Mi is az az új média?

2017. március 17–18. között került megrendezésre a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán a 10. Új média konferencia, melynek keretében egy sajátságosnak tekinthető rajzkiállítás nyílt New Media is… címmel. 

Sajátságost írtam, ugyanis a 24+1 rajzot tartalmazó kiállítás egyes darabjai már a kiállítás megnyitója előtt is megtekinthetők voltak a konferencia Facebook, illetve Instagram oldalán, ahol nemcsak ízlelgetni lehetett őket, de kedvelni, kommentálni és megosztani is. Egyszóval a kiállítás először egy olyan új környezetben – médiában – került bemutatásra, amely aktív részvételt/fogyasztást tesz lehetővé a befogadó számára.

Az egyes rajzok az új média újabb és újabb definícióit adják. Ezek szerint az új média (1) kapcsolat (relationship), amely egyfelől személyeket, másrészt pedig eszközöket kapcsol össze, ugyanakkor újfajta függőségi viszonyokat eredményez. A töltő (az áramforrás) az okostelefon számára ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint az írószer az írás vagy a hang a beszéd számára. Az új média (2) összekapcsolás (connection), mely által kapcsolatok jönnek létre, működnek és válnak láthatóvá. Az új média (3) közösségépítés (team building). 

Másrészt az új média (4) a fagylaltom(my ice cream), (5) sütemények (cookies) és (6) pezsgő (champagne), vagyis mindaz, amivel kényeztetni szoktuk magunkat. Egyszerre (7) egy csésze kávé (a cup coffee) és (8) cukor a kávéhoz (sugar in your coffee). Másként fogalmazva: maga az élet és az, ami az életet élhetővé teszi. 

Az új média (9) divat (fashion), (10) a sálam (my scarf), mely hozzánk simul, (11) egy autó (a car), mely, ha minket nem is, de adatainkat és képzeletünket messze röpíti, olyan eszköz, mely lehetővé teszi, hogy körbeutazzuk a világot. Vagyis az új média (12) utazás a világ körül (travel around the world). Általa lehetővé válik, hogy ott legyünk, ahol soha nem lehetnénk. És miközben nem vagyunk ott, itt sem vagyunk igazán. 

Az új média (13) egy fénykép (a photo), a kedvenc (14) lejátszási listád (your playlist), (15) a telefonom (my phone), mely mindig kéznél van (mint egykor a kézírás), vagy (16) a képernyőm (my desktop) , melyre nap mint nap hosszú órákon át rátapad a tekintetem. Az új média (17) identitás (identity).

Az új média a (18) reggel (morning). Még öntudatra sem ébredtünk, mikor kezünk önkéntelenül is okostelefonunk után nyúl, hogy számba vegye, mi mindent kínál a mai nap. Az új média tehát (19) kihívás (challenge) és (20) határidő (deadline). 

(21) Egy csésze (a cup), melybe minden belefér, (22) színes virág (flower power), illetve egy (23) nagy pizza (a big pizza), mely úgy kerek egész, hogy közben több kisebb szeletből tevődik össze, s melyet leginkább nem egyedül, hanem a barátainkkal közösen fogyasztunk. 

Végső soron: az új média (24) „minden egyben” (all in one).

Másrészt a rajzok egymásutánja olyan felsorolásként, listaként értelmezhető, mely – Umberto Eco szavait idézve – az „itt van minden” és az „és így tovább” közötti ingadozást teszi láthatóvá. Olyan eszköz, melyhez akkor folyamodunk, „amikor az ábrázolni kívánt dolognak sem határait, sem számát nem ismerjük, s ha nem is végtelen nagynak, de legalábbis csillagászati műnek képzeljük”. Vagyis, amikor egy dolognak nem tudjuk (mert nem lehet) a lényegi meghatározását megadni, amikor valami gigantikussal, ésszel felfoghatatlannal találkozunk, ahhoz, hogy egyáltalán beszélni tudjunk róla, hogy felfoghatóvá tegyük, a tulajdonságait soroljuk fel. A dolgoknak ez a fajta meghatározása a halmozásra épít. Miközben egyes tulajdonságokat bemutat, leír, addig másokat az olvasó/szemlélő képzeletére bíz. Ezt az ábrázolásmódot nevezi Eco listának, illetve egy másik helyen az elmondhatatlanság toposzának. 

A rajzok együttese tehát egy másik új média-meghatározást is közvetít: ezek szerint az új média nemcsak helyek, eszközök, lehetőségek, eljárások, rutinok sokasága, nemcsak maga az a keret, a hely, mely mindezt magában foglalja, fenntartja és működteti, hanem maga a kimondhatatlan, az elképzelhetetlen.

Az egyes rajzok fekete filctollal, fehér jegyzetlapra készültek. A rajz (mint technika), illetve a papír együttes használata tökéletesen visszaadja az új média tartalmainak és színtereinek efemer voltát. 

A huszonötödik rajzon egy torta áll, és mellette a felirat: az új média… az új média 10. születésnapja. Ha ezt olvassuk, önkéntelenül is az jut eszünkbe, hogy ezek szerint az új média már nem is annyira új, múltja és történelme van. S ennek a múltnak, ennek a történelemnek a termeléséhez az elmúlt tíz év új média konferenciái mellett ez a kiállítás is hozzájárul.

A kiállítást és a rajzokat Fülöp Otília irányítása alatt Portik Tímea és Tuzson Kamilla másodéves kommunikáció szakos hallgatók készítették. 

Vajda András