ahol megjelenik egy pornóoldalt reklámozó kép, és máris még több kérdés merül fel bennük. Ha tudják, hogy tehetik fel nekünk a kényes kérdéseket, és őszinte, nem hárító válaszokat kapnak, akkor nyitottak lesznek, és hozzánk fordulnak a válaszokért. De mi van akkor, ha nem fordulnak hozzánk? Megpróbálják fantáziájukkal kitölteni az üres kockákat, és még kíváncsiabbak és fogékonyabbak lesznek ezen információkra.

Azért is fontos beszélni ezekről a dolgokról, hogy megóvjuk gyermekeinket a szexuális bántalmazóktól. Kétféleképpen bántalmazhatják őket: fizikailag genitáliák, mellek bármilyen érintésével, tárgyak használatával stb., és nem fizikai abúzussal, amikor pornót nézetnek velük, erotikáról beszélnek nekik vagy exhibicionizmussal szembesítik. Ha tudják, hogy mindez mit jelent, kevésbé fognak ilyen játszmákba belemenni.

Ne feledjük, hogy miközben a gyerekeink a szexualitásról tanulnak, árgus szemekkel figyelnek és megtanulják, hogyan működik a párkapcsolat anya és apa között, ők hogyan viszonyulnak egymáshoz. A biológiai ismeretek mellé bele kell szőni egy egészséges értékrendet. Értékrendjük kialakulásában a mi értékrendünk lesz a példa: döntéseink, erényeink, meggyőződéseink, készségeink stb. Ki mondta, hogy könnyű lesz?!