Migráció, terrorizmus, klímaváltozás

A migrációs válság, a merénylethullámok, a kőolaj árának feltartóztathatatlan zuhanása, a pénz-, értékpapír- és nyersanyagpiacok zavarai, a kínai gazdasági növekedés lassulása és az éghajlatváltozás, megannyi súlyos kérdés szerepel az idén 46. alkalommal megrendezett Világgazdasági Fórumon, amely ma kezdődik a svájci Davosban.

A négynapos, szombat estig tartó rendezvénysorozaton a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy 2500 döntéshozója, köztük több mint 40 állam-, illetve kormányfő vesz részt több mint 100 ország képviseletében. A festői szépségű városkában háromezer katona és ezer rendőr vigyázza majd a biztonságot, légvédelmi fegyvereket telepítettek és harci gépek állnak készenlétben a lezárt légtér védelmére, valamint utakat zárnak le és biztonsági kapukat telepítenek.

A meghirdetett fő téma a negyedik ipari forradalom, annak következményei és kihívásai. Míg korábban az emberiség az energiatermelés új formáinak feltalálásával, a tömegtermelés megszervezésével és az információfeldolgozás új módszereinek kidolgozásával ért el nagy léptékű fejlődést, ezúttal a technológiáknak a fizikai, a digitális és a biológiai világot átható egyesítése, a mindenhol jelenlévő mobil internet, a kisebb méretű és olcsóbb, de jóval nagyobb teljesítményű szenzorok, a nanotechnológia, a mesterséges intelligencia, a robotika és egyéb tudományok viharos gyorsaságú átalakulása hajtja az átalakulást. Ez a jelenkor egyik legnagyobb kihívása, hiszen drámai hatással jár a politikai, társadalmi és gazdasági rendszerekre.

Emellett további három téma – az alacsony világgazdasági növekedés és nyersanyagárak által jellemezhető új rend, az éghajlatváltozás, valamint a globális biztonsági kérdések – köré szerveződik a fórum, amelynek keretében 300 tanácskozást tartanak. Ebből mintegy százat élőben is nyomon lehet követni az interneten, többet akár hét nyelven is.

A jegybankelnökök, üzletemberek és a nemzetközi pénzintézetek vezetői a negyedik ipari forradalom témája mellett a világgazdaság olyan fontos eseményeit tekintik át, mint az olajárak zuhanása, a kínai gazdasági növekedés lassulása, a világgazdaság teljesítményének egyenetlen és akadozó fellendülése, a világ pénz- és értékpapírpiacain kialakult rendkívül szeszélyes mozgások.

Elsődleges fontosságú témakör lesz a geopolitikai helyzet, ide értve az európai menekültválságot, a párizsi, az isztambuli, az oaugadougoui merényleteket, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelmet, annak minden aspektusát megvitatják a résztvevők. Davosban ott lesz a menekülthullámmal küzdő több európai vezető is, köztük Joachim Gauck német államfő, Alekszisz Ciprasz görög, Stefan Löven svéd és Manuel Valls francia miniszterelnök. A világ legsúlyosabb válsággócaiból érkezik Hajder al-Abádi iraki kormányfő, Ibrahim Boubacar Keita, Mali elnöke, Habíb Eszid tunéziai kormányfő, Asraf Gáni afgán elnök, Navaz Saríf pakisztáni kormányfő, Ránija jordán királyné és Tammam Szalám libanoni miniszterelnök, akik az iszlám terrorizmus elleni küzdelemről számolnak be.

A davosi tanácskozást szervező, azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum által megkérdezett szakértők a menekültválságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet tartják a következő tíz év legnagyobb kihívásának. A Globális kockázatok című, a legfontosabb problémákat felvázoló és hagyományosan a davosi tanácskozás előtt közzétett jelentés tanúsága szerint a szakértők úgy látják, hogy a globális kockázatok közül a legnagyobb valószínűséggel a kiterjedt, tömeges kényszermigráció valóra is válik, a legsúlyosabb következményeket pedig a klímaváltozás elleni küzdelem kudarca vonhatja maga után.