Mezőgazdasági támogatások

• 2012-03-07 16:49:12

• Vajda György

Egy másik ok, amiért a farmerek idegenkednek az uniós támogatástól, az információ hiánya.

(Folytatás lapunk tegnapi számából)

Lépni kell – az unióval vagy nélküle

Egy másik ok, amiért a farmerek idegenkednek az uniós támogatástól, az információ hiánya. A vállalkozó szerint mindkét kifizetési ügynökség (az APIA és a vidékfejlesztési ügynökség) kellene információs központokat, irodákat működtessen a polgármesteri hivatalok mellett. Keszeg István, a vámosgálfalvi román–francia vegyes vállalat vezetője elismeri, hogy mentalitásváltásra is szükség van. A gazdák nagy részéből hiányzik a vállalkozói szellem. Nincs állandó jövedelmet biztosító felvásárlópiac. A gondolkodásmód leragadt a 90-es évek szintjén. A külföldiek érdeklődnek a romániai mezőgazdasági beruházási lehetőségek felől, elsősorban azért, mert olcsóbb a föld, és nálunk nem annyira szennyezett, „kifáradt” a talaj. S ez is segíthetné a gazdálkodást, de ameddig ezt nem engedik meg, addig nem lesz igazi tőkebeáramlás. Ha pedig „nem akarjuk eladni az országot”, akkor az állam teremtsen lehetőséget, hogy a hazai gazdák tudjanak földterületet vásárolni, bérelni, mert csak tagosított, nagy területen lehet valódi versenyképes mezőgazdálkodást folytatni.

Keszeg István nem tágít a tervétől. Hosszabb távon, de megépítik a pezsgőpalackozót. A terméket is kizárólag külföldi piacra szánnák, hiszen, mint mondja, „nálunk még nem alakult ki igazán a pezsgőfogyasztás kultúrája”. Ezenkívül farmján spa és wellness-központ megépítését tervezi, panzióval, szabadtéri sportpályákkal, uszodával, lovaglási lehetőséggel. Uniós támogatással vagy anélkül lépni kell – mondja –, mert aki erre vállalkozott, annak nincs más útja.

Nyitott az uniós „pénzeszsák szája” – csak bele kell nyúlni

Az említett észrevételekkel felkerestük Antal Lehelt, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség Maros megyei kirendeltségének vezetőjét, aki elmondta, nem igaz, hogy nem tájékoztatják a gazdákat. Az országos ügynökség is, de a kirendeltség is szervez tájékoztató körutakat. Tavaly tavasszal 32 községbe jutottak el, és nemsokára, ahogy az időjárás engedi, ismét útnak indulnak. Először a Nyárád, illetve a Görgény völgyét tűzték ki úti célként. Általában a vidékfejlesztési ügynökség mellett az APIA és a mezőgazdasági igazgatóság egy-egy szakembere is részt vesz ezeken a találkozókon, hiszen mindannyiuk érdeke, hogy felvilágosítsák a gazdákat. Mi több, amennyiben a polgármesteri hivatalok, gazdakörök, farmerek igénylik a helyszíni találkozót, előzetes egyeztetés alapján hajlandók tárgyalni az érdekeltekkel. Az ügynökség honlapja pedig áttekinthető, követhető, innen is nagyon sok információ megtudható – mondta a kirendeltségvezető, aki hozzáfűzte, a kisebb összegű támogatások pályázati űrlapját bárki, aki egy kicsit ért a számítógéphez, kitöltheti. Nyilván a nagyobb, akár egymillió eurós pályázatok esetén már szakcégre van szükség, hiszen ezek általában olyan beruházások, amelyek alaposabb tervezést igényelnek. De ebben az esetben is az ügynökséghez benyújtandó dossziénak mindössze 10%-át teszik ki azok az űrlapok, amelyek a hivatalnak szólnak, a többi okirat pedig olyan engedély, amelyeket akkor is ki kell váltani, ha a beruházást nem uniós támogatással valósítják meg.

Antal Lehel szerint az elszámolás sem bonyolult. Azonban, tekintettel arra, hogy az összegek elköltését az unió által kinevezett szakbizottság a helyszínen is leellenőrizheti, nagyon szigorú és pontos elszámolást kérnek. Ez jelenti a
„bürokratikus akadályt”, nem a pályázati, elszámolási rendszer. Amúgy egy nyertes pályázónak öt alkalommal törlesztik számláit. Soha nem fordult elő, hogy elmaradtak volna a kifizetéssel. Az a jó, ha állandó kapcsolatban vannak a pályázóval, mert akkor nincsen félreértés. Ami pedig a pályázatíró cégeket illet, az ügynökség alkalmazottainak szigorúan tilos bárkit is ajánlani. Az ügynökség honlapján megtalálható azoknak az engedélyezett cégeknek az elérhetősége, amelyek ezzel foglalkoznak, bárki választhat közülük.

A banki garancián kívül létezik a vidékfejlesztési garanciaalap (Fondul de garantare a creditului rural – IFN SA). Ez egy állami segély, amelyet a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatására hoztak létre. Lejben és euróban a hitel 80%-át – legtöbb 2,5 millió euró értékben – garantálják a hitelt nyújtó bank felé. Ennek a lehetőségéről, az eljárás módszeréről alapos tájékoztatást nyújtanak az ügynökségen. Ezenkívül az ügynökség a pályázat értékének a 20%-át is megelőlegezheti, ha megvan a terv értékének a 110%-os garanciája. Ezt a pénzügyi támogatási formát akkor lehet igényelni, amikor valamit azonnal meg akarnak vásárolni és nincs készpénz. Egy cég vagy gazda 2013-ig (sz.m.: ekkor járnak le a pályázatok) akár több alkalommal is pályázhat más-más objektumra, így gyakorlatilag bárki számára nyitott az uniós „pénzeszsák”.

Antal Lehel szerint a gazdák nagy része idegenkedik a társulástól. Pedig ez a jövő. Csak úgy lehet hatékonyan értékesíteni a mezőgazdasági terméket, ha a gazdacsoportosulások kialakítják a hálózatokat, közösen adják el az árut. Ehhez megfelelő minőség és mennyiség kell, eladható áron. Ameddig ez nem alakul ki, addig hiába várjuk, hogy a hazai termék betörjön a szupermarketekbe.

Az unió lehetőséget teremt a felzárkózásra a pályázatok segítségével, de ha nem használjuk ki, lemaradunk, más régió fejlődik, és ebben a versenyhelyzetben ezt a hátrányt nehéz leküzdeni mind az országban, mind a külföldi piaccal szemben.